Tájföldrajzi beosztása:

• Északi-Bakony - Kőris-hegy (709 m)
  • Öreg-Bakony
  • Keleti-Bakony
  • Veszprém-Devecseri-árok
• Déli-Bakony - Kab-hegy (599 m)
  • Kab-hegy - Agár-tető-csoport
  • Sümeg-Tapolcai-hát
  • Nagyvázsonyi-medence
  • Devecseri-Bakonyalja
• Bakonyalja
  • Fenyőfői-Bakonyalja
  • Pápai-Bakonyalja
  • Súri-Bakonyalja
  • Pannonhalmi-dombság

Éghajlata:

A Bakony éghajlata hegyvidéki: a környezeténél hűvösebb és csapadékosabb. A változatos domborzat következtében az éghajlata egyáltalán nem egységes, nagy különbségek is előfordulnak a hegység két oldala között. A Magas-Bakony a C3-as (hűvös, nedves, enyhe telű), a Déli-Bakony a C1-es (hűvös, mérsékelten nedves, enyhe telű) éghajlati övbe tartozik, a terület más részei a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telű B6-oshoz. Az egész területre jellemző a vízfölösleg, tehát hogy a lehullott csapadék mennyisége meghaladja az elpárolgó víz mennyiségét. Ennek köszönhetőek a hegyvidék bővízű forrásai és patakjai. Ezzel szemben a közeli Balaton-felvidék csapadékszegényebb, nyáron erősen felmelegszik.

A Bakonyban az országos átlagnál nagyobb a felhőborítottság, főleg a hegység északnyugati felén. Ennek oka az itt jellemző uralkodó északnyugatias szél. Nagy a területen a köd és a zúzmara gyakorisága. A magasabb területeken a téli napfénytartam nem sokkal marad el a nyáritól, mivel ezek a hegyek gyakran kiemelkednek az alacsony ködfelhőzetből, a téli inverziós időszakokban.

Az éves csapadék mennyisége a terület nagy részén 700 mm fölött van, és a hegység legcsapadékosabb részén, a Magas-Bakonyban kb. 800-850 mm hullik átlagosan. A hegyvidék délkeleti oldalán évente 600-650 mm esik. Gyakoriak még a Bakonyban a felhőszakadások és a hosszantartó csapadékhullás. Péczely kimutatta, hogy Magyarországon itt a legnagyobb a valószínűsége a 80 mm-t meghaladó napi csapadéknak.

Nagy mennyiségű hó hullik a 300 m feletti területeken, körülbelül 125-175 mm, és sűrűn előfordul hófúvás is. Emiatt gyakran előfordul a Bakonyban, hogy az itteni falvakat elzárja a hó a külvilágtól. Porván mesélték a helyiek, hogy időnként egy egész hétre is be vannak zárva. A legtöbb közúti és vasúti közlekedést akadályozó hóakadály a Bakonyban fordul elő. A havas napok száma a legmagasabb pontjain 70-80 nap körül van, és a telek 60-70%-ában előfordul legalább 30 cm vastag hótakaró, így a hegység hóviszonyai kedvezőeknek mondhatóak. Emiatt létesítettek sípályákat a hegységben, például Eplényben és Bodajkon.

Éghajlati jellemzők (1901-50):

• Átlaghőmérséklet: 9,7 °C (Veszprém) – 11,1 °C (Tihany)
• Éves csapadék: 630 mm (Veszprém) – 842 mm (Farkasgyepű)
• Átlagos felhőzet: 56% (Pápa) – 62% (Keszthely)
• Hótakarós napok száma: 42 (Veszprém) – 60 (Farkasgyepű)
• Legnagyobb hóvastagság: 62 cm (Veszprém, Szentantalfa) – 120 cm (Zirc)

Források:

Martonné Erdős Katalin: Magyarország tájföldrajza

Dr. Felméry László, Dr. Péczely György, Dr. Záchné Ruthner Mária: Tanulmány a Bakony éghajlatáról