Hogyan alakultak ki az első erdők bolygónkon?

Ma már természetesnek vesszük az erdőket, a fákat és a növényeket, de sok-sok milliárd évvel ezelőtt még nem is létezett erdő. Vajon hogyan alakultak ki az első fák és növények bolygónkon.

Bolygónk történetének első három korszakában még csak nem is hasonlított a mai formájához a föld. Akkoriban az élőlények csak az óceánban éltek, mert a föld légkörének az oxigén tartalma igen csekély volt és nem alakult ki az ózón réteg, így sem állat sem növény nem lett volna képes a szárazföldön megélni.

Az UV sugarak hamar megölték volna az élőlényeket, amelyek kimerészkednek a szárazföldre így az akkori állatvilágot, melyet algák moszatok és baktériumok alkottak, csak a víz védte meg a kinti szélsőséges körülményektől.

Akkoriban az élőlényeknek még nem kellet versenyeznie és a túlélésért harcolnia így az evolúció szépen lassan ment végbe. Év milliók múlva megjelentek a gerincesek is a vízben, majd jöttek a polipok, a csigák, a medúzák, rákok, így a tenger élővilága egyre színesebb és változatosabb lett, de a szárazföldön továbbra sem volt élet.

Ahogy az élőlények sokasodtak a tengerben egyre több oxigént jutattak a légkörbe így valamivel több, mint 400 millió évvel ezelőtt már a légkör oxigén szintje elérte a mai érték 10%-át így kialakult az ózón réteg. Ekkor sok változás ment végbe néhány vízi állat megpróbált a száraz földön is megélni, és a moszatok és néhány más vízi növény is elindult új életformát keresni. Még ma is vannak olyan növények, amelyek nem tudják eldönteni, hogy szárazföldi vagy vízi növények maradjanak –e így pl. a szaporodáshoz vízre van szükségük.

Az első szárazföldi növényforma az ősharasztok voltak, amelyek először csak, mint mocsári növények merészkedtek ki a szárazföldre. Ezután a devon időszak első felében úgy 350 millió évvel ezelőtt a növények még beljebb merészkedtek a szárazföldön, hiszen akkor már az oxigén szint is egyre nagyobb volt, és megjelentek az első fák, cserjék így kialakultak az őserdők.

A legjellemzőbb növények voltak a páfrányok, amelyek spóráikkal könnyebben túlélték az évek múlását, és biztosították a faj fennmaradását. Az erdők kialakulásával a légkör és a környezet is folyamatosan változatot, hiszen a nedves párás meleg mocsaras vidékéken a növények is szépen fejlődtek.

A páfrányfenyők 270 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat, számtalan fajta jött létre, és alkottak erdőséget, majd a harmadkorra eltűntek. Ám kiderült, hogy túlélő képességük lenyűgöző, hiszen Japánban 1961 –ben fedeztek fel egy olyan fajt, amely már az őskorban is jelen volt ez pedig a ginko biloba, amely egy élő kövületnek számít. De ezen kívül néhány fenyő féle is, sőt még a tulipánfa is több millió évvel ezelőtt már létezett.

A később széné vált erdők hatalmas mennyiségű széndioxidot kötöttek meg a légkörben így sok oxigén szabadult fel, ami által az állatvilág kiszabadult a szárazföldre és gyors fejlődésnek indultak. Méteres csótányok és 80 cm.-es szitakötők éltek a sűrűben.

Ezután a növények között is megindult a verseny, a spórás és a magvas növények versenyeztek, mert az éghajlat szárazabbá vált így megjelentek a cikászok, a fenyők, és más növényfajták. A jura korszak ismét meleg volt, így néhány növény és erdő ismét szénné vált, és végül a kréta korszak végére a zárvatermők lettek az erdők alkotói. Ezután kialakultak a különböző növényfajták az éghajlatnak megfelelően a mediterrán növények, mint a tulipánfa, a babérfa, a kávé, és füge délebbre költözött, majd legvégül megjelentek a pálmák is.

Az utolsó nagy változás úgy 65 millió évvel ezelőtt ment végbe majd ebből alakult ki a ma élő növényzet. Ezután egy jégkorszak kissé átrendezte a viszonyokat, ám a végső pusztítást maga az ember okozta, és okozza ma is folyamatosan.