That saves me. Thanks for being so ssenblie!

Nntp4o ualrkcxfuyuc, [url=http://strdedfazfki.com/]strdedfazfki[/url], [link=http://pfwugmtckaqu.com/]pfwugmtckaqu[/link], http://belbcgpuomar.com/

Gyógyvizekben Magyarország európai nagyhatalom - lehetne. Az Európai Unió szabályai miatt azonban lehetetlenné vált a kivitel.

 

Korábban a Vikuv, a privatizáció óta a Medaqua Kft. termeli és palackozza az ismert hazai ivógyógyvizeket (a Salvus kivételével). Az uniós csatlakozás előtt a cég komoly exportpiacokat tudhatott magáénak egyrészt a szovjet utódállamokban, másrészt az olaszoknál, a spanyoloknál, a franciáknál, a németeknél, a svédeknél, a lengyeleknél, illetve Horvátországban, továbbá Szlovákiában és Szlovéniában, de kisebb tételeket Európa minden szegletébe szállított a társaság.

A korábbi klímaelemzések többsége arra a véleményre jutott, hogy a század végére 3-4 celsius fokkal nőhet az átlagos hőmérséklet bolygónkon. Egy felmérés szerint mindez már 2060-ig megtörténhet. Akkor pedig hőség lesz és szárazság.

 

A birt Department of Energy and Climate Change megrendelésére készült tanulmány szerint nem a következő generációk, hanem már a mai fiatalok is komoly hőségre számíthatnak öregkorukban, hiszen alig 50 éven belül 4 celsius fokkal emelkedhet a hőmérséklet, ha nem teszünk rendkívül gyorsan valamit a károsanyag-kibocsátások radikális csökkentése érdekében.

3CFACW wntwaflimpzu, [url=http://klxtbhmfntjk.com/]klxtbhmfntjk[/url], [link=http://jkbpqeyrgrnj.com/]jkbpqeyrgrnj[/link], http://icfnnrfjdbgo.com/

Különösen az élénk piros és kék színösszeállítás emlékeztet a Marvel szuperhősére. A film- és képregény rajongók Amerikában és Angliában most éppen az egzotikus állatokat forgalmazó állatkereskedéseket rohamozzák a gyíkot keresve. A pókember gyík egyébként kiváló házikedvenc.

Már a 2007-es IPCC-jelentés legborúlátóbb forgatókönyvei is optimistának tűnnek

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) csütörtökön közzétett legfrissebb beszámolója szerint a globális klímaváltozás mértéke és üteme túllépett a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentésében vázolt legborúlátóbb forgatókönyveken is. Olyan események, amelyek lezajlását a tudományos előrejelzések a távolabbi jövőre tették, már most bekövetkeznek vagy a közeljövőben várhatóan megtörténnek - emelik ki az utóbbi három évben publikált mintegy 400 tudományos cikk tartalmát összefoglaló tanulmányban.

A lábnyomelemző technika (FIT) már más veszélyeztetett fajok, például a bengáli tigris és a jegesmedve kutatását is elősegítette. Most afrikai és brit természetvédelmi szervezetek, valamint a Chester Állatkert szakemberei első ízben alkalmazták a módszert gepárdokra. A gepárdok mozgása, egymással való kapcsolatai és állománynagyságuk másképpen nemigen lenne felmérhető.

Ismeretterjesztő filmekből sokan ismerik az afrikai, ausztráliai és törökországi sós tavakat, de azt kevesen tudják, hogy a Duna–menti síkság keleti, mély fekvésű szegélyén is találhatók változatos élővilágú lefolyástalan szikes tavak (Zab-szék, Kelemen-szék, Pipás rét) és mocsarak (Kisréti-tó és Fehér-szék).

Bár kiterjedésük jóval kisebb, mint külföldi rokonaiké, de e szikes tavak is vannak olyan különlegesek, hogy megérdemlik a kiemelt figyelmet.

Domboldalakat beborító árvalányhaj, tengerparti hangulatot idéző homokbuckák: mindez alig száz kilométerre a fővárostól. A fülöpházi homokbuckák európai viszonylatban is egyedülálló értéket jelentenek. Itt maradtak fenn legépebben a természetes homoki növénytársulások, és egyfajta unikumként két futóhomokbucka is.

A Kiskunság száraz, homokos területein járva nehéz elképzelni, hogy egykor hatalmas folyó hömpölygött itt. A jégkorszak (pleisztocén) elején, mintegy 1,2 millió évvel ezelőtt a Visegrádi-szoroson keresztül áttörő Duna a mai Szeged térségében lévő süllyedék felé „vette az irányt”, és az északnyugat-délkelet irányban haladó folyó több száz méter vastag hordalékot halmozott fel a mai Kiskunság területén.

A felújított amerikai Hubble teleszkóp sosem látott élességű képeket küldött a Földre, amelyeket tegnap hozott nyilvánosságra az Amerikai Nemzeti Űrkutatási Hivatal.

A NASA által szerdán nyilvánosságra hozott képek az első olyan fotók, amelyeket a Hubble az év eleji milliárd dolláros nagyjavítása óta készített a világűrben. A munka során két új kamerát és más tudományos eszközöket is felszereltek, valamint kicserélték az eltört alkatrészeket.

A kozmosz szépségét feltáró galaxisokról és csillagködökről küldött tíz felvétel minden eddigi, a Hubble ötödik, utolsó felújítása előtti, ugyanott készült fotónál élesebb.

 

A természetes szelekció sok lepke hernyójánál vezetett egy különös „kilövéses” ürülék-eltávolítási rendszer kialakulásához. Egy 4 centis hernyó legjobb lövése 153 centire is szállhat.
Martha Weiss a washingtoni Georgetown Egyetem biológusa munkájába mélyedt a laboratóriumában, amikor hirtelen egy halk, de jól kivehető koppanásra figyelt föl. Rajta kívül csak hernyói voltak a laboratóriumban. Az Egyesült Államokban gyakori ezüstsávos busalepke (Epargyreus clarus) lepke lárváit tanulmányozta.

A The Times mai szenzációs bejelentése szerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda bizonyítékot talált arra, hogy a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található.

A bejelentés szerint az adatok ráadásul azt is jelzik, hogy a Holdon még ma is keletkezik víz. Az áttörést jelentő felfedezést az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti majd be hivatalosan csütörtökön: az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis NASA-berendezés van, és ennek révén bizonyosodott be a víz jelenléte.

A meglehetősen ritka színezetű hüllő mellett Attila - a jeladós kerecsensólyom és egy szép Arizónai ciprus is a Duna-Dráva Nemzeti Park érdekességei közé tartozik. 

Albínó vízisikló

Mórocz Attila fotója a DDNP honlapján látható>>

A hazánkban általánosan elterjedt vízisikló (Natrix natrix) egy meglehetősen ritka színezetű egyede került kézre május közepén a Duna mentén. A sikló teljesen albínó, a fehéres testszín mellett a szemei is pirosak.

Minden tavasszal és nyár végén több tízezer borzfejű sármánypinty (Zonotrichia leucophrys gambelii)teszi meg a mintegy 4000 kilométeres utat Alaszka és Dél-Kalifornia között. A madarak éjjel repülnek, nappal pedig táplálkoznak. A több ezer kilométeres út során csupán napi három órát töltenek alvással.

Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem alváskutatói a mániás depresszió és egyéb, alvási zavarokkal járó agyi rendellenességek rejtélyére választ keresve kezdték el közelebbről tanulmányoznia a borzfejű sármánypinty viselkedését.

Sótartalma a Föld állóvizei közül az egyik legmagasabb, jelenlegi területe közel kilencszer nagyobb, mélysége pedig háromszor akkora, mint a Balatoné.

Az Észak-Amerikában, Utah államban, a mormonok földjén található Nagy-sóstó (Great Salt Lake) tulajdonképpen egy történelem előtti hatalmas, édesvizű tó maradványa. A vidék csapadékban rendkívül szegény, növényzete alig van, és lefolyástalan medencéjében összegyűlt vize ihatatlanul sós.

A kutatók azt állítják, hogy az Ausztrália partjainál előforduló cetcápák hossza folyamatosan csökken. Az egy évtizeddel korábbi átlagos hét méteres méret öt méteresre zsugorodott. A cetcápákat (Rhincodon typus), a világ egyik legnagyobb halait, néhány kelet-ázsiai országban előszeretettel fogyasztják, ezért rendszeresen vadásznak rájuk. Az ausztrál kutatók ezt gyanítják a méretcsökkenés hátterében. A halat a veszélyeztetett fajok közé sorolják, és az új tanulmány egyik szerzője ezért „nagyon aggasztó jel”-ként értékelte az új fölfedezést. Az adatok az ökoturizmussal foglalkozó társaságoktól érkeztek, amelyek cetcápanéző expedíciókat indítanak, sőt az északnyugati part mentén lévő Ningaloo Tengeri Parkban még úszkálni is lehet a cápákkal.

 

 

 

A méz természetes antibiotikum – mondják –, felesleges dúsítani, hiszen tele van aminosavakkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Már az igazi, a valódi, a hamisítatlan. Eddig a magyarról is azt gondoltuk, hogy ilyen rendes méz, egyfajta bizalmi termék. Nemrég a brémai Applica laboratóriumban a Magyar Nemzet kérésére elvégzett vizsgálat azonban alaposan betett neki…

A napilap tájékoztatása szerint több magyar mézben antibiotikumot mutattak ki, szulfadimetoxint és trimetoprinet találtak, ezeket elsősorban sertéseknek és marháknak szokták felírni az állatorvosok, de emberi szervezetben is kifejtik hatásukat.

Nyáron megszoktuk, hogy valahol mindig ég az erdő. A híradók rendszeresen beszámolnak a görögországi, portugáliai, kaliforniai vagy ausztráliai erdőtüzekről. Óriási sebességgel haladó tűzviharok, helikopteres oltási kísérletek, leégő otthonok, a térségből fejvesztve menekülő turisták. Mi lehet a háttérben?

Vannak erdők a világon, ahol nem ritka a tűz. A forró és száraz mediterrán éghajlatú tájakon például annyira megszokott, hogy az élővilág is alkalmazkodott hozzá.

Az autók nélküli Andrássy útra érkezett a zöld tárca Egy mozdulat roadshow-ja. A környezettudatos energiatakarékossági szemléletformáló program célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét: az áram-, hulladék- és víztakarékos életmóddal nem csak a környezetet védik, hanem kiadásaik is jelentősen csökkenthetők

 

Az „Egy mozdulat” program részeként júliusban indult környezettudatos szemléletformáló roadshow-val szeptember végéig több százezer ember találkozhatott.

Egyre több madár marad egész évben az északi-sarkvidéki területeken. A szakértők a jelenséget egyértelműen a globális felmelegedéssel magyarázzák.

A BBC internetes hírei között beszámol arról, hogy az Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (USGS) tanulmánya szerint tavaly az örvös ludak (Branta bernicla) mintegy 30 százaléka töltötte a telet Alaszkában, ahelyett, hogy a déli telelőhelyére, Mexikóba vándorolt volna. Egészen mostanáig a hideg hónapok beköszöntével a madarak több mint 90 százaléka indult el dél felé.

Prérik paripája, farmerek keserítője a musztáng! Lenyűgöző írás olvasható róluk a National Geographic Magazin szeptemberi lapszámában.   Írta Alexandra Fuller Fényképezte Melissa Farlow Zöldfülű újoncként érkezett meg Nelson Quispe Peruból Észak-Amerikába, birkapásztornak szegődött 2005 telén Wyoming államban, a Red Desert puszta vidékén. Munkaadója, a farmtulajdonos Pat O’Toole egy hatéves musztángot adott alá, mert bizony messze volt a hatalmas hóbuckákon és ürömmezőkön túl elterülő préri.

 

 

A Pilisben számos helyen találhatók olyan sekély, kis területű tavak, amelyek amellett, hogy itatóként szolgálnak, számos kétéltű és rovarfaj fontos szaporodó helyei. A napokban szakemberek felmérték ezeknek a tavaknak az élővilágát.

 

Április első hétvégéjén kis-tó felmérést tartottak a Pilisben. A Lajos forrás és a Pap rét között zajlott munka eredményeként 37 tót mértek fel a szakemberek: 4.800-5.000 petecsomót találtak, ami 9-10.000 peterakó állatot jelent: elsősorban erdei békát, de gyepi békát, barna varangyot és pettyes gőtét is.

Európa öröksége a magyar állam bölcsője

 

A kapuban tábla figyelmeztet, hogy az Európai Örökség helyszínén járunk. Az esztergomi vár néhány évtizede még romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak.

 

Augusztus táján Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, itt találjuk meg a Duna fölé magasodó platón. A mai vár területén Géza fejedelem építtette az első erősséget, amely fia, I. (Szent) István korában királyi székhellyé vált.

A vulkánok hegyeket emelnek, a szupervulkánok eltörlik azokat. „Olyan ez, mintha egy jól fölrázott dobozos kólát bontanánk”

Írta Joel Achenbach
Fényképezte Mark Thiessen
Illusztráció Hernán Cańellas

A legutóbbi yellowstone-i kitörés (mintegy 640 ezer esztendeje) ezerszer erősebb lehetett a Mount St. Helens erupciójánál, 30 kilométer magas hamuoszlop lövellt az ég felé … Ám a Yellowstone múltjában mégsem ez volt a leghevesebb epizód!

Az ökológusok visszaforgatták az idő kerekét, hogy kiderítsék, milyen is lehetett Manhattan azon a szeptemberi napon, amikor Henry Hudson behajózott a mai New Yorkot átkaroló öbölbe. Írta PETER MILLER Fényképezte ROBERT CLARK New Yorkba milliószám érkeztek az elmúlt években, de senki nem okozott olyan nagy meglepetést, mint José. Nem tudni, honnan jött, de sokak szerint északról, Westchester megyéből úszott le a Bronx folyón. Akármint is történt, egy téli reggelen hirtelen megjelent a bronxi állatkert mellett a folyóparton.

Vízerőműnek és öntözővíz-tározónak épült, de a befejezettlenül maradt Tisza-tó hazánk egyik legnagyobb turistaparadicsoma és igen értékes vizes élőhely, ramsari terület lett.

 

Idén több évfordulója is van a Tisza-tónak: 35 évvel ezelőtt vagyis 1973-ban adták át a Kiskörei-vízlépcsőt, 30 éve pedig befejeződött a második ütemű duzzasztása, vagyis ekkor alakult ki a Tisza-tó mai mérete. A Tisza-tavat – korábbi nevén Kiskörei-víztározót - eredetileg mezőgazdasági, energiatermelési és ipari vízigény kielégítésére tervezték.

A Tisza szinte teljesen regenerálódott a 2000-ben bekövetkezett cianid-és nehézfémszennyezés hatásaiból, élővilágán nyomokat hagyott a csapás. Habár a folyó vízminősége jó, a vízgyűjtő területén lévő szennyezőforrások időzített bombát jelenthetnek.

A szennyezések ellenére a Tisza vízminősége jelenleg kissé szennyezett, vagy tűrhetően szennyezett kategóriába sorolható – nyilatkozta Kovács Péter, a Vízgyűjtő -gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy a vízminőséget tekintve az utóbbi időben javuló tendencia mutatkozik.

Műholdkép: tavak keletkeztek a kínai földrengés hatására

 

 

A május közepén Kínában bekövetkezett nagy erejű földrengés után tovább súlyosbítja a helyzetet az áradás. A földrengés következtében lezúduló nagy mennyiségű föld és kőzettörmelék gátat képezve felduzzasztotta a folyókat, így jelentős területek kerültek víz alá.

 

A China Daily című lap tudósítása szerint eddig összesen 21 tó képződött a földrengés sújtotta Szecsuan tartományban.

Folyók szelleme

 

 

Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében. Testük rózsaszínű, állkapcsuk csőrformára nyúlt, fogazatuk erős, parádés ügyességgel kapkodják a lombok közt nyüzsgő zöld halakat. A helyszín az Amazonas felső folyása

Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében.

Kihalás fenyegeti a mediterrán vidék emlőseinek egyhatodát


A kihalás veszélye fenyegeti a Földközi-tenger vidékén élő emlősök egy hatodát, elsősorban a természetes élőhelyeik elvesztése, valamint a mezőgazdasági- és az éghajlati változások miatt - derült ki a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) legújabb tanulmányából.

A genfi székhelyű IUCN szakértőinek 320 különböző emlősfajra kiterjedő tanulmánya szerint, a vizsgált állatok 49 százaléka veszélyeztetett és ezek közül mintegy húsz faj sehol máshol a világon nem honos.

Az erdei vasutat ünneplik a hétvégén Gemencben


Nem csak utazhatnak a kirándulók a gemenci nosztalgia vonaton, vezethetik is a Rezét nevű gőzmozdonyt a hétvégén a Gemencben, amikor a Gemenc Zrt. változatos programokkal ünnepli a több mint fél évszázados erdei vasút napját.

A természetkedvelők hajón, gyalog és vasúton egyaránt túrázhatnak szeptember 19-én, szombaton: a Gemenc sétahajó kétszer indul egyórás útra a Gemenc-Duna parti kikötőből, a rezéti Holt-Duna partját gyalogosan járhatják be, Keselyűs és Bárányfok vasútvonalon pedig rendkívüli járat indul - közölte az MTI-vel az erdőgazdaság.

Megsemmisült az erdő az esztelen pusztítás után

2009. szeptember 14.

Kálmáncsa | A korábban érintetlen 2 hektáros égeres, ligetes mocsárerdő, s annak rovar- és madárvilága teljesen eltűnt.

Negyven évbe telik, míg eltüntetik annak a környezetkárosításnak a súlyos következményeit, amelyet egy felelőtlen döntés okozott. A 40 éves férfit, aki a döntést meghozta, környezetkárosítás és más bűncselekmény miatt kell felelnie a bíróság előtt, miután a Barcsi Városi Ügyészség vádat emelt ellene.

Cunamik Nagy-Britanniában, óriási lavinák az Alpokban, vulkánkitörések Németországban - a világ vezető geológusai szerint többek között ehhez hasonló természeti katasztrófák várnak ránk, ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik.

A University College London (UCL) háromnapos konferenciáján a tudósok az szemléltetik, hogy a földkéregben történő változások milyen váratlan természeti eseményeket idéznek elő.

Hogyan alakultak ki az első erdők bolygónkon?

 

Ma már természetesnek vesszük az erdőket, a fákat és a növényeket, de sok-sok milliárd évvel ezelőtt még nem is létezett erdő. Vajon hogyan alakultak ki az első fák és növények bolygónkon.

Bolygónk történetének első három korszakában még csak nem is hasonlított a mai formájához a föld. Akkoriban az élőlények csak az óceánban éltek, mert a föld légkörének az oxigén tartalma igen csekély volt és nem alakult ki az ózón réteg, így sem állat sem növény nem lett volna képes a szárazföldön megélni.

Repülő béka és még 349 új faj a Himaláján

 

Háromszázötven új fajt találtak az elmúlt tíz évben a Himalája keleti részén, amelyeket a WWF állatvédő szervezet szerint máris veszélyeztet a klímaváltozás.

 

A WWF-jelentés szerint a Himalája keleti felén az elmúlt évtizedben 244-féle új növényt, 16-féle új kétéltűt, 14-féle halat, kétféle madarat, két új emlőst és legalább hatvan új gerinctelen állatot fedeztek fel.

„Az izgalmas felfedezéssor megmutatta, valójában milyen keveset tudunk a minket körülvevő világról.

A környezetszennyezés nem ismer határokat: a leggyönyörűbb tavakat és folyókat is tönkre tudja tenni. Bemutatjuk a világ legszennyezettebb folyóit.

A Wikipédia szerint Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja.

 

 

Az indonéziai Citarum folyó mintegy 320 kilométer hosszan hömpölyög, és

több mint 500 gyár települt a partjaira.

79 fürj tetem Védett madarakat találtak egy olasz férfinál a vámosok Nagylaknál

Védett madarak, 79 fürj tetemét találták meg egy olasz állampolgár úti holmija között a vámosok a nagylaki átkelőnél - tájékoztatta a vám- és pénzügyőrség regionális parancsnokságának szóvivője az MTI-t.

---

---

Némedi Varga Éva elmondta, a pénzügyőrség munkatársai jövedéki ellenőrzés során még pénteken állították meg az olasz járművet a határátkelőhelynél.

Almaecet a szépségápolásban.

 

Az almaecet a szépségiparba is betört, használjuk bátran otthonunkban is szépségünk érdekében ezt a csodaszert.

Az almaecet egy igen sokoldalú fantasztikus szépségápoló szer, amely javítja a vérkeringést, ápolja és védi bőrünket, és frissítő élénkítő hatással is bír. Ahogy belülről úgy kívülről is csodát művel az almaecet, így testünk fő védelmére, a bőrre is jó hatással van. Iktassuk be a mindennapi szépségápolásba az almaecetet, és a mindennapi bőrápolásba is.

Napelemmé válhatnak az utak

 

 

 

Az idahói Solar Roadways nevû cégnél napelemekbõl álló utakat képzelnek el a jövõ autói alá és a tervük nem tûnik alaptalan álmodozásnak.

 

 

A Solar Roadways a napokban kapott 100 ezer dolláros támogatást az amerikai Közlekedésügyi Minisztériumtól, hogy elkészítse a napelemes út prototípusát. A Scott Brusaw vezette cég elképzelései szerint az energiát elõállító utak nem csupán a közúti világítást és az utak mellett található épületeket lennének képesek árammal ellátni, de magába az útba LED-eket építenének, hogy azok egyfajta világító felfestésként még biztonságosabbá tegyék a közlekedést vagy akár interaktív segítségnyújtó táblaként is funkcionálhassanak.

 

Kísérleti egerek helyett kísérleti rovarok

Helyreállítják a mohácsi Szabadság-szigetet


450 millió forintos összköltségű projektet indít a WWF Magyarország a mohácsi Szabadság-sziget helyreállítására. A szervezet uniós támogatást is kapott, az Európai Bizottság az összeg felét állja. Az ötéves munka célja az, hogy visszaállítsák a sziget és a mellékág korábbi, természetes állapotát.
hirdetés

Rehabilitálják a mohácsi Szabadság-szigetet. A település polgármestere szerint a terület az 1960-as, 70-es években még a mohácsiak "vízi paradicsoma volt", azonban az 1980-as években egy gátépítés elzárta a mellékágat, így annak vízminősége az elmúlt évtizedekben annyira leromlott, hogy a helyszín egyetlen szabadidős tevékenységre sem alkalmas.

 

Emberi kleptoparazitizmus Afrikában

Hárommilliós eurós akció az illegális lerakók ellen


 
Uniós források segítségével, mintegy 30 millió forint felhasználásával közel száz illegális hulladéklerakót térképeztek fel a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és kárpátaljai szakaszán.

A határon átnyúló, EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósult projektbe több mint száz, a Tisza mellett fekvő ukrán és magyar települést vontak be. A programban szemétgyűjtési akciók és gyermeknevelési programok egyaránt szerepeltek, de feltérképezték a Tisza melletti hulladéklerakó-helyek elhelyezkedését is.

Kampány a vízpazarlás ellen!



Kampány indult „Vedd komolyan” címmel a mosogatási szokások befolyásolására. A fővárosban és 4 vidéki városban számláló méri majd a kézi és gépi mosogatás közötti vízfogyasztásbeli különbséget.



Sokszor és eleget hallottunk már az energiatakarékos megoldásokról és a környezettudatos életmódról. A hangzatos jelmondatok mellett azonban egyre inkább teszünk is a környezetvédelemért és azért, hogy ne pazaroljuk fontos értékeinket: az energiát, a vizet és az időnket.

Újabb magyar-román megállapodás


Magyarország és Románia szorosabbra fűzi együttműködését a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy területén.



Erről is megállapodtak a Magyar – Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság 2009. szeptember 9-10-én Budapesten tartott hetedik ülésén. Magyarországot Kling István a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Haraszthy László, a tárca természetvédelmi szakállamtitkára képviselte. A román delegációt Doru Laurian Bădulescu, a Román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára vezette.

Műholdas felvételek alapján készítenek ellenőrzési útvonalat a szakemberek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy aztán intézkedjenek az allergiát okozó parlagfű eltávolításáról – számolt be a Magyar Hírlap. A megyében már több mint 100 bírságot szabtak ki, a mulasztók között önkormányzatokat is találni. A legnagyobb büntetési tétel 200 ezer forint volt.

"A nagy magasságban rögzített képeken látszik, hogy parlagfüves-e a rajta lévő terület, sőt a fotók összehasonlításával megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest jelentős-e a gyomosodás, amelyet akár az egészségre káros növény is okozhat" - mondta el a lapnak a térségi földhivatal egyik munkatársa.

Az ökovárosok az egész világot behálózzák, legalábbis tervek szintjén: Dániától, Svédországon át, Kínáig, vagy az Arab Emirátusokig mindenütt megálmodtak már önfenntartó városokat. Megvalósulásukat a recesszió azonban jelentősen hátráltatja, néhány grandiózus projekt talán soha nem is lép túl a tervezőasztalokon. Az egyre dráguló olaj, illetve a válságból való kilábalás azonban még fellendíthetik az iparágat.

A gazdasági válság igencsak lehűtötte a fenntartható fejlődés, illetve az ökovárosok híveit, és olyan gigantikus tervek csúszását, vagy talán teljes füstbe menését eredményezte, mint a Dongtan névre keresztelt kínai ökováros, amelyet kezdetben 80 ezer emberre terveztek, de 2050-re lélekszáma már fél milliót is elérte volna.

Budapesten hétfőn megnyílt a tizenötödik hulladékudvar is, így mostantól a 18. kerületiek is ide vihetik a szelektíven válogatott hulladékaikat. A most nyílt hulladékudvar az eddigi legnagyobb és legkorszerűbb.

Az FKF Zrt. a 18. kerületben megnyitotta Budapest legmodernebb és legnagyobb hulladékudvarát. A több mint 1500 m²-es hulladékudvarban már a zöldhulladékot is, és hamarosan az építési törmeléket is leadhatja a lakosság. Utóbbihoz a sittes zsákot a helyszínen lehet majd beszerezni.

Meghökkentő: mire jó - még - a vodka?

 

 

A jó öreg vodka elsősorban persze a bulik elmaradhatatlan szereplője, időnként és kis mennyiségben fogyasztva remek hangulatjavító, és persze a koktélok nélkülözhetetlen alapanyaga. Mindez azonban csak a felszín, a vodka ugyanis – igazi „zöld” szereplőként – még megannyi, kevéssé ismert alkalmazásra jó.

A kutya, aki szerelmes a delfinekbe

 

 

A kutya az ember barátja évezredek óta.

Szemétben fuldoklanak az út menti települések


Egyre gyűlik az átutazók által szétdobált szemét a 43-as főút mentén, az érintett önkormányzatok viszont hiába várnak olyan, a Magyar Közút Kht.-val közös tisztasági akcióra, mint amilyen tavaly volt a főút teljes szakaszán. A tavaszi volt az utolsó, idén már nem lesz hasonló.


Szemétben fuldoklanak a 43-as menti települések, az érintett helyhatóságok pedig tehetetlenek - hívta fel a Délmagyar figyelmét a főútvonal menti önkormányzatok szövetségének vezetője, Apátfalva polgármestere, Varga Péter.

Felfedezték, miként védi a brokkoli az artériákat



A londoni Imperial College kutatói úgy vélik, hogy megtalálták a magyarázatot arra, miként védi a szívet a brokkoli: a zöldségben található egyik vegyület mozgósítja a szervezet természetes védekező rendszerét, így óva az artériákat a szívrohamhoz vezető lerakódásoktól.

A Brit Szívalapítvány által támogatott tanulmányban egereknek szulforafán nevű vegyületet adtak, amely megtalálható a brokkoliban és más káposztafélékben is.

A Szapolyaiak királyi rezidenciája volt a tokaji vár

 

Egy különleges, többszintes kőhíd, és az egyik bástya régészeti feltárást végezték el idén nyáron a tokaji várban, ahol Makoldi Miklós vezetésével dolgoztak az archeológusok. A kutatások nem csak a jelenleg víz alatt található falak fontosságára, de a korabeli várépítészet jellegzetességeire is rávilágítanak.

A Bodrogköz hajdani csücskében, a Tisza és Bodrog mai torkolatától 1 kilométerrel északabbra elhelyezkedő tokaji Rákóczi vár régészeti kutatása 2007-ben kezdődött meg.

Nő a Csendes-óceán higanytartalma



Rohamosan nő a Csendes-óceán higanytartalma – állapították meg a Harvard Egyetem kutatói.



A gazdasági növekedés egyre több higanyt juttat a környezetbe, ami bekerül az óceánok vizébe, majd a planktonok közreműködésével átalakul a sokkal mérgezőbb, szerves metil-higannyá.

Ez a vegyület különösen a nagytestű ragadozó halakban halmozódik fel, például a tonhalban, vagy a cápában. Az Egyesült Államokban az összes, emberi szervezetbe kerülő higany 40 százaléka származik halból.

Újjászületett a Tisza-forrás



Felavatták a kárpátaljai Kőrösmező közelében a Tisza forrását védő kőfalat és teraszt, amelyet magyarországi környezetvédők és diákok építettek újjá kárpátaljai magyar egyetemisták közreműködésével.


A Keleti-Kárpátokban, több mint 1100 méter tengerszint fölötti magasságban eredő Tisza forrásának környezetét a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület tagjai építették újjá ez év júliusában a Szegeden élő Tóth Imre nyugalmazott egyetemi földrajztanár kezdeményezésére.

Jöhet a digitális ivóvíz?



A 21. század egyik legértékesebb természeti erőforrása lesz a víz: éppen ideje lenne, hogy előállításában és terjesztésében is teret nyerjenek a 21. századi módszerek.


Öt év múlva akár 20 milliárd dolláros piac is jelenthetnek az ivóvíz előállításához és kezeléséhez kapcsolódó, a vízművek infrastruktúráját és működését modernizáló informatikai fejlesztések. Az IBM most olyan technológiák fejlesztésébe kezdett, amelyek segítségével nagymértékben javítható az édesvíz felhasználásának hatékonysága.

20 év – múlt és jövő

2009. szeptember 4-én ünnepelte a Magyar Természetvédők Szövetsége megalapításának 20. évfordulóját a Pál-völgyi barlang kőfejtőjében. A következő kormány alatt fogadhatják el a klímatörvényt.


Húsz éve alapította meg a budai Várban 32 magyarországi természetvédő csoport a Magyar Természetvédők Szövetségét. Ma már a szövetség több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Biokert hasznos lakója a süni

Ha szeretnénk vegyszerek nélkül kertészkedni, jó, ha odaédesgetjük a süniket kertünkben és gondoskodunk róla, hogy nagyon jól érezzék magukat nálunk.

A sünt mindenki szereti bár kissé szúrós mégis kedves kisállat. De amellett hogy aranyos és kicsi még nagyon hasznos is, hiszen fő tápláléka a rágcsálók kártevők és bogarak.

Nappal ritkán találkozni velük, mert ilyenkor elbújnak egy bokor alá, vagy egy odúba és éjjel indulnak el zsákmányszerző körútra.

Egészségre ártalmas a kompakt fénycső?


Az energiatakarékos izzók egészségkárosító hatására figyelmeztet a német Épületbiológiai Szövetség.

A rendkívül mérgező higanytartalom mellett nem szabad lebecsülni ezeknek az égőknek az elektromágneses kisugárzását sem - hangzott el egy bonni tájékoztatón. Johannes Schmidt, a Neubeuern Épületbiológiai Intézet munkatársa elmondta, ezek a lámpák túllépik a világszerte a számítógépeknek engedélyezett sugárzási mérték tizenkét-, de akár negyvenszeresét is.

Alighogy felfedezték, máris kipusztulhat egy antilop

 

Az 1992-ben felfedezett vietnami antilop a kihalás szélén áll - jelentette be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A vietnamiak által szaola néven emlegetett állat Laosz és Vietnam határán él az Annami-hegység rejtett völgyeiben, és annak ellenére, hogy már alig maradt belőle, kutyákkal vadásszák és csapdákat állítanak nekik.



A patás kinézetében leginkább Ázsia sivatagi antilopjaira hasonlít, de valójában közelebbi rokonságban áll a vadmarhákkal.

Csak Szegeden láthatjuk Lilit, de érdemes megnézni


Egy különleges és valóban ritka állatfaj egyede, egy alföldi anoa (Bubalus depressicornis) érkezett a Szegedi Vadasparkba; a legkisebb termetű bivalyféle hazánkban csak a Tisza-parti városban látható.

A fiatal anoa tehén a párizsi állatkertben született, és innen került a Szegedi Vadaspark nagy méretű füves kifutójába a tevék mellé. Az apró bivalyféle veszélyeztetett állat, legfeljebb ötezer egyede járhatja már csak a vadont.

Ritka gyíkfajtát telepítenek vissza Nagy-Britanniában


Több száz fürgegyík-bébit engednek szabadon Nagy-Britanniában egy nemzeti kampány keretében, melynek célja a kihalás szélén álló hüllőfajok védelme, és a gyíkfajta visszatelepítése eredeti élőhelyére - számolt be a nem mindennapi akcióról egy helyi természetvédő szervezet.

Anglia egy Wales egyes részein mintegy négyszáz zöld és barna fürgegyíkot engednek majd szabadon, a faj a szigetország legnagyobb és legritkább hüllőjének számít - mondta a The Amphibian and Reptile Conservation Trust (Kétéltűek és Hüllők Természetvédelmi Szervezete - ARC).

Interneten is követhető a kék vércsék útja



Nyolc kék vércse repülési útját követheti nyomon bárki az interneten a madarakra szerelt műholdas jeladók segítségével.

A kutatók ugyanakkor választ kaphatnak arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogy Afrikának pontosan melyik részén töltik a telet a vércsék - tájékoztatott a Magyar Madártani Egyesület csütörtökön.

A repülési utat ábrázoló térkép augusztus végétől érhető el. A jeladók által háromnaponta küldött jeleket minden hétfőn frissítik a honlapon (www.kekvercse.mme.hu/hu/gmap).

Energiakímélő csúcsteljesítmény: zöld áruházak sora várható


A zöld tárca államtitkára nyitotta meg pénteken Dunakeszi legújabb áruházát, mivel a kormány példaértékűnek tekinti az építők által alkalmazott energiatakarékos technológiákat.

Dióssy László a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetgazdasági szakállamtitkára avatta fel a számos környezetbarát megoldással figyelmet keltő Dunakeszi Tescót.

"Amikor fő célunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a fosszilis energia-használat visszaszorítása, kitűnő példát szolgáltat ez az áruház az erre vonatkozó megvalósított és mások számára is követendő, mindenképpen előremutató gyakorlatával" - mondta megnyitó beszédében a szakállamtitkár.

Egyedülálló lesz a magyar klímatörvény: ritka egyetértéssel készítik elő


A következő kormány feladata lesz elfogadtatni a készülő klímatörvényt, a jogszabály tervezete ugyanis legkorábban csak a rendkívül rövid tavaszi ülésszakban kerülhet az Országgyűlés elé; a Fidesz kormányra kerülése esetén fontos kérdésnek tartja az Európában szinte egyedülálló jogszabály megalkotását - hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) megalapításának 20.

Hét milliárd forint nemzeti parki fejlesztésekre

Kilenc nemzeti park 23 pályázata nyert támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiból a közelmúltban, így csaknem 7 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi fejlesztésekre országszerte.
 

Az elnyert támogatásból élőhely-rekonstrukciók, elektromos vezetékek természetbarát átalakítása, gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek természetvédelmi célú fejlesztése, erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése és élőhely-megőrző programok valósulnak meg.

 

Megvan a kutyák őshazája

A stockholmi Királyi Műszaki Egyetem kutatói genetikai nyomok alapján beazonosították a kutyák háziasításának helyszínét és időpontját. Az eredmény meglepetés mind a helyet, mind az időt illetően.
 

A világ különböző területeiről begyűjtött szőrmintákban található mitokondriális DNS tanulmányozásából az derült ki, hogy a mai állatok legelső ősei Kínában, a Jangce folyótól délre eső területeken éltek, 16000 évvel ezelőtt.

Egyre nagyobb a katasztrófa Madagaszkár déli partjainál


A Madagaszkár déli partjainál augusztus 26-án elsüllyedt török teherszállító hajó egyre aggasztóbb mértékű természeti katasztrófát idéz elő: a hajóból szivárgó anyagok több kilométer hosszan beszennyezték a partvonalat, amely haláltusát vívó halaktól és bálnáktól hemzseg.

A szigetország déli partján található Faux Captől három kilométerre elsüllyedt, 189 méter hosszú, 30 méter széles hajó 39 ezer tonna foszfátot szállított Indiába.

Reményt adnak a daganatosoknak a természet kicsei

 

A természetes alapú gyógymódok nyújthatják a megoldást az emberiség egyik legnagyobb ellenségével, a rákkal szemben – vallják a kutatók. Egyre több és több olyan kutatási eredmény lát napvilágot, amely ezt támasztja alá: legutóbb a méhek mérgéről, januárban a szőlőmagvakban található antioxidánsokról derült ki, hogy pusztítják a rákos sejteket. Magyar szakemberek szerint a Föld mágneses energiái is alkalmasak lehetnek a gyógyításra. Hunyadi Csaba biofizikus állítja, hogy a Föld néhány törésvonalánál olyan energiák törnek elő a mélyből, amelyekkel kezelni lehetne a betegeket. – Az emberi szervezet az évmilliárdok során úgy fejlődött, hogy a Föld állandó és természetes elektromágneses rezgéshullámaihoz alkalmazkodott – mondta Hunyadi a Borsnak. – Az űrhajókon utazó asztronautáknak is biztosítani kell ezeket az energiákat, különben hamar meghalnának.

Mélytengeri sivatagok

Sivatagok az óceán mélyén? Az ellentmondás csak látszólagos: hatalmas mélytengeri területeket hívnak így, amelyekben alig van élet. Összkiterjedésük kontinensnyi, és egyre nő bennük a sötétség - a kutatók szerint ez a táplálékláncra is hatással lehet.
hirdetés


Öt összefüggő, nagy kiterjedésű területet sorolnak az óceán-mélyi sivatagok közé: Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi és déli részein található egy-egy, az ötödik pedig az Indiai-óceán mélyén fekszik.

Fogy a víz: már öltek is miatta
 
Az elmúlt napokban rengeteg rossz hír érkezett a világ kevésbé szerencsés országaiból: eddig az „afrikai éhezők” volt a bármikor bevethető segélykérő szó, mostantól a szomjazó tömegekre is oda kell figyelnünk.
hirdetés


Ezer köbméterben határozta meg az ENSZ a kritikus vízhasználatot: abban az országban: ahol a mezőgazdasági, ipari felhasználást is beleszámítva egy lakóra évente kevesebb víz jut ennél, komoly problémák vannak.

 

Új élet a pokolból - vulkánkitörések után

 

A természet mindig képes akár a semmiből is megújulni, így például egy vulkánkitörés által sújtott terület - ahol a katasztrófa hatására az élővilág teljesen kihalt - néhány év alatt újra benépesülhet. Több ilyen példát láthatunk világszerte, mai, múlt századi vagy éppen a Föld történetében kutatva évmilliókkal ezelőtti kitörések nyomait. Néhány esete kifejezetten különleges, ilyen például az alaszkai Kasatochi-vulkán, ahol amerikai kutatók az újjászületés minden egyes lépését dokumentálják.