Fogyasztás készenléti állapotban

Mennyi áramot fogyaszt a "kikapcsolt" elektromos készülék?

Megnyomjuk a gombot a tv távkapcsolóján és az a bizonyos kis fény zöldről vörösre vált a készülék valamelyik sarkában. Ezzel ki is kapcsoltuk a televíziónkat. Helyes? Nem! Az a tény, hogy a kis fény még mindig világít, a legfőbb bizonyság arra, hogy a készülék még mindig működik, igaz most már csak készenléti állapotban (standby).

Mindenkinek egyértelmű, hogy a bekapcsolt tévé, mosógép, egyéb háztartási készülék áramot fogyaszt, de azt kevesen tudják, hogy ezek a masinák akkor is energiat használnak fel, amikor épp nem üzemelnek. Ki vannak ugyan kapcsolva, de a konnektorból nem húzták ki őket.

Nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy mikor nem üzemel egy berendezés. Például a tévénézés után távirányítóval kikapcsolt készülék valójában üzemel és energiát fogyaszt. Nem túl sokat, úgy 10-20 wattot, de sok kicsi sokra megy. Ha nem távirányítóval kapcsolják ki a tévét, hanem a készüléken a kikapcsoló gomb segítségével, akkor az előző állapothoz képest csökken az áramfogyasztás, de még így sem lenne nulla a tévé villanyfogyasztása. Ez ugyanis csak akkor érhető el, ha készüléket kihúzzák a konnektorból. Ugyancsak jó példa a mobiltöltő, amelyet ha használat után sem húznak ki a konnektorból, közel ugyanannyi áramot fogyaszt, mintha még töltené a telefont.

Sokan valószínűleg el sem hinnék, hogy az otthoni elektromos berendezéseink készenléti állapotban való fogyasztása a teljes villanyszámlánk 10%-át teszik ki hozzávetőlegesen. A leginkább pazarló készülékek akár 30 W energiát is felfalnak óránként. És mindezt nap mint nap megteszik, ha nem vagyunk elég figyelmesek. Gondoljunk csak bele, hogy ezáltal több pénzt húznak ki a zsebünkből, mint az az energiatakarékos kompakt fénycső, mely 25 W enegriájért cserébe 100 W-nak megfelelő fénnyel áraszt el bennünket.

A számítógépünket mindig kikapcsoljuk, vagy inkább készenléti állapotban hagyjuk? A nyomtatót is csak akkor tartjuk bekapcsolva, ha tényleg szükségünk van rá? Remélhetőleg a cikk elolvasását követően már az ilyen részletekre is ügyelve járunk el.

Készenléti állapotban a legnagyobb pazarlást a hifitornyok végzik. Ezt követik a videó/DVD lejátszók, TV-k, játékkonzolok, és - talán meglepő módon - a mobiltelefon töltők, majd a számítógép monitorok.

Cseppekből áll a tenger is

Az említett példák a standby

(készenléti) és az úgynevezett off mód (üzemen kívüli) áramfelhasználás közti különbségre világítanak rá. Nehéz megsaccolni, de könnyű belegondolni, hogy világszerte hány olyan készülék lehet, mely csupán a szokásaink miatt akkor is fogyaszt, amikot egyébként a közelében sem vagyunk. Bizonyos felmérések szerint csak az Európai Unióban 3,7 milliárd olyan készülék van rendszeresen használatban, amely standby vagy

off állapotban áramot fogyaszt. Ez az áramfogyasztás 20 millió tonna széndioxid-kibocsátással egyenértékű energiafelhasználás, pénzben kifejezve pedig mintegy 7 milliárd euró energiaköltséget tett ki.

Látva az elektromos készülékek növekvő számát nem nehéz megjósolni, hogy az ilyen jellegű fogyasztás a jövőben tovább fog emelkedni. Ezért az Európai Bizottság nemrégiben döntött a háztartási és irodai elektronikai készülékek úgynevezett készenléti energiafelhasználását korlátozó követelményrendszer bevezetéséről.

A döntés értelmében a szabályozás két lépcsőben lép majd hatályba: első lépcsőben, a hatályba lépést követő 1 év múlva (várhatóan 2010-ben) a piacra helyezett készülékek off-mode és újraaktiválási standby energiafelhasználása 1 wattra, az információs standby funkció energiafelhasználása 2 wattra csökkentendő, majd ezt követő 3 év múlva (várhatóan 2013-ban) ezek az értékek a felére - tehát 0,5 és 1 wattra - csökkennek. Ez 2020-ig összességében 77,6 millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást és 26,6 milliárd euró költségmegtakarítást eredményez Európában.

A spóroláshoz és a klíma védelméhez már ma is elegendő némi környezettudatos viselkedés: ha nem használunk egy készüléket, húzzuk ki a csatlakozóját az áramforrásból! Mellesleg mindezzel nem csupán a pénztárcánkat és a Földet kíméljük, hanem a berendezést is megóvjuk egy esetleges túláramtól, vagy villámcsapás okozta károsodástól.

Természetesen nem szükséges minden esetben valóban kihúzni a vezetéket a csatlakozóból. Kényelmesebb megoldást jelentenek a kapcsolóval ellátott dugaljak és hálózati elosztó csatlakozók.

(forrás: muszakiak.hu)