„Gyakran ismételt kérdések”

Hitek és tévhitek a légszennyezéssel kapcsolatban

Egy kérdőív válaszai.

Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet!

(Még nem? http://www.tigersurvey.com/survey.php?survey=15118 )

1. Az egyre korszerûbb motoroknak köszönhetõen mára nem a közlekedés a szmoghelyzetek fõ elõidézõje.

Hamis

A motorok fajlagos kibocsátásának csökkentése nem képes lépést tartani a gépjárművek és az autózott kilométerek számának folyamatos emelkedésével. Ezért a közlekedési eredetű kibocsátás egyre nő, és mára a szmoghelyzetek legfőbb okozójává vált.

2. Magyarországot a Kárpátok koszorúja nagyrészt megvédi az éghajlatváltozás káros hatásaitól.

Hamis

3. Európában a globális felmelegedés paradox módon "új jégkorszakot" idézhet elõ, Magyarországon is ezt mutatják az egyre szélsõségesebb telek.

Hamis

Az Észak-Atlanti-áramlás gyengülése valóban okozhat néhány fokos hőmérséklet-csökkenést Észak-Európában, ez azonban semmiképp sem „új jégkorszakot” jelent, csak a felmelegedés hatásának vitatott mértékű ellensúlyozását. Dél-Európában és Magyarországon ez a hatás már szinte egyáltalán nem érzékelhető, Magyarországra az éghajlati modellek egyértelmű melegedést jósolnak, legnagyobb mértékben éppen a téli hónapra. Hazánkban tehát biztosan nem jégkorszaknak, sokkal inkább aszályosabb nyaraknak és enyhébb, csapadékos teleknek nézünk elébe.

4. A budapesti légszennyezettséget legnagyobb mértékben az elavult, környezetszennyezõ buszok és teherautók okozzák.

Hamis

A kérdést számos szimulációval vizsgálták, de szemléletesen a 2010-es BKV-sztrájk idején kialakult magas légszennyezettség mutatta meg, hogy a budapesti légszennyezettségben a buszok és teherautók hatása szinte észrevehetetlen a személygépjárművek mellett.

A közlekedésben résztvevő buszok és teherautók kibocsátása legrosszabb esetben is csak néhányszor nagyobb, számuk viszont nagyságrendileg kisebb a személyautókénál. A kérdés szempontjából irreleváns, de fontos tudni, hogy a buszok egy főre jutó kibocsátása legtöbbször alacsonyabb, mint a személyautóké.

6. Budapest levegõje néhány szmogos téli hét kivételével az év nagy részében jónak mondható.

Hamis

Budapest a legszennyezettebb levegőjű városok közé tartozik Európában. A PM10-határérték túllépésére vonatkozó évi 35 napos, EU által megszabott korlátot általában már kora tavasszal elérjük (idén február 26-ig használtuk el az éves keretet, azaz 2010. első 57. napjából 35-ön léptük túl a PM10-határértéket). A PM10 egész évben, az ózon nyáron igen komoly és hosszú idejű veszélyt jelent a városban. Arra alkalmas időjárás esetén bármely évszakban egy-két nap alatt kialakul az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség.

7. A megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiapolitika gazdasági és technikai okok miatt megvalósíthatatlan.

Igaz

A magas beruházási költségek, alacsony hatásfok és ingadozó teljesítmény miatt a megújuló energiaforrások jelenleg alkalmatlanok egy energiagazdaság elfogadható árú és megbízható fenntartására. Aktív kutatásuk és a bevezetésük iránti erős társadalmi akarat azonban – talán – a jövőben változtathat a helyzeten.

8. A dugóban álló autó légterében kialakuló szennyezõanyag-koncentráció sokkal magasabb lehet, mint az út melletti járdán mérhetõ.

Igaz

A légszennyezés anyagai gázok és ezredmilliméteres méretű részecskék, ezeket csak igen drága (kémiai) szűrővel lehet kiszűrni. Az autók légszűrője nem a szmog, hanem a sokkal nagyobb szemcsékből álló útszéli por kiszűrésére van tervezve. Ezek belélegzésük esetén is fennakadnak az orrban vagy a torokban, és ott fejtik ki kellemetlen hatásaikat. A veszélyes, tüdőbe és véráramba kerülő légszennyező anyagok tehát akadálytalanul jutnak az autó belsejébe, ráadásul az autó levegője majdnem kipufogómagasságból, a szennyezőanyagok nehéz fajsúlya miatt az út felületén kialakuló „szennyezőanyag-tóból” származik.

9. Az éghajlatváltozás és a városi légszennyezettség két különálló probléma, az egyik létezne a másik nélkül is.

Igaz

A városi légszennyezettség már egy évszázada felismert probléma, amelyet egészségre ártalmas, igen reaktív gázok és részecskék okoznak (NO_x, SO₂, ózon, PM10, PM2.5). Lokális gondot jelent, a kibocsátott szennyezőanyagok jelentős része ugyanabban a városban, országban fejti ki káros hatását. A szennyezőanyagok koncentrációja a kibocsátástól számítva időben és térben gyorsan csökken.

Az éghajlatváltozás az elmúlt évtizedekben került a figyelem középpontjába. Okozói az egészségre légköri koncentrációjukban általában ártalmatlan ún. üvegházgázok (CO₂, CH₄, N₂O). Ezen gázok légköri koncentrációja az egész világon körülbelül azonos, ezért az éghajlatváltozás globális probléma, bármely ponton kibocsátott üvegházgáz az egész világon megemeli a koncentrációt.

A két problémakör viszonylag gyenge csatolásoktól eltekintve független egymástól, az őket okozó gázok kibocsátása viszont sokszor együtt történik (közlekedés, ipar, energiatermelés).

10. A jelenlegi szabályozás szerint az egészségügyi határérték túllépésekor szmogriadót kell elrendelni.

Hamis

Az egészségügyi határértéken felül még két határérték-típust használnak Európában: tájékoztatási és riasztási határértéket. Ezek a legtöbb anyagra az egészségügyi határérték 150, illetve 200%-a körül vannak. Szmogriadót akkor kell elrendelni, ha a koncentráció meghaladja a riasztási, vagy három napnál hosszabb ideig a tájékoztatási határértéket. A szmogriadóval kapcsolatos korlátozások elrendelése és mértéke azonban az önkormányzat döntésén múlik.

18. Melyik állítással ért egyet?        

Az éghajlatváltozást nem az emberi tevékenység okozza: természetes folyamat, a múltban is sokszor elõfordult.

Nem ismerjük az ember szerepét az éghajlatváltozásban, a kutatók is vitatkoznak róla

Az emberi tevékenység okozza az éghajlatváltozást, erre számos bizonyíték van.

Mindössze néhány fokos felmelegedésrõl van szó, az egész kérdés jelentéktelen.

A természetes múltbeli éghajlatváltozásoktól a mostani az ütemében különbözik: a most száz év alatt lezajlódó melegedés a múltban több ezer év alatt történt meg. Ennek számos következménye van (óceán-légkör egyensúlyána megbomlása, fajok alkalmazkodásának hiánya).

Az ember szerepéről a médiában zajló vita már körülbelül egy évtizede lezárult a tudományban. Számos bizonyíték van arra, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedéséért az emberi tevékenység, pontosabban a fosszilis tüzelőanyagok égetése a felelős (legközvetlenebb, mérhető bizonyíték a légköri szén izotóparányának eltolódása).

A szén-dioxid koncentrációja és a bolygó hőmérséklete közötti csatolás teljes mértékben még nem ismert, de a múltbeli éghajlatváltozásokat vizsgálva erős összefüggés mutatkozik köztük. Emiatt, és minden más éghajlatot befolyásolni képes hatás kizárása után mára erős tudományos egyetértés van afelől, hogy az ember felelős a mostani éghajlatváltozásért.

19. Véleménye szerint melyek a legszennyezettebb levegõjû városok?        

London, Manchester, Torino, Párizs

New York, Houston, Los Angeles

Peking, Sanghaj, Delhi, Tokió

Szentpétervár, Moszkva, Budapest, Bukarest

Athén, Kairó, Alexandria

Az egyes térségek legszennyezettebb levegőjű városai vannak felsorolva. A legsúlyosabb szmoghelyzetek napjainkban már Ázsia zsúfolt nagyvárosaiban alakulnak ki.

20. Melyik intézmény (szervezet) joga szmogriadót és az ahhoz kapcsolódó korlátozásokat elrendelni?        

Országos Meteorológiai Szolgálat

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Országos és Budapesti Rendõr-Fõkapitányság

Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

Levegõ Munkacsoport

Az egyes önkormányzatok saját településükön

A mérőhálózat fenntartója a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, de a szmogriadó-tervek kidolgozása és végrehajtása az önkormányzatok hatásköre.

21. Melyik az igaz állítás?        

Az ózon oxidálja a szennyezõanyagokat, ezáltal tisztítja a levegõt.

Az ózon csak a magaslégkörben fordul elõ, ahol kiszûri a káros UV-B sugárzást.

Az ózon az egészségre káros gáz, azonban csak nyáron jelent problémát, mert képzõdéséhez erõs napsugárzás kell.

Az ózon az egészségre káros gáz, a városi szmog egyik fõ alkotója egész évben.

Az ózon üvegházhatású gáz, az UV-B sugárzás elnyelésével fokozza a globális felmelegedést.

Az ózon normális esetben csak a magaslégkörben fordulna elő jelentős mennyiségben, ahol kiszűri a káros UV-B sugárzást. Az elsősorban közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból (NO_x) napsugárzás hatására a felszínen is ki tud alakulni. Az egészséget nagyon erősen károsítja, belélegezve irritálja a tüdő nyálkahártyáját és megtámadja az immunrendszert. A növények leveleit a légköri szennyezőanyagok közül a legnagyobb mértékben roncsolja. Képződési mechanizmusának különlegessége, hogy az ózonkoncentráció a közvetlen NO_x-bevitel megszűnése után (késő este, illetve a külvárosokban) ugrik meg jelentősen. Mára a világ legtöbb nagyvárosában, így Budapesten is a nyári szmog legveszélyesebb anyagává vált.

22. Az alábbiak közül melyik NEM okozója a tengerszint emelkedésének?        

A Jeges-tenger jegének olvadása

Az Antarktisz jegének olvadása

Gleccserek olvadása

A víz hõtágulása

A tengerjég olvadása nem emeli a tengerszintet, mert az egyre könnyebb jég pontosan annyival kevesebb vizet szorít ki, mint amennyi róla a tengerbe olvadt (Arkhimédész törvénye). A tengervíz szintjének emelkedéséért a antarktiszi és grönlandi szárazföldi jégtakaró, illetve a gleccserek olvadása, valamint a víz hőtágulása felelős.

25. Az alábbiak közül mely anyagok a városi szmog fõ alkotói? (Több válasz is lehetséges.)       

26. Az alábbiak közül mely anyagok az üvegházhatás fõ okozói? (Több válasz is lehetséges.)

A városi szmog fő alkotói a PM10 és PM2.5 részecskék, a nitrogén-oxidok és a belőlük képződő ózon, a kén-dioxid és a szén-monoxid. Ezek az egészségre igen veszélyes, a kibocsátás közelében felhalmozódó anyagok, koncentrációjuk térben és időben erősen változik.

A legfontosabb üvegházgázok a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. Ezek kevéssé reaktívak, légköri koncentrációjukban az egészségre jórészt ártalmatlanok, de a kibocsátástól távolra eljutnak, ezáltal koncentrációjuk a világ minden pontján körülbelül azonos.

A CFC-k a magaslégköri ózon pusztításáért, az „ózonlyukért” felelős gázok, mára kivonták őket a gyártásból, de a légkörből való kiürülésük és az ózonréteg regenerációja így is évtizedekig tart még.

27. A PM10 ("szállópor") szennyezõanyag-csoportba tartoznak a következõk:     

allergén pollenek

ólom és más nehézfémek

korom

szén-dioxid

azbeszt

A PM10 a 10 mikrométernél kisebb szilárd és folyékony részecskék gyűjtőneve. Ez a mérettartomány (néhány ezredmilliméter) sokkal kisebb, mint a háztartási por, vagy a pollenek mérete – ezért megtévesztő a „szállópor” elnevezés. Sok, részben ismeretlen anyagot takar a PM10 gyűjtőnév, többek között az ólmot és más mérgező nehézfémeket, mikroszkopikus méretű finom kormot, apró radioaktív részecskéket, vagy a rákkeltő azbesztet. Míg a por és a pollenek az orrban és a torokban fennakadva ott fejtik ki kellemetlen hatásukat, a PM10 részecskéi akadálytalanul jutnak le a tüdő mélyére vagy a véráramba. Apró méretük miatt hagyományos légszűrőkkel vagy szájmaszkkal való kiszűrésük is lehetetlen. Elsődleges kibocsátóik a közlekedés és a szemétégetők, de az ipari kibocsátás is jelentős. A nyári ózon mellett a budapesti légszennyezettségben ezek az anyagok jelentik a legnagyobb veszélyt.

28. Véleménye szerint mely források járulnak hozzá leginkább a budapesti levegõszennyezettséghez?

A PM10 és PM2.5 részecskék kibocsátója elsősorban a közlekedés és a szemétégetők, másodsorban az ipar. Az ózonszennyezésért is felelős nitrogén-oxidok legfőbb kibocsátója a közlekedés. A szigorú szabályozásnak és az ipari létesítmények csökkenő számának köszönhetően az elsősorban ipari eredetű kén-dioxid-szennyezés ma már kevésbé jelentős. A közlekedési és ipari forrásokból, tökéletlen égésből származó szén-monoxid az egyre korszerűbb motorok és katalizátorok elterjedésével kiszorult a legjelentősebb szennyezőanyagok közül.

29. Véleménye szerint mely források járulnak hozzá leginkább az üvegházgáz-kibocsátáshoz?

A szén-dioxid kibocsátásának forrása a fosszilis tüzelőanyagok égetése, elsősorban az energiatermelés és a közlekedés, másodsorban az ipar területén. Jelentős a mezőgazdaságból származó metán-kibocsátás is.

34. Tippelje meg, mennyibe kerül egy teljesárú BKV-havibérlet!

9800 Ft

35. Tippelje meg, mennyibe kerül egy teljesárú 100 km-es vonatjegy!

1830 Ft

36. Tippelje meg, mennyi egy 100 km-es autóút benzinköltsége!

Kb. 2000-2500 Ft

Források, ill. hol érdemes tájékozódni:

Városi levegőszennyezés, szmog területén

• A szennyezőanyagok leírása
• Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (aktuális adatok)

Határértékek leírása, jogi hivatkozások, esettanulmányok és további ismertetők találhatók az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján, a „Levegőkörnyezet” menüpont alatt.

Levegő Munkacsoport friss hírei, kiadványai

• http://levego.hu
• Zichler Szilvia, Ocskay Rita, Salma Imre: Budapest levegőszennyezettségének története, Levegő Munkacsoport, Budapest, 2007

Nemzetközi szervezetek:

• EMEP
• WMO
• GAW

Éghajlatváltozás területén

IPCC jelentések (Intergovernmental Panel on Climate Change)

http://www.ipcc.ch, legfrissebb jelentésük magyar nyelvű összefoglalója megtalálható az OMSZ honlapján.

Tudományos intézmények (Magyarországon elsősorban az MTA, OMSZ , ELTE) által kiadott ismeretterjesztő kiadványok, kutatóik nyilvános előadásai.

Pl.

• Hegyhátsáli mérőállomás adatai és publikációi
• Láng István (MTA) előadása

• Mauna Loa-i obszervatórium

Ezen a honlapon található, a jogi szabályozásról, illetve a városi levegőminőség-mérésekről írt dolgozatok további hivatkozásokat tartalmaznak.

Az oldalt és a kérdőívet összeállította:

Leelőssy Ádám

harmadéves meteorológus hallgató (Fizika Bsc.), ELTE-TTK

leeladam@caesar.elte.hu