A klímaváltozás sokat emlegetett következménye a gleccserek olvadása. Arról viszont már kevesebbet tudunk, hogy az eltűnő jég miatt a nyomás alól felszabaduló hegyek emelkedése meggyorsult.

A gleccserek hatalmas súlya alatt a földkéreg „behajlik”, viszont, amikor ez a nyomás megszűnik, a kéreg egyfajta egyensúlyi állapotra törekedve „visszaugrik", a felszín megemelkedik. Természetesen nem egy látványos folyamatról, hanem csekély mértékű változásról van szó.

Újfajta, pusztító erejű villámot fedeztek fel a kutatók Brazíliában, amelyeknek az ereje lényegesen nagyobb mint a szokványos légköri elektromos kisülések

Brazíliában évente átlagosan 80–120 halálos áldozatot követel a villámcsapás, összehasonlításképpen, a hasonló nagyságrendű területű Egyesült Államokban csupán 60 és 80 közötti. A kutatók szerint a magas brazíliai érték oka egy új, pusztító villám, amely nem áramerősségének nagyságával, hanem időtartamával tűnik ki.

Marc van Roosmalen a tudomány számára ismeretlen növény-és állatfajok felfedezésére tette fel az életét, amihez Brazília esőerdőinél jobb helyet keresve sem találhatott volna. Az Amazonas-medence a fajokban leggazdagabb élőhelyek egyike a világon.

A helybéliek a megélhetésért vadásznak, és ha egy elejtett anya után kölykök maradnak, megtartják. Ilyenkor előfordul, hogy Marc elcseréli például a selyemmajom kölyköt egy zsák babra. Marc soha nem fizet a példányokért, mert nem akarja, hogy a helybéliek szándékosan fogják be az állatokat.

Az erdők kivágásával a szél és a folyóvízi erózió elhordta a védtelen talaj termőrétegét, s ezzel sivataggá változtatta a tájat. Így a Nazca népesség saját maga okozta pusztulását.

Napjainkban a Peru déli részén lévő völgyek száraz, kietlen vidékek, víz évente csupán néhány hónapon át csörgedez a folyók medrében, s az erős szél miatt is igen gyér a térség növényzete. A The Planet Earth című brit hírportál beszámolója szerint Kr. u. 600-ig a régió egészen másként festett: a folyóvölgyeket dús erdőségek boríthatták, itt-ott helyet hagyva a földművelőknek.

A tigrisek védelmével foglalkozó nepáli nemzetközi tanácskozáson résztvevő szakértők szerint új stratégiákat kell kidolgozni, hogy megmentsék a csíkos nagymacskákat a végső pusztulástól.

A világ tigrispopulációja a megmentéséért tett erőfeszítések ellenére rohamosan fogyatkozik. „Azért gyűltünk itt most össze, hogy megmentsük a kihalás szélére jutott tigriseket" – jelentette ki Juvaradzs Bhuszal, Nepál erdő- és talajvédelmi minisztere a péntekig tartó konferencián, amelyen húsz országból érkezett kutató vesz részt – ezek közül csak tizenhárom országban élnek tigrisek: Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Laoszon, Mianmarban, Nepálban, Oroszországban, Thaiföldön és Vietnamban.

Izland, az érintetlen természet csodája

Izland Európa második legnagyobb szigete, az Atlanti-óceán északi csücskében, Norvégia és Grönland között fekszik.

Az albatroszfiókák tetemeit néhány hete fotózta Chris Jordan a Midway Atollon. A fiókák éhen pusztulnak, mert a szülők az óceánból kihalászott műanyaghulladékkal etetik őket.


A Midway-atoll (vagy Midway-szigetek, hawaii nyelven Pihemanu) egy 6,2 négyzetkilométer nagyságú atoll a Csendes-óceán északi részén kb. a Honolulu–Tokió hajóút harmadánál. A két fő sziget az Eastern Island és a Sand Island. A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó, attól azonban 1850 km-re az északnyugatra fekvő, az Északnyugati Hawaii-szigetek közé sorolt atollcsoportot az amerikaiak fedezték fel 1859-ben.

A nyelv sokféle formában létezik. Nemcsak hangokkal és kimondott szavakkal lehet érintkezni. A majmok között az egymással történő kapcsolattartásnak számtalan furcsa és csodálatra méltó formája fejlődött ki.

Dr. Marc Hauser a Harvard Egyetem pszichológia professzora szerint a valódi nyelv felülmúlja az egyszerű kommunikációt: „A nyelv bizonyos értelemben azonos a kommunikációval, de több is annál. Azt is kifejezi, hogy az elme milyen képességgel rendelkezik a körülöttünk lévő világ elemeinek kifejezésére.

A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombon lévő rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy máig titokzatos sírhelyet is találtak.

Írta és fényképezte KOVÁCS OLIVÉR

Visegrád ismét beszédtéma lesz!

– Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutatás, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába – mondta el a műemlékem.hu-nak a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombon lévő rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy máig titokzatos sírhelyet is találtak.

Írta és fényképezte KOVÁCS OLIVÉR

Visegrád ismét beszédtéma lesz!

– Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutatás, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába – mondta el a műemlékem.hu-nak a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

A Budapest környéki flóra kiemelkedő kutatóját, BORBÁS VINCÉT gyakran emlegetik a „legmagyarabb botanikus”-ként. Megérdemli a kitüntető címet, hiszen számos pannóniai bennszülött növényfajt írt le. Felfedezettjei közül a legtündöklőbbet, a pilisi lent (Linum dolomiticum) a Természettudományi Társulat 1897. január 13-án tartott ülésén mutatta be.

Pilisi len (Linum dolomiticum) Fotó: Kalotás Zsolt BORBÁS kivételes felkészültségét mutatja, hogy azt is felismerte, az újonnan talált növényfaj legközelebbi rokona egy görögországi lenfaj, a Linum elegans.

Egyre súlyosabb gond az internet adatforgalmát irányító és kiszolgáló adatközpontok óriási energiaigénye, mert a szervertermek hűtése egyrészt sokba kerül, másrészt súlyosan környezetszennyező. Az Izlandon épülő új szuperdatacenter mindkét problémára megoldást nyújt az olcsó, megújuló geotermikus energiával, és a már eleve hideg éghajlattal.

A világ legmodernebb adatközpontját kezdték el felépíteni Izlandon, 300 millió dolláros költséggel.

Egy 22 éves brit lányt kitüntetésben részesítettek a harmadik világ számára kifejlesztett, "fenntartható" hűtőszekrénye miatt.

A brit University of Leeds 22 éves hallgatója, Emily Cummins hűtő-prototípusához nincs szükség áramra, ugyanis napenergiával működik, ami a Afrika közművesítetlen területein különösen hasznos találmány.

Cumminst Namíbiában tett látogatása ösztökélte arra, hogy kifejlessze az említett hűtőt, hiszen mint mondja, arrafelé a hétköznapi élet problémáira a legegyszerűbb megoldást kell megtalálni.

Évente több ezer vadnyúl tetemét gyűjtik össze Stockholm parkjaiból, hogy aztán egy hőerőműben elégessék őket. Az állatvédők - természetesen - tiltakoznak.

A szóban forgó vadnyulak Stockholm közparkjaiban laknak és bizony igen szaporák. Hogy a fákra és bokrokra vigyázzanak, a parkőrök kénytelenek jó néhánnyal végezni minden évben. A vadnyulak közé azonban sok házinyúl is keveredik, akiket egyszerűen elengednek gazdáik, miután megunták őket.

Az elhullott állatokat összegyűjtik és lefagyasztva egy közép-svédországi hőerőműbe szállítják őket, ahol elégetve Värmland otthonait táplálják meleg vízzel.

A természeti katasztrófák túlélői évszázadok óta hasonló történeteket beszélnek el az állatokról, amelyek megérezték a veszélyt – percekkel, órákkal vagy akár napokkal korábban.

Beszámolók a világ minden tájáról

A 2004 decemberében az Indiai-óceánon bekövetkezett szökőár az emberiség történelmének egyik legborzasztóbb természeti katasztrófája volt. Több mint negyedmillió ember vesztette életét. Számos beszámolóról tudunk azonban az állatvilágban történt lenyűgöző túlélésekről.

70 éve védett Magyarország első természetvédelmi területe


70 éve nyilvánították védetté Magyarország első természetvédelmi területét, a debreceni Nagyerdőt.


Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek csütörtök délelőtt Debrecenben, a nagyerdei tisztáson, ahol Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter emlékezett meg a kilencezer éves erdőről. Magyarországon 900 ezer hektárt tesznek ki a védett természeti területek összesen, ebből 135 ezer hektár fokozottan védett.

Hatalmas meglepetésre Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke nyerte a béke Nobel-díjat az "népek közti együttműködés és a nemzetközi diplomácia erősítéséért tett rendkívüli erőfeszítéseiért".

A Nobel-bizottság több mint 200 jelölt közül választotta ki végül az Egyesült Államok 44. elnökét. Zimbabwe miniszterelnöke és egy kínai menekült szintén a díj megnyerésére esélyesek közt szerepelt. A nyertes a díjon felül 10 millió svéd koronát, vagyis átszámolva 260-270 millió forintot is zsebre tehet.

Egy, az új infuenzával komolyan megbetegedett esetleg el is hunyt pácienseket felmért vizsgálat alapján kiderült: a fiatalabb generációkat jobban veszélyezteti az új vírustörzs, mint a szezonális influenza.

A betegek 29 százaléka volt kövér, 26 százaléka pedig extrém kövér, vagyis a testtömegindexük meghaladta a 40-es értéket. Ez utóbbi arány kiugróan magas, tekintve, hogy az Egyesült Államok lakosságának mindössze 5 százaléka ennyire elhízott.

Döglött ló és veszélyes hulladék a határban

A veszélyes hulladék beszivárog a talajba és szennyezi a kutakat. Sokak féltik gyermekeik egészségét és az illegális szemétlerakó megszüntetését szorgalmazzák.

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bejelentésre helyszíni szemlét tartott Hollád határában húzódó területen.
A szőlővel, kukoricással, szalmabálákkal ölelt, homokbányaként nyilvántartott illegális szemétlerakónál perceken belül parázs vita alakult ki az önkormányzat, a terület tulajdonosának képviselője, s a bejelentők között.

Íme a szeptemberi sebességrekordok. Az első helyezett lakott területen belül 50 helyett 138-cal cammogott.

Tokodon egy autós a megengedett 50 km/h helyett 138 km/h-val hajtott 2009. szeptember 5-én, a közigazgatási bírság 300e Ft.

Lakitelek-Tőserdőn egy autós a megengedett 50 km/h helyett 123 km/h-val hajtott 2009. szeptember 7-én, a közigazgatási bírság 200e Ft.

Pósfán egy autós a megengedett 50 km/h sebesség helyett 118 km/h-val hajtott 2009.szeptember 15-én, a közigazgatási bírság 130e Ft.

A Hōshi Ryokan hotel és gyógyfürdő egy közel 1300 éve folyamatosan működő vállalkozás a japán Komatsu városában. A hotel 46 generáció óta ugyanannak a családnak a tulajdonában van, akit 718-ban egy buddhista szerzetes kiválasztott és megbízott a működtetéssel.

A vállalkozás és a történet értékét emeli az a tény, hogy napjainkban a beindított vállalkozósok kevesebb, mint ötöde éli meg az ötödik születésnapját, a japán gyógyfürdő pedig immár 1291 éve várja a vendégeket.

Bár Ázsiában a királykobrák és a Russell-viperák, Ausztráliában pedig a tengeri kígyók és a tajpánok a legmérgezőbbek, a legtöbb áldozatot a pápaszemes kobrák illetve a barnakígyók szedik.

Ahol a kobra az úr

A hinduk és buddhisták körében szent állatként tisztelt pápaszemes kobra magabiztos jellem, és azonnal mar, ha sarokba szorítják. A kobra feltűnő jószág, fenyegető testtartásával Ázsia egyik jelképének számít. A monoklis kobra valósággal eltörpül óriási rokona, a királykobra mellett, amely a világ leghosszabb mérgeskígyója.

Lehetnek agresszívek, de éppenséggel visszahúzódók is. Némelyikük jó előre figyelmeztet bennünket jelenlétéről, így lehetőségünk van elkerülni őt. Akad aztán olyan is, amelyik lesből támad. Szájüregükben gyilkos koktélt tárolnak. Halálos hüllők. De vajon melyik a legveszélyesebb köztük?

A mérges harapás az egyik leghatékonyabb gyilkolási módok egyike a természetben. Miután a véráramba kerültek, ezek az a méreganyagok pillanatok alatt roncsolhatják az idegeket és feloldhatják a szöveteket, ráadásul másodperceken belül pokoli fájdalmat okoznak.

A szokatlan jelenséget második alkalommal jegyezték le az ún. egérszarvasok egy fajánál, a nagy kancsilnál. A meglepő viselkedés a kutatók szerint evolúciós kérdésre is választ adhat.

Nem várnánk, hogy egy legelészés közben felriasztott szarvas homlokegyenest beleugorjon a legközelebbi tóba, majd perceket töltsön a víz alatt.

A hirtelen leesett hó és az ónos eső nagy erőpróba elé állítja madarainkat a tél közepén. A természetvédő szakemberek számos helyen segítik a ragadozómadarak túlélését a nemzeti parkokban, így a halastavainknál telelő rétisasok rendszeresen kapnak haldögöt a téli hónapokban. Egy-egy nehezebb időszakban a madárállomány 70 %-a is elpusztulhat! Az énekesmadarakat mi magunk is segíthetjük a kertben vagy az erkélyen elhelyezett élelemmel.

A tél különösen nagy kihívás a ragadozó madaraknak, mert a megfagyott hó vagy hóolvadék elzárja a felszíntől táplálékállataikat, akik ilyenkor a hótakaró alatt mozognak, így baglyok, vércsék és ölyvek nem tehetnek mást, mint várnak az olvadásig.

Kirándulások során gyakran eltöprenghetünk, hogy egy szobron vagy festményen ábrázolt szent vajon kicsoda. Íme egy kis útmutató – a teljesség igénye nélkül – a szentek azonosításához!

Szentháromság

Az alkotásokon mindig akadnak olyan jegyek, amelyek alapján azonosítható az előttünk álló alak. Kezdjük a legkönnyebben azonosíthatóval, amely ráadásul nem is a szentek közé tartozik, hanem felette áll: ez a Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) ábrázolása. Nagyon gyakran oszlopok tetején (Szentháromságoszlop) láthatjuk a kompozíciót: egy idősebb férfi, az Atya, jobbján egy fiatalabb, vagyis Jézus, a Fiú, általában keresztet tartva, felettük pedig galamb-motívum, amely a lélekre, jelen esetben a Szentlélekre utal. Ugyanez gyakorta látható dombormű formájában, templomkapuk felett is.

Mivel az állatok éles patáikkal erodálják az ösvényeket, korlátozni kell a Grand Canyonban „szolgálatot teljesítő” négylábúak forgalmát – jelentette be az amerikai nemzetipark-szolgálat.

Az USA Today című napilap beszámolója szerint az öszvérek több mint egy évszázada szállítják az embereket az egyedülálló szépségű és mélységű kanyonban. Fekete nemezkalapban, öszvérháton ereszkedett le annak idején Teddy Roosevelt elnök is az arizonai szurdokba, akárcsak sok mai kalandvágyó turista.

Igazi tudományos szenzációnak számít „Ardi”: az Etiópiában talált Ardipithecus ramidus. A maga 4,4 millió éves korával ő a legősibb hominida, és időben ő áll legközelebb az emberek és csimpánzok, feltehetően 6–7 millió évvel ezelőtt élt közös őséhez.

15 év kutatásait összegzi az a tizenegy tanulmány, amely a világ egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a Science különszámában látott napvilágot. A publikációk „Ardival” a legújabb és legnagyobb tudományos szenzációt jelentő Ardipithecus ramidussal foglalkoznak.

A vízerőművek hatalmas elektromos teljesítményt szolgáltatnak. A víz energiájának azonban van más forrása is: az óceán hullámai és az árapály. Kísérleti technológiák most ezeket kezdik kiaknázni.

SeaGen: óriás árapályerőmű

2008 márciusában, az észak-írországi Belfastban készült el egy olyan berendezés prototípusa, amely éppolyan egyszerű, mint amilyen hatékony. Két hatalmas, egyenként 16 méter átmérőjű forgószárny van felszerelve egy 29 méteres kar két végén.

A trópusi Andok gleccserei igen érzékenyek a klímaváltozásra, éppen ezért egyfajta indikátorként működnek: a legelsők között jelzik az éghajlat átalakulását. A globális felmelegedés hatására három évtized alatt kiterjedésük 30–100 százaléka eltűnt. A folyamat hatása a térség vízháztartására egyelőre még kiszámíthatatlan.

Az Andok központi részének jégárjait az elmúlt 15–18 évben kezdték igazán tüzetesen vizsgálni a kutatók, s azóta a Föld leghosszabb lánchegységének trópusi területéről több gleccser már teljesen eltűnt. Ez az egykoron – még az 1970-es években is – több mint 2000 négyzetkilométernyi kiterjedésű jégmező számított hajdanán a trópusi éghajlati övben található legjelentősebb eljegesedett területnek.

A géntechnológia alkalmazása segít abban, hogy az illegális vadállat-kereskedelem árucikkeit, a vadhúst és a vadállatokból készült termékeket beazonosítsák.

Az elmúlt években világszerte jelentősen megnőtt a vadállatok húsára és a vadállatokból készülő termékekre irányuló kereslet. Az óriási nyereség reményében virágzik tehát az illegális kereskedelem. A vadorzók keveset veszíthetnek, hiszen sok helyen hiányzik a megfelelő hatósági fellépés, a jogi szabályozás, és a büntetés is igen enyhe.

A hangyák dolgozói – tényleges koruktól függetlenül – pontosan fölmérik a még várható élettartamukat, és ahogy csökkennek hátralévő napjaik, inkább vállalnak kockázatosabb feladatokat.

A társas rovarok – amilyenek a hangyák, a méhek és a darazsak – dolgozói a koruktól függően váltják a feladatokat. Az idősebb dolgozók végzik a kockázatosabb, fészken kívüli élelemgyűjtögetést, míg a fiatalabbak látják el a biztonságosabb belső karbantartói-gondozói feladatokat.

5+1 toplistás helyezett a világ legcsúnyább állatai közül

Míg egyesek méretükkel, mások cukiságukkal vívják ki elismerésünket, akadnak szép számmal olyan állatok is, amelyekkel nem volt túl kegyes a természet. Jöjjenek hát azok, akik utolsó helyen álltak a sorban, amikor a szépséget osztogatták.

Ezzel a fickóval tényleg keményen elbánt a természet – nem véletlenül fagyott az arcára a mosoly