Japán szent vulkánja, a Fuji a tokiói felhőkarcolók mögött

Reuters - Kimimasa Mayama

Egy szakmai portál azonban arra figyelmeztet, hogy ahogy a földrengéseket nem lehet megjósolni, arra sincs módszer, hogy a vulkánkitörések idejét pontosan megmondjuk. Óriási magmabuborék növekszik Szantorini szigete alatt, az olvadt kőzetek mennyisége 2011 januárja és 2012 áprilisa között 10-20 millió köbméterrel növekedett – hangsúlyozzák brit kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a Nature Geoscience folyóiratban tették közzé.

Megelőzendő a pánikot a szerzők hozzáteszik, hogy nem várható a tűzhányó kitörése. A beszámolót ismertető MTI-hír arra is kitért, hogy a műholdfelvételek és a GPS-adatok elemzése szerint a vizsgált időszak alatt a turisztikai látványosságként ismert sziget 8–14 centimétert emelkedett meg a magmabuborék növekedésének „köszönhetően”.

Szakmai berkekben megegyezik a vélemény, hogy a tavaly nyár óta tartó szokásosnál erősebb szeizmikus aktivitás valószínűleg friss magma benyomulását jelezheti a térségben. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy rövidesen vulkáni működés kezdődik, csupán azt, hogyan éli egy éppen szunnyadó vulkán az életét.

Miközben alszik – olvasható egy korábbi bejegyzés a Tűzhányó.blogspot.hu szakmai oldalon –, a mélyben töltődik fel a rendszer. Hasonló esemény az izlandi Katla alatt többször is bekövetkezett 1999 óta. A figyelem tehát nem felesleges, azonban vulkánkitörés-nézőbe induló hajókra még korai jegyet venni.

Bármikor kitörhet a Fuji, a világ egyik leghíresebb tűzhányója, amelyet ősidők óta szent helyként tisztelnek Japánban – tette közzé mérési eredményeit egy nemzetközi kutatócsoport. A 3700 méter magas, Tokiótól 100 kilométerre fekvő vulkán utoljára 1707-ben tört ki, akkor egy földrengés indította be a kitörést, aminek során láva nem, de mintegy 800 millió köbméter vulkáni hamu lepte el a környéket.

Az akkoriban Edo néven ismert Tokióra több centiméter vastag hamueső hullott. Az MTI által közölt hír szerint a Fuji környékén 2000–2001-ben regisztráltak egy sorozat kisebb földrengést olyan jellegzetes mintában, ami a vulkánkitöréseket szokta megelőzni. A tavaly márciusi nagy földrengés tovább rontott a helyzeten, és egy 34 kilométer hosszú új törésvonalat nyitott meg, éppen a hegy alatt.

A kutatók szerint a tavaly tavaszi földrengés által elindított tektonikus mozgások kritikus szintre emelték a vulkán magmakamrájában a nyomást. Becslésük szerint három éven belül várható egy erőteljes kitörés ennek következtében, de egy nagyobb földrengés is elindíthatja ezt. A katasztrófa-forgatókönyvek szerint egy ilyen rengés és az azt követő vulkánkitörés több mint 300 ezer áldozattal járna.

A Fuji egy alvó óriás, ami már több mint 300 éve szunnyad. Hosszú ez az idő vagy kevés? A kitörési kronológia erről nem sokat árul el, abban sok a bizonytalanság. Tény, hogy a Fuji egy időzített bomba, amelynek egy jövőbeli kitörése komoly problémákat fog okozni. Veszélyes vulkán, éppen ezért a japán vulkanológusok minden bizonnyal naprakészen követik a viselkedését – olvasható a Tűzhányó.blogspot.hu szakmai oldalon.

Mi az, ami valóban egy közelgő kitörésre utalhat? Gyakoribbá váló földrengések, a hegy felszíne egyre jobban kidomborodik (ez a magma növekvő nyomásából adódik), megnő a kén-dioxid- és szén-dioxid-gázkiáramlás. Ezeket a jeleket kell figyelni a hegy közelében. Addig pedig arra kell felkészülni, hogy milyen hatása lehet a Fuji jövőbeli kitörésének! Tokió mindössze 100 km-re fekszik a tűzhányótól, és egy ilyen gazdasági központot ki tudja, hogyan érne egy nagyobb kitörés. Ilyenre még nem volt példa a modern történelemben, de valamikor lehet...

Az, hogy egy aktív vulkánra valaki azt mondja, hogy bármikor kitörhet, olyan, mintha azt mondaná, hogy holnap is felkel majd a nap. A kérdés persze csak az, hogy mikor. A vulkánkitörés pontos idejét senki nem tudja megjósolni, olyan badarságot pedig egy szakember nem mondhat, hogy három éven belül kitör egy vulkán, például a Fuji.