Esztétikus, oxigént termel, otthont ad az állat- és növényvilág egy részének – vélhetően a legtöbb embernek ez jut eszébe az erdőről. Idén, mindannyiunkhoz "közelebb jön" a fák birodalma, hiszen 2011 az Erdők Nemzetközi Éve.

Bükkös Hetvehely határában (Baranya megye)   Fotó: Nagy László

Az ENSZ így próbálja felhívni a figyelmet az erdők megőrzésének fontosságára és a fenntartható gazdálkodásra.

"Az erdők két globális probléma kapcsán kerültek idén a nemzetközi figyelem középpontjába. Az egyik a klímaváltozás ügye, a másik az éhezés és a szegénység felszámolása" – nyilatkozta az ng.hu-nak Szabados Ildikó, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgató-helyettese.

A klímaváltozás ütemét mérsékelheti, ha sikerül minél többet megkötni a légköri széndioxidból, és párhuzamosan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását; mindkettőben fontos szerep jut az erdőknek. A szén-dioxid szintjének hathatós csökkentéséhez azonban nemcsak a meglévő erdőkkel kell fenntarthatóan gazdálkodni, újakat is kell telepíteni.

A fejlődő országok feszítő gazdasági problémái sokszor nehezen egyeztethetők össze a fenti célokkal. A rohamosan növekvő lakosság élelmezéséhez, a szegénység felszámolásához elsősorban új mezőgazdasági területekre van szükség, ami gyakran az erdők kiirtásához, felégetéséhez vezet. A fejlődő világ energiaigényének jelentős részét fedezi a fa, ami ugyancsak az erdők túlzott kitermeléséhez vezet. Nem kisebb gond a profitéhséggel párosuló illegális fakitermelés és kereskedelem sem.

Magyarországon másfajta problémákkal kell szembenézni a szakembereknek. Hosszú évtizedek kitartó munkájának köszönhetően, ma az ország területének húsz százalékát borítják erdők, területük tovább növekszik – erősíti meg Szabados Ildikó a gyarapodás tényét. Arra már nehezebb válaszolni, hogy milyen változásokat indít majd el a klímaváltozás, de az valószínű, hogy a természetes erdőtársulások közül a szárazságtűrőbbek kerülhetnek előnybe. A változással járó extrém időjárási helyzetek közül – amelyek gyakran közvetlen károsodást okoznak az erdőkben – a szakember a széltörést hozza fel példaként, ami nagyon komoly károkat okozott 2007-ben és 2010-ben is a Pilisben, a Börzsönyben és a Bakonyban.

Parádsasvári bükkerdő (Heves megye)   Fotó: Nagy László

Az időjárás és a biotikus károk közt is egyértelmű a kapcsolat, de az ok-okozati összefüggés összetettebb. A tartós meleg miatt akár több rovargeneráció is kifejlődhet egy vegetációs évben, így megnő az általuk okozott kár, és kárláncolatok is kialakulhatnak. Példa erre a Bükk-hegység tölgyeinek pusztulása 2006-ban. A korábbi aszályos nyarak során lecsökkent a fák vitalitása, majd tömegesen megjelent és károsított a gyapjaslepke is. A fák legyengült állapotát ezután kihasználta a karcsú díszbogár, amelynek szaporodását fokozta a meleg. Végül a koncentrált, több oldali támadásnak megadták magukat a tölgyek.

Megtudtuk: az Erdők éve hazai rendezvényein kiemelt szerep jut a figyelemfelkeltésnek, melyhez az Erdészeti Tudományos Intézet is igyekszik hozzájárulni. “Kiemelten a gyerekkel szeretnénk közelről megismertetni és megszerettetni az erdőt és annak lakóit” - mondta Szabados Ildikó. Az intézet saját erdei iskolájában tervez oktató programokat, de azt is tervezik, hogy a szakemberek gyerekeket és felnőtteket elkísérnek erdei bejárásokra, kirándulásokra, szakmai bemutatókra, hogy saját környezetüket, az erdőt és az ott folyó munkát is közelről megismerjék.

Pintér Attila