A Habsburg Kastélyok című elegáns könyv fotókon keresztül mutatja be a legszebb kastélyokat Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Csehország területéről. Közülük az egyik legszebb a keszthelyi Festetics kastély.
A családi szájhagyomány szerint a Festeticsek ősei Horvátországból települtek Magyarországra. Festetics Kristóf nevéhez fűződik a fejedelmi rezidencia megépítésének elkezdése, amely méltó főúri székhelyként szolgált a család számára.

1745-ben kezdődtek a munkálatok, mely 1755-ben Hofstadter Kristóf uradalmi építőmester rajza szerint U alakú volt, a szárnyak között díszudvarral. A keszthelyi birtok alapjait Festetics III. Pál vetette meg, aki egymás után töltötte be a tisztségeket a ranglétrán, majd Mária Terézia indítványára 1762-től az udvari kamaránál tevékenykedett -a kamara 1848-ig az állami pénzügyek kezelésével megbízott kormányszéket jelentette, és ez idő tájt a nagyvonalúan építkező főurak kedvelt hivatala volt.

A Festeticsek kétkulacsos politikát folytattak, mert Festetics Pál a Habsburgokat pártolta, felesége viszont a kurucokkal tárgyalt. Egyik lányának, Krisztinának a férje Peczovicz Ferenc kezdetben a kurucokkal tartott, másik lányát, Juliannát viszont a kuruc dalokból jól ismert Béri Balogh Ádám vette feleségül. Nem volt könnyű különbséget tenni kuruc és labanc „érzelmű” családok között, hiszen az idők során nemcsak egy családnak, de egy-egy történelmi személyiségnek is gyakran változott az elkötelezettsége. Festetics Pál mindkét vejét igyekezett a király pártjára állítani, ami Balogh Ádám esetében nem sikerült, hiszen ő haláláig kitartott a fejedelem mellett. Másik veje viszont, a Peczovicz, mikor látta, hogy gyöngül a felkelés, elpártolt Rákóczitól és jutalmul visszakapta korábban elkobzott pápakovácsi birtokát. Igaz, a nevéből képzett jelző, a „pecsovics”, azóta is a kétkulacsos, áruló politikusok megbélyegzésére szolgál.




Bár Festetics Pált Bécshez kötötte hivatala, családja nem a császárvárosban, hanem Keszthelyen élt. Itt nevelkedett György (1755-1819) is, a család talán legismertebb tagja. Festetics György gróf az udvari kamarában kezdte hivatali pályáját, majd katona lett, s alezredesi rangig vitte a huszároknál. Megismerkedett a felvilágosodás eszméivel, később szabadkőműves-páholyokban tevékenykedett és a mérsékelt reformok hívévé vált. Mint katona szembekerült II. József császárral, mikor a magyar ezredeknél magyar szolgálati nyelvet és magyarországi szolgálati helyet követelt. A ma megtekinthető KÖNYVTÁR az eredeti könyveknek ad helyet, ezek megmenekülése annak köszönhető, hogy a II. Világháború idején itt állomásozó orosz katonák parancsnoka – aki történész volt – befalaztatta.

A képek mellett magyar és német nyelvű rövid történelmi háttér olvasható, helyenként anekdotákkal színezve. A nagy alakú, műbőr borítású, dísztokba helyezett album 200 oldalas.