Fogy a víz: már öltek is miatta
 
Az elmúlt napokban rengeteg rossz hír érkezett a világ kevésbé szerencsés országaiból: eddig az „afrikai éhezők” volt a bármikor bevethető segélykérő szó, mostantól a szomjazó tömegekre is oda kell figyelnünk.
hirdetés


Ezer köbméterben határozta meg az ENSZ a kritikus vízhasználatot: abban az országban: ahol a mezőgazdasági, ipari felhasználást is beleszámítva egy lakóra évente kevesebb víz jut ennél, komoly problémák vannak. Az utóbbi időben egyre több állam kerül a határvonal alá.

Az arab országok például, Egyiptom, Irak és Libanon kivételével, mind víztelenségben élnek. Jement sújtja talán a legnagyobb hiány: itt alig száz köbméter jut egy főre. A fővárosban lakók egy része kilencnaponta jut csak csapvízhez, de akad, aki még akkor sem. A vízellátást biztosító 180 kútból 80 működik - egyelőre. A legsúlyosabb helyzet az ország déli részén alakult ki: itt múlt héten az utcára vonultak a szomjazó tömegek, s a lázadásokban egy ember meg is halt, többen megsebesültek. Hiába gondolkodik Jemen egy parti sótalanító építésén, nem engedhetik meg maguknak a létesítményt és az abból a városokba vezető csőrendszert. Bár négy éve kidolgoztak már egy stratégiát a vízhiány enyhítésére, a jemeni ügyekkel foglalkozók egyetértenek abban, hogy ez csak időhúzásra elég – „a katasztrófa be fog következni, csak azt nem tudni még, mikor” – vélekedik a helyzetről Naji Abu Hatim, a Világbank szakértője.

Afrikában egyre súlyosabb a helyzet. Rajendra Pachauri, az IPCC, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szervezetének elnöke ismertette a legújabb előrejelzést, mely szerint 2020-ban 75 és 250 millió közt lesz az afrikai szomjazók száma. A kontinens keleti részén fekvő Kenyában most is épp rég nem látott aszály pusztít: az ország északkeleti része teljesen elsivatagosodott, állatok tízezrei haltak meg, mert az itatásukhoz szükséges víz ára az egekbe szökött. Az ország négymillió lakója vár jelenleg is segítséget, ahogy a helyiek a BBC riporterének mondták: ha a következő hónapban nem hullik elég eső, az aszálysújtotta részeken megszűnik minden élet.

A víztelenség Ázsiát sem kíméli. Nepálban a kiszámíthatatlanság a legnagyobb gond: a téli aszályok és a későbbre tolódó nyári monszunidőszak nehezítik a lakók életét. A 30 milliós népesség egyharmada él mély szegénységben, 3,4 millió embernek azonnali élelmiszer-segélyekre lenne szüksége. Kína északi részén is rég nem látott aszály pusztítja a földeket: innen 5 millió szomjazóról érkezett hír.

Könnyen lehet, hogy amíg hazánkat, vagy legalábbis Európát nem sújtja hasonlóan komoly csapás, képtelenek leszünk felmérni a vízhiány jelentőségét. Kényelmesen hátradőlni mindenesetre nem sokáig lehet: kontinensünk mediterrán országaiban már előfurdult ideiglenes víztelenség, s várható, hogy a helyzet a következő években – különösen a nyarakon – csak súlyosbodni fog.