Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
A WWF Magyarország támogatja őshonos fafajaink védelmét, és az erdőklíma megtartását jobban biztosító erdőgazdálkodási módszerek elterjesztését a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az elmúlt héten több hír jelent meg a sajtóban arról, hogy egyes erdész szakemberek szerint a klímaváltozásra adott válaszként a jövőben távoli tájak fafajait célszerű ültetni a hazai őshonosak helyére. Az álláspontot képviselők szerint az őshonos erdők, elsősorban a bükkösök nem lesznek képesek ellenállni a klímaváltozás hatásainak, ezért erdészeti beavatkozásokkal szükséges a természetben várható változásoknak elébe menni.
|
|
|
Valamelyest nőtt a Magyarországon megfigyelt telelő sasok száma tavalyhoz képest – derült ki a 8. Országos Sasszinkron eredményeinek összesítése során. Fotó: Malgorzata Szreter A felmérést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve végezte január középső hétvégéjén. Az idei vizsgálat mintegy 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területet érintett, amely lefedte a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így a nálunk telelő állomány nagy részét sikerült számba venni.
A két, tanusítvánnyal ellátott, egyenkét mintegy 50.000 hektár területű erdőség Laosz középső részén Khammouane és Savannakhet tartományban található. Ez az első alkalom, hogy a dél-kelet ázsiai országban ökológiai erdőgazdálkodás minősítést adtak ki.A napokban két laoszi erdő fenntartható erdőgazdálkodás (FSC) minősítést kapott. Ma már világszerte több mint 50 millió hektárt tesz ki az egyik legismertebb nemzetközi tanusítvánnyal, az FSC-vel rendelkező művelt erdők területe.
A Föld erdőségei az óceánok után a legjelentősebb szén-dioxid elnyelők: jelenleg a globális (természetes és antropogén) kibocsátás mintegy 25 százalékát nyelik el. A Föld hőmérsékletének az ipari forradalom előtti átlagához képest való 2, 5 Celsius fokos emelkedése azonban elveheti az erdők e fontos képességét - áll az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetsége, az IUFRO közleményében.
Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás hatására az erdők több üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki, mint amennyit tárolnak illetve fotoszintézisükhöz felhasználnak.
Esztétikus, oxigént termel, otthont ad az állat- és növényvilág egy részének – vélhetően a legtöbb embernek ez jut eszébe az erdőről. Idén, mindannyiunkhoz "közelebb jön" a fák birodalma, hiszen 2011 az Erdők Nemzetközi Éve. Bükkös Hetvehely határában (Baranya megye) Fotó: Nagy László Az ENSZ így próbálja felhívni a figyelmet az erdők megőrzésének fontosságára és a fenntartható gazdálkodásra. "Az erdők két globális probléma kapcsán kerültek idén a nemzetközi figyelem középpontjába.
13 éve | Sunóm Nagéla | 0 hozzászólás
Egy kis blogban találtam ezt http://karolynagy.wordpress.com/tag/virag/
Recsegnek a mínuszok, s ma különösen hidegnek éreztem az időt. A következő napokban egyre hidegebb lesz. A telet tehát nem temethetjük egyelőre, s ami igaz, korai is lenne még.
Mégis virágzásnak indult a téltemető (Eranthis hyemalis) a botanikus kertben. Jó látni őket a mínuszok közepette. 
Leginkább a tél vége felé, februárban vagy márciusban szokott virítani. Valószínűleg az előző hét enyhébb időjárása indíthatta meg őket.
A barlang 1052 méter magasságban található, Délkelet-Erdélyben, a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy oldalában.
Az innen kiömlő gázzal működött a századforduló éveiben az első magyar szénsavsűrítő gyár.
Napjainkban természetes mofettaként működik, falait sárga kénréteg borítja, ami egyben a gáz szintjét is jelzi.
A Büdös-hegy vulkanikus tömegében több bemélyített barlangot találunk, amelyeket többnyire emberkéz alkotott, és amelyek régen kénbányákként működtek.
13 éve | Sunóm Nagéla | 1 hozzászólás
Tájföldrajzi beosztása:
Éghajlata:
A Bakony éghajlata hegyvidéki: a környezeténél hűvösebb és csapadékosabb
13 éve | Sunóm Nagéla | 0 hozzászólás
Pásztorkutya A puli ősidőktől fogva a juhászok és a gulyások nélkülözhetetlen társa és segítője volt. A puli története messzire nyúlik vissza. Már a Kr. e. 4. évezredből maradt ránk olyan sumer szobor, amely egy pulihoz nagyon hasonlító kutyát ábrázol.
A puli az egyik legnépszerűbb magyar kutyafajta. Különleges megjelenése és legendás természete a külföldi kutyások számára is vonzóvá teszi. Mi magyarok pedig mint nemzeti büszkeségünkre tekintünk e fajtára.
Földrengés: Kráter keletkezett Oroszlány és Pusztavám között a Vértesben
Azt még nem tudják a szakemberek, hogy a beomlást a földrengés okozta-e. A Komárom-Esztergom megyei katasztrófavédelem már vizsgálja a krátert.
Hatalmas kráter keletkezett az Oroszlány és Pusztavám közötti erdőben. A szomszédos kőfejtő üzem biztonsági őre vette észre a mélyedést vasárnap reggel. A föld csaknem 150 méter hosszan beomlott, egy út is eltűnt, a föld nagy része a közeli bányatóba zúdult.
13 éve | Sunóm Nagéla | 0 hozzászólás
A vékony jég beszakad a gépek alatt, ezért nem tudnak nádat aratni a Kis-Balatonon – írta keddi számában a Zalai Hírlap.
Nádaratásra decembertől február végéig van lehetőség, ha kemény fagyok lesznek, esetleg egy-két héttel meghosszabbítják a határidőt. A mélyebb területeken csak jégről lehet aratni, de a munkások a sekélyebb részeken sem tudnak hozzáférni a nádhoz, mert a Balaton magas vízszintje miatt a zsilipeken sem tudják leengedni a Kis-Balaton vizét.
A kis-balatoni nád jó minőségű, tetőfedésre, ipari célokra és exportra egyaránt alkalmas.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás