Vízerőműnek és öntözővíz-tározónak épült, de a befejezettlenül maradt Tisza-tó hazánk egyik legnagyobb turistaparadicsoma és igen értékes vizes élőhely, ramsari terület lett.

Idén több évfordulója is van a Tisza-tónak: 35 évvel ezelőtt vagyis 1973-ban adták át a Kiskörei-vízlépcsőt, 30 éve pedig befejeződött a második ütemű duzzasztása, vagyis ekkor alakult ki a Tisza-tó mai mérete. A Tisza-tavat – korábbi nevén Kiskörei-víztározót - eredetileg mezőgazdasági, energiatermelési és ipari vízigény kielégítésére tervezték.

A Tisza szinte teljesen regenerálódott a 2000-ben bekövetkezett cianid-és nehézfémszennyezés hatásaiból, élővilágán nyomokat hagyott a csapás. Habár a folyó vízminősége jó, a vízgyűjtő területén lévő szennyezőforrások időzített bombát jelenthetnek.

A szennyezések ellenére a Tisza vízminősége jelenleg kissé szennyezett, vagy tűrhetően szennyezett kategóriába sorolható – nyilatkozta Kovács Péter, a Vízgyűjtő -gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy a vízminőséget tekintve az utóbbi időben javuló tendencia mutatkozik.

Műholdkép: tavak keletkeztek a kínai földrengés hatására

A május közepén Kínában bekövetkezett nagy erejű földrengés után tovább súlyosbítja a helyzetet az áradás. A földrengés következtében lezúduló nagy mennyiségű föld és kőzettörmelék gátat képezve felduzzasztotta a folyókat, így jelentős területek kerültek víz alá.

A China Daily című lap tudósítása szerint eddig összesen 21 tó képződött a földrengés sújtotta Szecsuan tartományban.

Folyók szelleme

Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében. Testük rózsaszínű, állkapcsuk csőrformára nyúlt, fogazatuk erős, parádés ügyességgel kapkodják a lombok közt nyüzsgő zöld halakat. A helyszín az Amazonas felső folyása

Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében.

Kihalás fenyegeti a mediterrán vidék emlőseinek egyhatodát


A kihalás veszélye fenyegeti a Földközi-tenger vidékén élő emlősök egy hatodát, elsősorban a természetes élőhelyeik elvesztése, valamint a mezőgazdasági- és az éghajlati változások miatt - derült ki a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) legújabb tanulmányából.

A genfi székhelyű IUCN szakértőinek 320 különböző emlősfajra kiterjedő tanulmánya szerint, a vizsgált állatok 49 százaléka veszélyeztetett és ezek közül mintegy húsz faj sehol máshol a világon nem honos.

Az erdei vasutat ünneplik a hétvégén Gemencben


Nem csak utazhatnak a kirándulók a gemenci nosztalgia vonaton, vezethetik is a Rezét nevű gőzmozdonyt a hétvégén a Gemencben, amikor a Gemenc Zrt. változatos programokkal ünnepli a több mint fél évszázados erdei vasút napját.

A természetkedvelők hajón, gyalog és vasúton egyaránt túrázhatnak szeptember 19-én, szombaton: a Gemenc sétahajó kétszer indul egyórás útra a Gemenc-Duna parti kikötőből, a rezéti Holt-Duna partját gyalogosan járhatják be, Keselyűs és Bárányfok vasútvonalon pedig rendkívüli járat indul - közölte az MTI-vel az erdőgazdaság.

Megsemmisült az erdő az esztelen pusztítás után

2009. szeptember 14.

Kálmáncsa | A korábban érintetlen 2 hektáros égeres, ligetes mocsárerdő, s annak rovar- és madárvilága teljesen eltűnt.

Negyven évbe telik, míg eltüntetik annak a környezetkárosításnak a súlyos következményeit, amelyet egy felelőtlen döntés okozott. A 40 éves férfit, aki a döntést meghozta, környezetkárosítás és más bűncselekmény miatt kell felelnie a bíróság előtt, miután a Barcsi Városi Ügyészség vádat emelt ellene.

A University College London (UCL) háromnapos konferenciáján a tudósok az szemléltetik, hogy a földkéregben történő változások milyen váratlan természeti eseményeket idéznek elő.

Hogyan alakultak ki az első erdők bolygónkon?

Ma már természetesnek vesszük az erdőket, a fákat és a növényeket, de sok-sok milliárd évvel ezelőtt még nem is létezett erdő. Vajon hogyan alakultak ki az első fák és növények bolygónkon.

Bolygónk történetének első három korszakában még csak nem is hasonlított a mai formájához a föld. Akkoriban az élőlények csak az óceánban éltek, mert a föld légkörének az oxigén tartalma igen csekély volt és nem alakult ki az ózón réteg, így sem állat sem növény nem lett volna képes a szárazföldön megélni.