Izland Európa második legnagyobb szigete, az Atlanti-óceán északi csücskében, Norvégia és Grönland között fekszik. Hazánknál valamivel nagyobb (103 ezer négyzetkilométer), ám lakóinak száma alig haladja meg a negyedmilliót. Ötezer kilométer hosszú partvonalát öblök és fjordok tagolják. A szigeten két erő vívja örök harcát: a tűz és a jég, a hegyeket építő vulkánok és a hegyeket gyaluló jégáramlatok. A táj végső formáját, alakját e két erő határozza meg. A szigeten gyakoriak a földrengések.

A talajnövényzet gyér, ahhoz azonban elegendő, hogy a kevés lakos birkát tartson. Sőt, Izland az egyik legjelentősebb húsexportőr, gyapjútermékei méltán világhírűek. Ezenkívül természetesen iparának jelentős szegmense a halászat.

Reykjavik: a világ talán legapróbb metropolisa. Kikötőjében mindig óriási a nyüzsgés, kórházai, lakónegyedei, sőt iskolái is a világ legmodernebb intézményei közé tartoznak. Ez utóbbiak annyira népszerűek, hogy sok külföldi diák jön ide tanulni. A kultúra sem hiányozhat az itt élők életéből. Operaháza különleges hangversenyeknek, előadásoknak ad otthont, a világ leghíresebb sztárjai lépnek fel itt.

Beutazáskor vízumra nincs szükség, érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal látogatható az ország. A közbiztonság Izlandon híresen jó, de azért az alapvető biztonsági előírásokat nem árt szem előtt tartani. A magyar társadalombiztosítással rendelkező utazók ugyanolyan feltétellel jogosultak igénybe venni a helyi egészségügyi szolgáltatásokat, mint az izlandi állampolgárok. Ehhez az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) megyei irodájában lehet kiváltani az Európai egészségbiztosítási kártyát személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, TAJ-számmal, munkáltatói-, nyugdíjas- vagy diákigazolással. Az ország hivatalos nyelve az izlandi, ám szinte mindenki beszél dánul és angolul.

Pataki Bernadett tervezőszerkesztő kollégánk tíz évvel ezelőtt járt Izlandon és ez volt élete egyik legemlékezetesebb utazása. Már az érkezés is különleges volt, hiszen a repülő Keflavikba érkezett, amely ugyan városnak minősül, de csak a repülőtérből áll… Különösen nagy hatású a természeti elemek erőteljes jelenléte. Izlandon az ember annyira egyedül érzi magát, mint sehol máshol a világon. Amerre szem ellát, csak vízesések, gejzírek, fjordok és óriási pusztaság. Olykor felbukkan egy templom vagy egy házikó. Szemet gyönyörködtető a Kék lagúna, amely egy szabadtéri strand, szinte a természet hozta létre. A víz annyira lágy és puha, hogy szinte képtelenség letörölni a bőrről, üledéke pedig remek ásványi anyagokat tartalmaz, a fürdőzők arcpakolásként használják.

Szintén felejthetetlen élmény az a törésvonal, amely a Thingvellír Nemzeti Parkon belül található, Az Atlanti-hátság része és egyedül Izlandon látható a Föld felszínén. Az Atlanti-hátság osztja ketté az Atlanti-óceánt, s ennek mentén távolodik Európa Észak-Amerikától, illetve Afrika Dél-Amerikától. A természeti csodákon kívül szembetűnő volt Izlandon az alacsony népsűrűség. Kevés embert láttak még a nagyobb városokban is. Az üzletek nem folyamatosan tartanak nyitva, hanem naponta két-három órás időintervallumokban vagy éppenséggel szólni kell a tulajdonosoknak, hogy nyissanak ki. Ugyanez a helyzet a bankokkal, illetve a múzeumokkal is.

A háziállatok közül a birkák a jellemzőek, s éppen miattuk nagyon kevesen tartanak kutyákat. A messzeségben időnként megvillan egy-egy modern templom tornya. A templomoknak Izlandon nagy jelentőségük van, az emberek mélyen vallásosak. Számos legenda kering emberekről, akiket a templomban való imádkozás miatt elkerült a vulkánkitörés lávája vagy más csodás módon menekültek meg.

Bodó Gábor fotóriporter az idén járt Izlandon. – Ami nagyon meghatározó, az a tiszta levegő és az érintetlen természet – meséli. – Szembeötlő az emberek nyugodtsága, higgadtsága és jóléte minden értelemben. Nem sietnek, nem rohannak, mégis jól élnek, legalábbis mi nem igazán láttuk jelét szegénységnek. (Ez azért irigylésre méltó, mert a gazdasági válság legelőször Izlandon okozott pénzügyi összeomlást - A szerk.)

Ugyanakkor nincsenek luxusvillák vagy luxusautók sem. Nincsenek óriásplakátok, nagy üzletek, áruházláncok, autószalonok, hipermarketek. Ez azért sok mindent elárul. A természeti látványosságok szabadon megtekinthetők, nem veszik körül ajándék- vagy éppen hot dog- és hamburgerárusok – nem cél, hogy harácsoljanak, hogy mindenáron anyagi hasznot húzzanak a mesésen szép tájból.

Nincsenek nagy szállodák sem, helyette vendég- illetve turistaházak vannak, ahol kedves házinénik segítenek a látogatóknak. Izland egyik érdekessége a sok közül, hogy a szigeten nagyon kevés a fa. Nem véletlen a mondás, hogy ha valaki eltéved egy izlandi erdőben, akkor álljon fel. Valóban, ekkora méretű fák találhatók arrafelé.

Különleges élmény volt, hogy megkóstoltuk a rohasztott cápahúst és a bálnahúst. Az előbbinek rettenetes szaga van, a pálpusztai sajtnak ahhoz képest csodás az aromája. Ott azonban fóliába csomagolva árulják, mint nálunk a sonkát. A bálnahús már barátságosabb, kissé a marhahúsra emlékeztetett az íze és az állaga is, ezt pácolva árulják. Fontos még megemlíteni, hogy Izland a szivárványok hazája. Nappal sok az eső, így naponta jártában-keltében akár 2-3 szivárványt is láthat az ember.