Újfajta, pusztító erejű villámot fedeztek fel a kutatók Brazíliában, amelyeknek az ereje lényegesen nagyobb mint a szokványos légköri elektromos kisülések

Brazíliában évente átlagosan 80–120 halálos áldozatot követel a villámcsapás, összehasonlításképpen, a hasonló nagyságrendű területű Egyesült Államokban csupán 60 és 80 közötti. A kutatók szerint a magas brazíliai érték oka egy új, pusztító villám, amely nem áramerősségének nagyságával, hanem időtartamával tűnik ki.

Marc van Roosmalen a tudomány számára ismeretlen növény-és állatfajok felfedezésére tette fel az életét, amihez Brazília esőerdőinél jobb helyet keresve sem találhatott volna. Az Amazonas-medence a fajokban leggazdagabb élőhelyek egyike a világon.

A helybéliek a megélhetésért vadásznak, és ha egy elejtett anya után kölykök maradnak, megtartják. Ilyenkor előfordul, hogy Marc elcseréli például a selyemmajom kölyköt egy zsák babra. Marc soha nem fizet a példányokért, mert nem akarja, hogy a helybéliek szándékosan fogják be az állatokat.

Az erdők kivágásával a szél és a folyóvízi erózió elhordta a védtelen talaj termőrétegét, s ezzel sivataggá változtatta a tájat. Így a Nazca népesség saját maga okozta pusztulását.

Napjainkban a Peru déli részén lévő völgyek száraz, kietlen vidékek, víz évente csupán néhány hónapon át csörgedez a folyók medrében, s az erős szél miatt is igen gyér a térség növényzete. A The Planet Earth című brit hírportál beszámolója szerint Kr. u. 600-ig a régió egészen másként festett: a folyóvölgyeket dús erdőségek boríthatták, itt-ott helyet hagyva a földművelőknek.

A tigrisek védelmével foglalkozó nepáli nemzetközi tanácskozáson résztvevő szakértők szerint új stratégiákat kell kidolgozni, hogy megmentsék a csíkos nagymacskákat a végső pusztulástól.

A világ tigrispopulációja a megmentéséért tett erőfeszítések ellenére rohamosan fogyatkozik. „Azért gyűltünk itt most össze, hogy megmentsük a kihalás szélére jutott tigriseket" – jelentette ki Juvaradzs Bhuszal, Nepál erdő- és talajvédelmi minisztere a péntekig tartó konferencián, amelyen húsz országból érkezett kutató vesz részt – ezek közül csak tizenhárom országban élnek tigrisek: Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Laoszon, Mianmarban, Nepálban, Oroszországban, Thaiföldön és Vietnamban.

Izland, az érintetlen természet csodája

Izland Európa második legnagyobb szigete, az Atlanti-óceán északi csücskében, Norvégia és Grönland között fekszik.

Az albatroszfiókák tetemeit néhány hete fotózta Chris Jordan a Midway Atollon. A fiókák éhen pusztulnak, mert a szülők az óceánból kihalászott műanyaghulladékkal etetik őket.


A Midway-atoll (vagy Midway-szigetek, hawaii nyelven Pihemanu) egy 6,2 négyzetkilométer nagyságú atoll a Csendes-óceán északi részén kb. a Honolulu–Tokió hajóút harmadánál. A két fő sziget az Eastern Island és a Sand Island. A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó, attól azonban 1850 km-re az északnyugatra fekvő, az Északnyugati Hawaii-szigetek közé sorolt atollcsoportot az amerikaiak fedezték fel 1859-ben.

A nyelv sokféle formában létezik. Nemcsak hangokkal és kimondott szavakkal lehet érintkezni. A majmok között az egymással történő kapcsolattartásnak számtalan furcsa és csodálatra méltó formája fejlődött ki.

Dr. Marc Hauser a Harvard Egyetem pszichológia professzora szerint a valódi nyelv felülmúlja az egyszerű kommunikációt: „A nyelv bizonyos értelemben azonos a kommunikációval, de több is annál. Azt is kifejezi, hogy az elme milyen képességgel rendelkezik a körülöttünk lévő világ elemeinek kifejezésére.

A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombon lévő rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy máig titokzatos sírhelyet is találtak.

Írta és fényképezte KOVÁCS OLIVÉR

Visegrád ismét beszédtéma lesz!

– Talán nem mindenkinek fog tetszeni a bemutatás, amely rendhagyó módon kalauzolja el a látogatót a 11. század világába – mondta el a műemlékem.hu-nak a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.