Újabb cég mond búcsút a gyilkos sportcipőknek

A Greenpeace nyomására a Nike után e hét elején az Adidas is bejelentette, hogy a jövőben nem használ fel olyan bőrt cipőihez, amelyek az Amazonas vidékén tenyésztett marhákból készültek. A környezetvédelmi szervezet még júniusban tette közzé "A lemészárolt Amazonas" című tanulmányát, amely szerint a fellendülő brazil szarvasmarha-tenyésztés az erdőirtás fő oka. A Greenpeace úgy véli, hogy a legkedveltebb étel-, sport- és divatmárkák jelentős mértékben hozzájárulhatnak az esőerdők eltűnéséhez. 
Ő is a tilosban legelt (Mfor-montázs) 

Az Adidas a jövőben kötelezi beszállítóit arra, hogy ne használjanak az Amazonas-vidéken működő farmokról származó bőrt termékeikhez, adta hírül a Handelsblatt német gazdasági napilap. További feltétel a farmokkal szemben, hogy be kell tartaniuk a brazil kormány esőerdők védelmére hozott intézkedéseit.

A német sportszergyártó ezzel követi a Nike példáját, amely múlt hét szerdán tett közzé hasonló tartalmú közleményt. Az utasítás ellenőrizhetőségének érdekében az amerikai óriáscég azt is elvárja beszállítóitól, hogy egy éven belül építsenek ki olyan rendszert, amely lehetővé teszi az áruk visszakövetését egészen a farmokig. 

Az Adidas szintén hajlandó részt venni egy olyan munkacsoport felállításában, amely hasonló ellenőrző szerepet tölt be. Amíg az nem kezdi meg működését, addig a cég Dél-Brazíliából szerzi majd be a szükséges marhabőrt.

Igaz, a német lap szerint a sportszergyártók szigorát még így is ki lehet majd játszani. Lehetséges ugyanis, hogy a cégekkel kapcsolatban álló farmok a jövőben átcsoportosításokat hajtanak végre érdekeltségieken belül. Ez azt eredményezheti, hogy a Nike-ot és az Adidast más régiókból szolgálják majd ki, egyéb cégekhez kötődő beszállítóiknak viszont az Amazonas vidékén működő farmokról fogják szállítani a bőrt. 
"Bűnös" marhák

Lula da Silva elnök kormánya azt jósolja, hogy Brazília részesedése a marhahús globális piacán 2018-ra meg fog duplázódni. A Greenpeace kutatása szerint viszont a szarvasmarha-tenyésztés bővítése ellentétes a kormány korábbi ígéretével, miszerint 2018-ig az Amazonas-medencében 72 százalékkal csökkentik az erdőirtást. Brazília a világ negyedik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, nagyrészt az amazonasi esőerdők kiirtásából és égetéséből származó széndioxid és metángáz felszabadulása miatt. A trópusi erdőirtás összességében húsz százalékban felelős a globális üvegházgáz-kibocsátásért, a brazil szarvasmarha-tenyésztés pedig nyolcvan százalékban okolható az amazonasi esőerdők kiirtásáért. 

Sok topmárka sáros lehet

A két legnagyobb sportszergyártó óriás a Greenpeace nyomására döntött a szigorítások mellett. A környezetvédelmi szervezet még június elején hozta nyilvánosságra három éves kutatómunkán alapuló, "Az Amazonas lemészárlása" című tanulmányát, amely a marhahús, a marhabőr és számos más szarvasmarha-termék útját követi nyomon az esőerdőben található farmoktól a topmárkák fogyasztói láncának végéig. A szervezet az Adidas/Reebok és a Nike mellett olyan cégeket említ az ügyben érintettként, mint a Timberland, a Geox, a Carrefour, a Eurostar, a Honda, a Gucci, az Ikea, a Kraft, a Clarks, a Tesco és a Wal-Mart.

A tanulmány megállapítja, hogy a fellendülő brazil szarvasmarha-tenyésztés az erdőirtás fő oka, és ily módon a legkedveltebb étel-, sport- és divatmárkák jelentős mértékben hozzájárulnak az Amazonas esőerdeinek kiirtásához. "Elképzelhető, hogy a legismertebb futócipők, készételek és divattervezők által kreált stílusos kis táskák mind olyan jelentős ökológiai lábnyomot hagynak, amely magába foglalja az Amazonas tönkretételét" - mondta Pat Venditti, a Greenpeace International kampányfelelőse.

"A cégeknek világszinten kell garantálniuk, hogy termékeik előállításához használt alapanyagok származása semmilyen kapcsolatban sincs az esőerdőket pusztító szarvasmarhaiparral" - tette hozzá.

Bűnrészes a brazil kormány? 

A nyomozás – a Greenpeace szerint - azt is bizonyítja, hogy a brazil kormány bűnrészese az erdőpusztításnak. Az ottani kabinetnek anyagi érdeke fűződik a szarvasmarha-tenyésztés további bővítéséhez, hiszen az ország három legnagyobb szarvasmarha feldolgozó cége, a Bertin, a JBS és a Marfri részben állami tulajdonú. A Greenpeace úgy véli, ezek a vállalatok felelősek az Amazonas óriási területének tönkretételéért.

Az illegális erdőirtás révén kialakított farmok ráadásul a bennszülöttek életterét is elveszik, és hozzájárulnak a szarvasmarha-ágazat velejárójaként számon tartott "rabszolgamunka" elterjedéséhez, állítja a szervezet.

Mindezt figyelembe véve a Greenpeace felhívja a kormányokat, hogy biztosítsanak évente 140 milliárd dollárt a klímaválság megállítására. Ebből évente mintegy 40 milliárd dollárt kellene a nagy kiterjedésű erdőkkel borított országok támogatására fordítani, hogy azok hatékonyan tudjanak fellépni természeti értékeik védelme érdekében. 

A szervezet szerint a támogatás feltételéül az erdőirtások teljes beszüntetését kell szabni, amelynek legkésőbb 2015-ig meg kell valósulnia.