Vakondűzési praktikák, módszerek
»

Nem szeretném elkiabálni, de már sorban a harmadik vakondmentes idényt indítom saját kertemben. Sok mindent kipróbáltam, de rájöttem, hogy aprólékosan kimunkált terv szerinti bosszantással lehet kellemetlenkedni nekik, s aki elég ügyes, célba ér, mert megunják és tovább állnak az amúgy védett állatok.
Vakondűzési módszerek


Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a vakondokkal folytatott harcokkal, a következőkben szeretnénk folytatni a vakondűzési praktikák sorát. Hozzászólásként pedig meg lehet írni, hogy kinek milyen módszer vált be a vakondok elkergetésére!

1. módszer

Első lépésként meg kell győzni a szomszédokat, hogy szerves trágyázzanak és rendszeresen öntözzenek a kertjükben. Ezzel nekünk fel kell hagyni. Ha ez sikerül, akkor kell vásárolni Basamid G nevű talajfertőtlenítőt, és az utasításnak megfelelő módon ki kell szórni, ajánlott a kezelést megismételni. Ez elűz minden talajban élő csúszómászót, pontosabban ezeket meggyilkolássza. Kicsit kellemetlen az illata, de az elillan, viszont hatékony. Az, hogy csökken a kaja mennyisége, és nehezebb is ásni, már meggyőzi a vakondot; máshol is kell próbálkozni, s ha ott kellemes, máris fél győzelem.

Eszünkbe ne jusson a talicska, fűnyíró keretét megolajozni, hadd nyikorogjon, rezegjen. Ez is zavarja a vakondot, különösen páratlan Eimer-szervét. Nagyon jó zajkeltő a fára jó erősen rászigetelőszalagozott rádió, a szoros kötés révén rezeg az egész fa, és a talajban jól terjed a hang. (E módszer szarkafészek elhagyására is ösztönző, a szarkafészek a kertben legalább olyan kellemetlen, mint egy éhes vakondcsalád.)

Ha mindezen túl vagyunk, szárazabb a talaj és nincs már benne vakondcsemege, akkor a kert közepére kellene ültetni egy csinos ricinuságyást (Ricinus communis). Maga a növény tetszetős, lesz magja is, amit ősszel be lehet gyűjteni. Gyökere fertelmes szagot áraszt, olyat amit a bundájára kényes vakond utál.


A ricinus (Ricinus communis) 


Ha ezek után vakondmentes lesz a kert, akkor a kerítés mentén körbe kellene ültetni méterenként a szintén mutatós nagy sárfűvel (Euphorbia lathyris). Ennek is lehet magját gyűjteni. Azonban mindkét növény ősszel szedett termését papírzacskóban kell tárolni, s télen kint hagyni, hogy fagyhatás érje. Ezt hívják javorizációnak. Így tavasszal palántanevelőben, vagy helyre vetve jól fog csírázni.

Rengeteget küszködtem a vakondokkal, de általában sikerül kitessékelni őket, persze nem megy gyorsan, de ha egyszer már elhagyták a területet, akkor elég a nagy sárfű körkörös védelme.



2. módszer

A túrás földjének gyűjtése: a gyephizlalás technológiájába be lehet illeszteni a túratok földjének gyűjtését, nyikorgó kerekű talicskával szállítását és szétszórását. A lyukak környékén pedig a talajt tömöríteni kell szintén nyikorgó hengerrel. Amint erre a technológiára átállunk, azonnal eltűnnek a vakondok, mert ösztönösen utálnak más helyett dolgozni.


vakond-vakondturas-fold
Gyűjtsük a kitúrt földet


3. módszer

Vakondcsapda: ez egy csődarab, amelyet a járatba kell ásni. Kicsit bonyolítja a csapdázást, hogy kétféle vakondjárat van. A közlekedő közvetlen környékén nincs túrás, viszont ebben az alagútban halad nagy sebességgel a kerti rém a munkaterületre, ahol kutatóalagutakat ás. Itt vannak a túrások.



vakond-csapda 


A közlekedőjárat könnyen felismerhető, mert kemény és a fényes a fala. Ide kellene a csapdát beásni, s naponta legalább kétszer ellenőrizni, nehogy benne pusztuljon az ásóművész.

Ha véletlenül sikerül megfogni, akkor kesztyűvel ajánlott hozzányúlni, mert tömött bundája miatt igen sikamlós, ráadásul vadul harap. Vödörbe vele, majd jó messzire vinni, és a kertihez hasonló, a gondtalan vakondélet számára alkalmas helyen szabadon engedni. Ezután jöhet a ricinus és a nagy sárfű.

4. módszer

Az ásómunkában járatos eb. Nagyon ügyesek a terrierek.



Terrier - a vakondok réme

5. módszer

Vakondháló: a munkát leszámítva négyzetméterenként 100 forint. Saját több évtizedes tapasztalat: engem már kergetett meg nőstényhörcsög Jánoshalmán, aki járt már így, tudhatja, nem vicces, de nem szabad feladni, mert mégiscsak feljebb jutottunk az evolúciós létrán.




Forrás: kapanyel.blog.hu
Írta: Czauner Péter