A napokban két laoszi erdő fenntartható erdőgazdálkodás (FSC) minősítést kapott. Ma már világszerte több mint 50 millió hektárt tesz ki az egyik legismertebb nemzetközi tanusítvánnyal, az FSC-vel rendelkező művelt erdők területe. 

A két, tanusítvánnyal ellátott, egyenkét mintegy 50.000 hektár területű erdőség Laosz középső részén Khammouane és Savannakhet tartományban található. Ez az első alkalom, hogy a dél-kelet ázsiai országban ökológiai erdőgazdálkodás minősítést adtak ki. Az érintett erdőterület 11 környező falu lakossága számára a legföbb megélhetési forrást jelenti. A minősítés révén a helyi lakosság könnyebben bekapcsolódhat az ökológiai erdőgazdaságból származó termékek nemzetközi kereskedelmébe – áll a WWF közleményében.

FSC tanusítvány 1993 óta

Az FSC (Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) az egyik legelterjedtebb nemeztközi minősítés, amely garananciát jelent az ökológiailag fenntartható gazdálkodásra és a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembevételére. Az FSC-t 1993-ban hozták létre természetvédelmi szervezetek, faipari vállalatok, erdőgazdaságok és helyi közösségek. A tanusítvány célja a világvilágviszonylatban zajló környezetpusztító erdőgazdálkodás visszaszorítása.

A független akreditált testülettől származó minősítés egyrészt garantálja, hogy az adott termék (fa- és papírárú) olyan erdőgazdaságból származik, ahol a kitermelés és erdő újratelepítés során figyelembe veszik a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartását; ugyanakkor garantálja a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembe vételét, illetve a döntéshozatalba való bevonásukat.

Magyarországon 140 ezer hektár erdő FSC minősítésű

Az alapítás óta eddig összesen 60 ország kapcsolódott be és mintegy 50 millió hektárnyi erdőterület nyert ilyen tanúsítványt; ebből 15 millió hektár Európa 21 országában található.

Magyarországon jelenleg három területen (Mecsek, Nyírség, Somogy) összesen mintegy 140 ezer hektáron folyik FSC minősítésű erdőgazdálkodás.

Európában egyre többen gondolják úgy, hogy vásárlóként is szeretnének tenni valamit a természet és a helyi közösségek védelméért; ugyanakkor több nemzetközi (FSC, PEFC) és nemzeti minősítési (pl. Németországban Naturland) rendszer is létezik, amelyek között bizony néha nehéz eligazodni.

Az utóbbi években folyamatosan nő a fenntartható használatú erdők területe, ami egyrészt a piaci keresletnek másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy a bankok, biztosító társaságok az erdők tulajdonosaival, kezelőivel kötött biztosítási, hitelnyújtási szerződések esetén előnyként vagy feltételként tüntetik fel az FSC tanusítvány meglétét.

Illegális fakitermelés

Napjainkban az illegális fakitermelés és kereskedelem jelenti az erdők számára a legnagyobb veszélyt. A probléma elsősorban az Amazonas, Dél-Kelet-Ázsia illetve Oroszország távol-keleti területein a legsúlyosabb, és sok esetben védett területeket is érint. A szakértői becslések szerint Oroszországban a kitermelt fa 50 százaléka, Indonéziában és Brazíliában pedig közel 80 százaléka illegális kitermelés útján kerül forgalomba. A kitermelt mennyiség jóval meghaladja az erdők természetes megújuló képességét.

A biodiverzitás csökkenése mellett komoly gondot jelent, hogy a kiirtott, nagy kiterjedésű összefüggő erdőségek az adott területeken földcsuszamlások és áradások potenciális forrásaivá válnak, mivel az esetek nagy részében a kitermelés után elmarad az új erdőtelepítés. A kiirtott természetes trópusi erdők helyét többnyire olajpálma ültetvények vagy mezőgazdasági területek foglalják el. Ez utóbbi esetben a talaj igen hamar kimerül, így a gazdálkodóknak újabb földeket kell feltörniük.

Veszélyben a kelet-európai erdők

Az illegális fakereskedelem egyik legnagyobb felvevőpiacát az EU tagállamok adják, ugyanakkor elsősorban az újonnan csatlakozó illetve környező országokban igen jelentős illegális fakitermelés folyik. Szakértők szerint Magyarországon ez nem számottevő, viszont Bulgáriában, Szlovákiában, Ukrajnában valamint Romániában becslések szerint a kitermelt famennyiség 10-45 százaléka illegális forrásból származik. Ezeknek a területeknek a védelme azért is különösen fontos, mert olyan növény és állatvilágnak biztosítanak élőhelyet, amelyek európai állományai jelentősen visszaszorultak vagy már eltűntek.