A természet egy ritka csodája 2009-12-12 Egy törökországi romváros alatt, amelyet gyógyvizeiért már az ókori görögök és rómaiak is szívesen felkerestek, csodavilágként kápráztatja el az idelátogatókat a fehéren csillogó, természet alkotta mészkőmedencék látványa. if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');if(window.goA)goA.addZone(38644,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); //<![CDATA[ _gde_cap_time = new Array(0,0); // First value: 1 - day, 2 - week, 3 - month // Second value for number of days/weeks/months _gde_user_freq = 0; // Frequency to user or 0 - no limit _gde_get_cookie = function(name) { if (document.cookie.length>0) { var start=document.cookie.indexOf(name+"="); if (start!=-1) { start=start+name.length+1; var end=document.cookie.indexOf(";",start); }; if (end==-1) end=document.cookie.length; return unescape(document.cookie.substring(start,end)); }; return ""; }; _gde_set_cookie = function(name,value,days) { var date=new Date(); date.setDate(date.getDate()+days); document.cookie=name+ "=" +escape(value)+((days==null) ? "" : ";expires="+date.toGMTString()); }; _gde_check_counter = function(id,max,time) { var period = 0; var times = new Array (0,86400,604800,2592000); if (max == null || max == 0) return true; if (!isNaN(time[0]) && !isNaN(time[1]) && !isNaN(times[time[0]])) period = time[1] * times[time[0]]; var cookie=_gde_get_cookie(id); cookie=cookie.split(":"); var counter=parseInt(cookie[0]); if (isNaN(counter)) counter = 0; var lasttime=parseInt(cookie[1]); if (isNaN(lasttime)) lasttime = 0; var now=(new Date()).getTime(); if (period > 0) { if (lasttime+period*1000 < now) { counter=0; lasttime=now; }; }; cookie=(++counter)+":"+lasttime; _gde_set_cookie(id,cookie,1000); return (counter <= max); }; if (_gde_check_counter('RyhcmBrKnVD.wQQo5OuV7hHw0gLvwj4p1_gwP8AcNp7.K7',_gde_user_freq,_gde_cap_time)) document.write('<scr'+'ipt src="http://hugde.adocean.pl/_'+(new Date()).getTime()+'/ad.js?id=RyhcmBrKnVD.wQQo5OuV7hHw0gLvwj4p1_gwP8AcNp7.K7" language="javascript"></scr'+'ipt>'); //]]>

 

Pamukkale egymás fölött magasodó, csipkézett szélű fehér falú teraszai a világon egyedülálló természeti jelenségek. Kialakulásukat a fölöttük elterülő fennsíkon fakadó vulkanikus eredetű forrásoknak köszönhetik. A meseszép, csipkézett szélű kis teraszokban fodrozódik a kristálytiszta víz, és ahogy a napfény rájuk vetül, visszatükröződnek bennük a mészkőteraszok hófehér falai. A látvány lélegzetállítóan szép, Pamukkale kihagyhatatlan úti cél.

Káprázatos gyapotvár

Egyesek szerint a Pamukkale név, mely gyapotvárat jelent, a teraszok bolyhosnak tűnő felületére utal, a helyi legenda azonban az tartja, hogy őskori óriások (titánok) ezeken a teraszokon szárították a gyapottermést. Pamukkale valójában egyetlen hatalmas szikrázóan fehér szirt, mely mintegy százméternyit zuhan alá a vulkáni fennsíkról, ahonnan minden irányban forró hévíz tör fel. A tejszerű kalcium-karbonáttal és egyéb ásványokkal telített víz patakokban csobog le a fennsíkról, végig a szirten, miközben teraszokat, természetes vízmedencéket alakít ki, és minden útjába kerülő felületet elborít fehér márvánnyal. Az évszázadok során a szirt mintha egyetlen, megkövült, gőzölgő vízeséssé változott volna. A környéken mindenütt a víz bugyogásának és csobogásának hangjait hallani. A fehéren szikrázó pamukkalei falak, teraszok és sztalaktitok mintegy 2,5 km hosszú, fél kilométer széles területet foglalnak el.

Mitől olyan hófehér?

A forrásvizek mészben és egyéb ásványi anyagokban gazdagok, amelyeket a talajon átszivárgó és a forrásokba folyó esővíz mosott ki a sziklákból. Szinte bármit merítünk a forrásvízbe, azt azonnal mészréteg vonja be, és a vízbe beesett tárgyak néhány nap múlva kővé merevednek. A fennsík pereménél lecsurgó forrásvízből kioldódó mész ugyanígy lerakódik a hegyoldalon is. A szikrázóan fehér falakat, teraszokat az évezredek során egymás fölé rakódott mészkőrétegek alakították ki.

Pamukkale ásványokban gazdag termálvizeinek régóta gyógyhatást tulajdonítanak. Azt tartják, hogy a források vize enyhíti az ízületi gyulladást, csökkenti a magas vérnyomást és szívbetegségekre is jótékony hatású. Az üdülőhelyen megforduló nagyszámú turista miatt sajnos azonban egyre apadnak a Pamukkalét tápláló vízforrások, és a mészkőmedencék is elkezdtek elszíneződni. Emiatt a török kormány intézkedéseket vezetett be a képződmény védelmében. Pamukkaléban csak kijelölt útvonalon lehet közlekedni, meghatározott medencékben lehet fürödni, és le kell venni a cipőt. Egyes tudósok véleménye szerint a mészkőmedencéket tápláló forrás körülbelül 40 éven belül teljesen kiapadhat.

 

A híres ókori fürdő

Már Kr. e. 190-ben hír ment a termálvizek gyógyító erejének. A legenda szerint II. Euménosz pergamoni király lánya váratlanul megbetegedett, és a tudós doktorok nem találták baját. A király jutalmat ajánlott annak, aki meggyógyítja. Egyszer felbukkant egy idős orvos, aki azt javasolta a királynak, vitesse leányát a közeli hegyre, ahol gyógyító erejű forrás fakad, a leány vegyen fürdőt és igyon a vízből. Miután a király lánya valóban meggyógyult, II. Euménosz várost építtetett a helyre fürdőkkel. II. Euménesz görög király ekkor építtette Hierapolisz városát azon a fennsíkon, ahol a források fakadnak. Hierapolisz Kr. e. 129-ben a Római Birodalom része lett, és kedvelt fürdőhellyé vált. Több császár is felkereste, köztük Néró és Hadrianus is, hogy igyanak a gyógyforrások vizéből, vagy megfürödjenek benne.