A méz természetes antibiotikum – mondják –, felesleges dúsítani, hiszen tele van aminosavakkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal. Már az igazi, a valódi, a hamisítatlan. Eddig a magyarról is azt gondoltuk, hogy ilyen rendes méz, egyfajta bizalmi termék. Nemrég a brémai Applica laboratóriumban a Magyar Nemzet kérésére elvégzett vizsgálat azonban alaposan betett neki…

A napilap tájékoztatása szerint több magyar mézben antibiotikumot mutattak ki, szulfadimetoxint és trimetoprinet találtak, ezeket elsősorban sertéseknek és marháknak szokták felírni az állatorvosok, de emberi szervezetben is kifejtik hatásukat. Az Alba-Méz Kft. és a Klenáncz Méhészet akácmézét levették a SPAR és a CBA üzletek polcairól.
Az egészségügyi szakemberek véleménye megoszlik az ügyben: egyesek szerint gyógyszermaradványok nem lehetnek a mézben, ezért azok veszélyes élelmiszernek tekinthetők. Gyengítik a szervezet ellenálló képességét, segítik a mutálódó baktériumfajták kialakulását. Megint mások azt állítják, felesleges a pánik, hiszen olyan csekély mennyiségről van szó, hogy az egészségre nem jelenthet komolyabb veszélyt, legfeljebb enyhe allergiás tüneteket okozhat. Fazekas Gyulának, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók egyesülete elnökének álláspontja egyértelmű és kategorikus: az ilyen termékeket azonnal ki kell vonni a forgalomból.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezévi – augusztus elején, tehát még a botrány kipattanása előtt közzétett – vizsgálatából kiderül, hogy jelentős javulás ment végbe tavalyhoz képest a hazai mézpiacon, de a kereskedelmi forgalomban továbbra is fellelhetők a durva hamisítványok. 2008-ban például a mézek mintegy 70 százalékáról derült ki, hogy pancsolt, addig az idén ez már „csak” a termékek tizedére igaz. Az OMME ebben az évben 54 termelőtől vett mézmintát, illetve 10 élelmiszer-forgalmazó üzletből további 49 üveget vizsgáltatott meg. A termelői mézeknél 1 esetben találtak problémát, míg a bolti termékek között 4 durva hamisítvány volt. Ezek mindegyikét a Natur Sz Kft. állította elő, és a CBA üzletek polcain találtak rá az ellenőrök. Érdekes, hogy a Klenáncz Méhészet által forgalmazott antibiotikus akácmézet – saját márkájú termékeként – most is a CBA forgalmazta. A jelen eset nem újkeletű, tavaly ilyenkor elhangzottak már az első figyelmeztetések.

Az állatok itatójából kerül a méhekbe az anyag

Noha a magyar méz kiváló minőségű, jó hírét veszélyezteti, hogy nem mindig mentes az antibiotikumtól – mondta a XXI. Nemzetközi Mézvásár alkalmából Wild János, a jászberényi Méz-Világ Kft. igazgatója. Különösen egy, a baromfi-gyógyászatban használatos gyógyszer hatóanyaga mutatható ki alkalmanként a mézben, amelyet a baromfik itatójából vesznek magukhoz a méhek. Tavaly a baromfi-itatókból, idén meg valószínűleg a sertések és marhák itatójából?
A hazai méz értékesítési pozíciója az antibiotikum-botrány után nyilván romlik. Az OMME további tájékoztatása szerint Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelyből kb. 20 ezret exportálnak. A méz árbevétele eléri a 12 milliárd forintot, 10 milliárd exportból származik. Hogy az idei adatok hogyan alakulnak, az év végén majd kiderül.
A legújabb mézbotránnyal kapcsolatban felhívtuk az OMME pesti irodáját, kíváncsiak lettünk volna Bross Péter elnök véleményére, de ő külföldön tartózkodik, így telefonunkra sem válaszolt. Megkerestük Pongrácz Attila megyei elnököt is, aki viszont azzal hárított, hogy az országos elnök hatáskörébe tartozik a sajtóval való kapcsolattartás. Bross egy korábbi nyilatkozatából viszont érdemes idézni. Ebből kiderül, hogy az idén pénzhiány miatt nem vizsgálták, van-e antibiotikum a bolti mézben, csak a termelői mézet elemezték. Mellesleg a művelet igen drága, 50-60 ezer forint mintánként. Az elnök szerint magyar termékkel nem szokott ilyen probléma lenni. A hazánkban előállított méz 80 százaléka külföldre kerül, ahol hordókban értékesítik, s a külföldi partner minden esetben megvizsgálja az antibiotikum esetleges meglétét a szállítmányban. A méhészek úgy gondolják, teljesen felesleges állami pénzt költeni antibiotikum-vizsgálatra, hiszen ez a méz elfogy, nincs vele baj. Bross azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy esetleg nem is magyar méz akadt fenn a brémai rostán.
Akárhogy is van, idehaza hatósági vizsgálat indult. A szakemberek véleménye egybecseng: a felelősség a termelőt terheli, akinek kötelessége bevizsgáltatni a mézet, ha azt el akarja adni a piacon.