Szép kis történet a történelmünkböl!!
De hogy mi várható, azt sanos biztosra nem tudja senki.Csak a tudatunkra adják, hogy esetleg mi lehetséges!!

Válasz

A második világháború idején volt a múlt évszázad legkeményebb tele.
A hó akkora volt, hogy alagutakat fúrtak az emberek a hó alatt és úgy közlekedtek.
Persze a három métert nem igen haladta meg.
Mátyás megválasztásakor a budai tömeg a Duna jegére gyülekezett ki.
Nem tudom, hogy máskor is előfordult-e az, hogy tömegek voltak a Duna jegén, de az akkori krónikás megjegyezte, hogy előtte és utána sem volt olyan kemény tél.
Thuroczí János krónikája nyomán:

Amikor Szilágyi Mihály a fegyveres sokasággal Pest városába érkezett, az Isteni akarat csodálatos jeleket mutatott.
Az első éjszakán, abban a hideg télben minden csillag fényesen ragyogott az égen, a Duna vize pedig olyan erősen befagyott, hogy a jég hátán úgy járhattak, mint a sík mezőn.
Reszkettek is az urak a Budai várban, mert Pest felől minden baj nélkül fel lehetett vonulni a várba. Ha most Szilágyi Mihály bosszút forral, vége az életüknek....
De Szilágyi Mihály megüzente az uraknak, hogy nem áll bosszút Hunyadi László haláláért.
Ekkor az urak felbátorodtak, levonultak Pest városába, hogy a király megválasztásáról tárgyaljanak. Ott sokat tárgyalni nem kellett, mert a köznemesség sokasága, negyven ezer ember állott a Duna jegén, és mind Hunyadi Mátyást éltette......
Amikor aztán az egész nép megtudta, hogy Mátyás lett a király, mindenki nagy örömmel ujjongott. Minden templomban meghúzták a harangokat, harsogtak a kürtök, szóltak a sípok, és olyan nagy hangon énekelt mindenki, hogy megtelt azzal az egész levegőég.

Tehát a Budai vár urai féltek Szilágyi Mihálytól, mert a gyors folyású Duna kivételesen erős jégpáncélt kapott a hidegtől.
Vagyis más időszakokban kevésbé fagyott be a felszín.
Néhány ember magányosan talán pár napig átkelhetett rajta, de tömegek nem.
Most viszont negyvenezer középnemes, gyerekek és asszonyok is voltak rajta.
Megfigyelhető, hogyha este csillagos az ég, akkor reggel metsző hideg várható.
Ezen az éjszakán is így volt ez.
A hideg levegő kevesebb párát és port tartalmaz, aminek az eredménye, hogy a csillagok jobban ragyognak.

IV Béla idején a tatár sereg kénytelen volt a Dunánál megállni, és Esztergomnál várakozni a kemény fagyra.
Rogerius püspök leírta az Esztergomi eseményeket:

Amikor a Tatárok meghallották, hogy Esztergom városa minden más városnál különb, elhatározták, hogy azt is meghódítják. De a Dunán nem tudtak átkelni, ezért megvárták a téli fagyot.
A Magyarok is résen voltak és ahogy befagyott a Duna, mindjárt törték a jeget.

Mivel azonban akkoriban is kivételesen erős fagy volt így a téltábornok a Tatárok javára döntötte el a Dunántúl sorsát.
Lehet fantáziálni arról, hogy a globális felmelegedés az erős lehülésel jár, vagy kiszáradással, még sokáig nem kell katasztrófától tartani ezen a területen.

Válasz