Újabb magyar-román megállapodás


Magyarország és Románia szorosabbra fűzi együttműködését a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy területén.



Erről is megállapodtak a Magyar – Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság 2009. szeptember 9-10-én Budapesten tartott hetedik ülésén. Magyarországot Kling István a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Haraszthy László, a tárca természetvédelmi szakállamtitkára képviselte. A román delegációt Doru Laurian Bădulescu, a Román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára vezette.

Műholdas felvételek alapján készítenek ellenőrzési útvonalat a szakemberek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hogy aztán intézkedjenek az allergiát okozó parlagfű eltávolításáról – számolt be a Magyar Hírlap. A megyében már több mint 100 bírságot szabtak ki, a mulasztók között önkormányzatokat is találni. A legnagyobb büntetési tétel 200 ezer forint volt.

"A nagy magasságban rögzített képeken látszik, hogy parlagfüves-e a rajta lévő terület, sőt a fotók összehasonlításával megállapítható, hogy a korábbiakhoz képest jelentős-e a gyomosodás, amelyet akár az egészségre káros növény is okozhat" - mondta el a lapnak a térségi földhivatal egyik munkatársa.

Az ökovárosok az egész világot behálózzák, legalábbis tervek szintjén: Dániától, Svédországon át, Kínáig, vagy az Arab Emirátusokig mindenütt megálmodtak már önfenntartó városokat. Megvalósulásukat a recesszió azonban jelentősen hátráltatja, néhány grandiózus projekt talán soha nem is lép túl a tervezőasztalokon. Az egyre dráguló olaj, illetve a válságból való kilábalás azonban még fellendíthetik az iparágat.

A gazdasági válság igencsak lehűtötte a fenntartható fejlődés, illetve az ökovárosok híveit, és olyan gigantikus tervek csúszását, vagy talán teljes füstbe menését eredményezte, mint a Dongtan névre keresztelt kínai ökováros, amelyet kezdetben 80 ezer emberre terveztek, de 2050-re lélekszáma már fél milliót is elérte volna.

Budapesten hétfőn megnyílt a tizenötödik hulladékudvar is, így mostantól a 18. kerületiek is ide vihetik a szelektíven válogatott hulladékaikat. A most nyílt hulladékudvar az eddigi legnagyobb és legkorszerűbb.

Az FKF Zrt. a 18. kerületben megnyitotta Budapest legmodernebb és legnagyobb hulladékudvarát. A több mint 1500 m²-es hulladékudvarban már a zöldhulladékot is, és hamarosan az építési törmeléket is leadhatja a lakosság. Utóbbihoz a sittes zsákot a helyszínen lehet majd beszerezni.

Meghökkentő: mire jó - még - a vodka?

A jó öreg vodka elsősorban persze a bulik elmaradhatatlan szereplője, időnként és kis mennyiségben fogyasztva remek hangulatjavító, és persze a koktélok nélkülözhetetlen alapanyaga. Mindez azonban csak a felszín, a vodka ugyanis – igazi „zöld” szereplőként – még megannyi, kevéssé ismert alkalmazásra jó.

A kutya, aki szerelmes a delfinekbe

A kutya az ember barátja évezredek óta.

Szemétben fuldoklanak az út menti települések


Egyre gyűlik az átutazók által szétdobált szemét a 43-as főút mentén, az érintett önkormányzatok viszont hiába várnak olyan, a Magyar Közút Kht.-val közös tisztasági akcióra, mint amilyen tavaly volt a főút teljes szakaszán. A tavaszi volt az utolsó, idén már nem lesz hasonló.


Szemétben fuldoklanak a 43-as menti települések, az érintett helyhatóságok pedig tehetetlenek - hívta fel a Délmagyar figyelmét a főútvonal menti önkormányzatok szövetségének vezetője, Apátfalva polgármestere, Varga Péter.

Felfedezték, miként védi a brokkoli az artériákat



A londoni Imperial College kutatói úgy vélik, hogy megtalálták a magyarázatot arra, miként védi a szívet a brokkoli: a zöldségben található egyik vegyület mozgósítja a szervezet természetes védekező rendszerét, így óva az artériákat a szívrohamhoz vezető lerakódásoktól.

A Brit Szívalapítvány által támogatott tanulmányban egereknek szulforafán nevű vegyületet adtak, amely megtalálható a brokkoliban és más káposztafélékben is.

A Szapolyaiak királyi rezidenciája volt a tokaji vár

 

Egy különleges, többszintes kőhíd, és az egyik bástya régészeti feltárást végezték el idén nyáron a tokaji várban, ahol Makoldi Miklós vezetésével dolgoztak az archeológusok. A kutatások nem csak a jelenleg víz alatt található falak fontosságára, de a korabeli várépítészet jellegzetességeire is rávilágítanak.

A Bodrogköz hajdani csücskében, a Tisza és Bodrog mai torkolatától 1 kilométerrel északabbra elhelyezkedő tokaji Rákóczi vár régészeti kutatása 2007-ben kezdődött meg.

Nő a Csendes-óceán higanytartalma



Rohamosan nő a Csendes-óceán higanytartalma – állapították meg a Harvard Egyetem kutatói.



A gazdasági növekedés egyre több higanyt juttat a környezetbe, ami bekerül az óceánok vizébe, majd a planktonok közreműködésével átalakul a sokkal mérgezőbb, szerves metil-higannyá.

Ez a vegyület különösen a nagytestű ragadozó halakban halmozódik fel, például a tonhalban, vagy a cápában. Az Egyesült Államokban az összes, emberi szervezetbe kerülő higany 40 százaléka származik halból.