Sikerként értékelik a nagoyai eredményeket a hazai zöldek

Jelentős sikerként értékelik az ENSZ égisze alatt megrendezett, napokban véget ért nagoyai biodiverzitási konferencián született megállapodást a hazai zöldszervezetek

A kéthetes konferencián az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) részes felei - közel 200 ország képviselői - húszpontos stratégiai tervet fogadtak el 2020-ig a kutatók szerint drámai mértékben zsugorodó biodiverzitás védelme érdekében, továbbá külön jegyzőkönyvet fogadtak el a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az azokból származó haszon igazságos elosztásáról (Access and Benefit Sharing, ABS). A hírügynökségek "történelmi" és "eddig példátlan" jelzőkkel illették az eredményeket.   

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint a nagoyai csúcstalálkozó "természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú" megállapodással zárult. Közleményükben ugyanakkor jelzik: csalódással vették tudomásul, hogy Magyarország a közelgő uniós elnökség ellenére sem képviseltette magát miniszteri szinten a rendezvényen. Hangsúlyozzák: a következő időszakban komoly feladatok hárulnak a magyar kormányra, hogy a mostani megegyezés után lezárja az EU biodiverzitási stratégiáját, és elindítsa a megvalósításhoz szükséges lépéseket.

A nagoyai megállapodás egyik számszerű eleme, hogy 2020-ra a szárazföldek 17 százaléka, a tengeri partvidékek és óceánok 10 százaléka kerüljön védelem alá a jelenlegi 13 és 1 százalékkal szemben. Az MME szerint ezek a területi célok némileg elmaradnak a nemzetközi természetvédelmi szervezetek által megfogalmazottaktól, azonban a stratégia fő célkitűzései így is kellően ambiciózusnak mondhatók.   

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete szerint ha a nagoyai megállapodásokban rögzített vállalásokat valóban teljesítik a kormányok, az elejét veheti a tömeges fajkihalásoknak és a természeti erőforrások további pusztulásának. "A vállalások tehát valóban történelmi mérföldkőnek számítanak, bár elképzelhető, hogy hosszú távon további szigorításokra lesz szükség" - fogalmaznak közleményükben.  

"Magyarországon a védett területek aránya az ország területének mintegy 10 százalékát teszi ki. Bár ezt az arányt jelentősen növelni igen nehéz, a biológiai sokféleség védelme érdekében a területek kezelésén szükséges lenne változtatni. A védett területeink jelentős része - különösen az erdők - jelenleg intenzív gazdasági hasznosítás alatt áll, ami alapvetően veszélyezteti az ott élő növény- és állatfajok fennmaradását, az élő rendszerek egészséges működését" - idézi a kommüniké Figeczky Gábort, a WWF Magyarország megbízott igazgatóját.  

A Greenpeace-nél csak a nemzetközi szervezet reagált a nagoyai konferencia eredményeire. Közleményükben üdvözlik a "biokalózkodásnak" véget vető ABS-jegyzőkönyv elfogadását, elégtelennek tartják ugyanakkor a védelem alá helyezendő szárazföldi és tengeri területek nagyságát, utóbbinál 40 százalékos mértéket tartanának elfogadhatónak. Kiemelik, hogy a stratégiai célok elérése érdekében konkrét lépésekre és a források mielőbbi előteremtésére van szükség.