Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Budapest környéki flóra kiemelkedő kutatóját, BORBÁS VINCÉT gyakran emlegetik a „legmagyarabb botanikus”-ként. Megérdemli a kitüntető címet, hiszen számos pannóniai bennszülött növényfajt írt le. Felfedezettjei közül a legtündöklőbbet, a pilisi lent (Linum dolomiticum) a Természettudományi Társulat 1897. január 13-án tartott ülésén mutatta be.
BORBÁS VINCE (1844-1905) botanikus, a Budai-hegység flórájának kutatója |
Pilisi len (Linum dolomiticum) Fotó: Zsila Sándor |
|
A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Egy Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi területnyi dolomittörmelékes sziklagyepen endemikus faj, 1000-es nagyságrendben élnek egyedei. Reliktum faj.[1]
Jellemzői
10-20 cm magasra növő törpecserje (chamaephyton), tövén sűrű, meddő tőrózsával. A belső tőlevelek keskenyek, ék vagy lapát formájúak, fokozatosan nyélbe keskenyedők. A száron kevés visszásan szálas-lándzsás, szórt állású levél nő. Május-június környékén virágzik. Rovarok porozzák be, de önbeporzásra is képes. Sárga, nagyméretű virágai a száron 2-6-osával ülnek. 5 csészecimpája hegyes, mirigyesen fogacskás szélű. A csésze 6-7 mm, a szirom 10-16 mm hosszú. Kromoszómaszáma 2n=28. Termése 10 rekeszű, kerek toktermés, magjait állatok terjesztik.
Rendszertan
Borbás Vince 1897-ben írta le a Linum dolomiticum fajt. A Linum nemzetségen belül a Linum flavum csoportba, a Syllinum szekcióba tartozik. A lenfajok közül a Görögországban elterjedt Linum elegans áll közel hozzá. Annak dacára, hogy igen kis területen fordul elő, két formaváltozatot is meg lehet különböztetni:
Védettsége
Jelenleg Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Feltalálási helyén, a Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjában kb. 10 hektáron mintegy 1000 példány él a növényből. Az állomány stabilnak tekinthető. Először 1934-ben intézkedtek a terület védelméről, 1951-ben már szigorú védelem alatt állt. 1979-től a Berni Konvenció hatálya alá is esik. A tápiószelei Agrobotanikai Intézet génbankjában három populációjának magmintáit őrzik.
Együttműködési megállapodást ír alá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. a Szénások Európa Diplomás terület közös természetvédelmi kezelésére.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság meghívja Önt a Szénások Európa Diplomás Terület közös természetvédelmi kezelésére kötött megállapodás aláírására és az ebből az alkalomból szervezett SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRA.
A Budai-hegységben fekvő Szénás-hegycsoport olyan természeti értékeket őriz, mint a világon egyedül itt virító pilisi len. Az élőhelyek helyreállítását, őrzését, kutatását és bemutatását az Európai Unió LIFE programja 2008-ig 254 millió Ft-tal támogatta. A növényvilág megőrzése érdekében az erdészeti munkához egy 100 m hosszú erdészeti csúszdát alkalmaztunk. A pályázat befejezését követően az erdőgazdálkodó és a természetvédelmi kezelő ezeknek a feladatoknak a közös ellátására együttműködési megállapodást köt. Ezzel olyan, hazánkban egyedülálló minta-programot indítunk el, ahol az erdő- és vadgazdálkodás bevételeit a természeti értékek megőrzésére forgatjuk vissza. Időpont és helyszín: 2009. április 8. 11.00 óra Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja, Pilisszentiván, Bányász utca 17. Megközelíthető a Solymár – Pilisszentiván útvonalon. Parkoló a polgármesteri hivatal előtt. Program: 11.00 Köszöntés: Füri András igazgató, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetszerű erdőgazdálkodás: Zambó Péter vezérigazgató, Pilisi Parkerdő Zrt. Természetvédelem a Szénásokon: Dr. Kézdy Pál osztályvezető, Duna-Ipoly NPI A Megállapodás aláírása 11.45 Kiállítás megtekintése 12.00 Sajtónyilatkozatok és muflon-kóstoló 13.00 Terepi bemutató: erdészeti csúszda-bemutató, kökörcsinvirágzás, tanösvények. Információ:
Kézdy Pál www.szenas.hu
Tereptisztítás a Pilisi len védelmében
Új Akropolisz KHE
A Pilisi kopasz csúcsok vegetációjának visszaállítása sok évtizedes projektje a magyar természetvédelemnek. A sziklákon talajt megkötni nem könnyű feladat. Ezt a feladatot látták (és látják el) a betelepített fekete fenyők. Az agresszív pionírfaj azonban mostanra elvégezte feladatát és helyenként az őshonos fajok életterét veszélyezteti már, például a világon egyedül itt élő Pilisi lenét.
http://www.szenas.hu/novenyvilag.htm
A Pilisi len és a domboldal védelmében végzett favágás során figyelmes, gondos szakértői munkára van szükség, sok helyen alpintechnika használatával. A nehéz, sziklás terepviszonyok és a domboldal könnyen erodálódó volta miatt a terület több napi megfontolt, gondosan előkészített és megtervezett munkát igényel. Ezért kaptunk felkérést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságától három nyiladékban a Borobás gerinc északnyugati oldalában a kijelölt fenyők kivágására.
Mostani akciónkon az első, kötéltechnikát nem igénylő, gyalogosan is járható nyiladékot tisztítottuk meg. A többi nyiladék munkálatait már alpintechnika alkalmazásával kell majd elvégeznünk.
Az akcióban tizenegyen vettünk részt. Kedvünkre való téli időben (-2 fokban, hóesésben ) jó hangulatú munka végeztével hagytuk hátra a megtisztított terepet az őshonos növényeknek.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Fokozódhat az afrikai elefántok orvvadászata
70 éve védett Magyarország első....
Döglött ló és veszélyes hulladék...
Borúlátó 2007-es IPCC jelentés