Füsti fecske

A hazánkban élő fecskefajok mindegyike veszélybe került a napok óta tartó ítéletidő miatt, de mivel a mostani a költési időszak, minden vadon élő madarat drámaian érint a kialakult helyzet. Madárpopulációnkat természeti katasztrófa fenyegeti.

Magyarországon 3+1 fecskefaj él, három valódi: a molnár-, a füsti- és a partifecske, illetve egy életmódja és alakja szerint szintén a fecskék közé sorolt faj, a sarlós fecske, amelyik viszont nem is énekesmadár. Mindezt Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójától tudta meg a STOP.

Bár a napok óta tartó zord időjárás a költési időszak miatt már szinte valamennyi hazánkban élő madárfajt érinti, mégis a fecskék a legveszélyeztetettebbek. Ennek fő oka, hogy a fecskék táplálkozási specialisták, akik szinte kizárólag repülő rovarokat fogyasztanak, ám a 15 fok alatti hőmérsékletben gyakorlatilag eltűnik a szakzsargonban légi planktonfelhőnek nevezett, gyakran szabad szemmel sem látható fecsketáplálék.

Orbán Zoltán rámutatott, hogy néhány hét múlva sokkal nagyobb lett volna a pusztulás, akkorra ugyanis már fiókák lennének a fecskefészkekben, akiket etetni kell, ám azt bajosan tudnák megoldani a felnőtt példányok, hisz maguk sem igen találnak táplálékot, így egyre jobban legyengülnek. Igaz, most viszont az óriási széllökések sodorják el tojásostul a fészkeket.

Az igazgató úgy véli, a következő napokban válhat drámaivá a fecskék helyzete, ugyanis ezek a madarak a költözés során nem halmoznak fel energiatartalékokat, márpedig a repülve, repülő rovarokra vadászó életmód fenntartásához hatalmas energiára lenne szüksége ezeknek a madaraknak, akik a hét közepére érhetik el tűrőképességük határát. (A meteorológiai jelentések szerint az időjárásban csak a hétvégére várható javulás

Kevésbé veszélyeztetett a helyzetük például a feketerigóknak, hisz azok az ázott talajban is megtalálják a táplálkozásukhoz szükséges földigilisztákat, igaz, a hideg ellen ők sincsenek védve. A madárvédő elmondta, hogy mostanában kerülnek reménytelen helyzetbe nagyobb testű madaraink is, mivel fészkeik jórészt nedvszívó anyagokkal, például gyeptéglákkal vannak bélelve, így a tojásból már kikelt gólyafiókák leginkább ázott rongycsomókra emlékeztetnek.

Arról, mi a teendő az ilyen ázott, didergő és minden bizonnyal éhes jószágokkal, részletesen olvashatnak a madárbarátok az egyesület honlapján megtalálható Madármentés topic alatt (Fiókát találtam! Sérült madarat találtam!), de általában elmondható, hogy az ázott, röpképtelen madarat először is melegbe kell vinni, óvatosan megtörölgetni, szárítgatni, esetleg izzólámpa alá helyezni, száraz szénával vagy szalmával bélelt dobozba tenni sötét helyre, és megpróbálni megetetni.

Arról, hogy mekkora lesz a mostani kár, az igazgató szerint csak másfél-két hét múlva lehet beszámolni, akkor is csak hozzávetőlegesen, hiszen a fecskéknél pót- és másodköltési időszak is következik még. A madárvédők munkáját nagyban segíti, ha az egyesület honlapján megtalálható lakossági madárfigyelő oldalakon megírják a szakembereknek vadon élő madarakkal,madárfészkekkel kapcsolatos megfigyeléseiket.