Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egy nőstény csörgőkígyó öt éven át megőrizte testében a hím ivarsejteket, mielőtt életet adott a szaporulatnak. Ez igazolja tudósok korábbi feltételezését a hüllők szaporodási trükkjéről.
Fotó: dreamstime
A nyugati gyémántcsörgőkígyót (Crotalus adamanteus) 2005-ben fogták be Floridában, majd öt éven át egy magánszemély tulajdonában volt anélkül, hogy más kígyókkal érintkezett volna. Tavaly év végén a hüllő váratlanul 19 kis kígyónak adott életet.
Warren Booth, az Észak-karolinai Állami Egyetem zoológusa, aki a szűznemzést kutatja, DNS-mintát vett a nősténykígyótól és kicsinyeitől. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az adott esetben szó sincs szűznemzésről, mivel a kis kígyók olyan géneket hordoztak, amelyekkel az anyjuk nem rendelkezett. Ebből a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a nősténykígyó még fogságba ejtése előtt párosodhatott, majd öt éven át megőrizte szervezetében a spermiumokat. Korábbi vizsgálatok alapján már feltételezték a tudósok, hogy a hüllők képesek megőrizni a hím ivarsejteket, azonban a mostani az első eset, amikor genetikai vizsgálatok támasztották alá a hipotézist.
A kutató úgy véli, hogy öt évnél tovább is fennmaradhatnak a spermiumok. „Hogy mennyi ideig, ezt senki sem tudja” – hangsúlyozta Warren Booth.
William Holt, a Londoni Zoológiai Intézet kutatója a kígyók szokatlan szaporodási praktikáira hívta fel a figyelmet: „Szaporodnak szűznemzéssel, de képesek megőrizni a spermiumokat, bár senki sem tudja, hogy ezt miként csinálják” – mutatott rá William Holt.
Forrás: MTI/ New Scientist
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!