Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Elkészült a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és a kis panda, és kiderült, a rozmár is valódi evolúciós kölönlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is.
Sirathatjuk Sir KántA tigrisek két évtizeden belül teljesen eltűnhetnek természetes élőhelyeikről, ha nem teszünk határozott lépéseket kihalásuk ellen. Csupán 3500 egyedük él a vadonban, míg száz éve még százezren barangoltak Ázsia erdeiben, minden alfajuk veszélyeztetett.
Ki tagadná, hogy a világ legnépszerűbb állatcsoportját a ragadozók alkotják. Ma is élő fajaik között találjuk meg a Föld legnagyobb testű szárazföldi predátorait, a nagymacskákat, a farkasokat és medvéket, a háziasított ragadozókat, a kutyát és a macskát és a legnépszerűbb fajokat, mint a gepárd, a tigris vagy az óriáspanda (ez utóbbi rendszertanilag a ragadozókhoz tartozik annak ellenére, hogy táplálékát szinte teljes egészében a bambusz alkotja).
A ragadozók rendjének (Carnivora) tagjai kiválóan alkalmazkodtak bolygónk legszélsőségesebb éghajlati viszonyaihoz, minden élőhelyen megtalálhatók, társas viselkedésüket, kommunikációjukat, testméretüket és agytérfogatukat, valamint táplálékszerző stratégiájukat tekintve lenyűgöző változatosságban népesítették be a Földet. Épp ezért meglepő, hogy bár számtalan vizsgálatot végeztek már velük kapcsolatban, törzsfejlődésüket, az egyes fajok közti rokonságot máig nem ismerjük biztosan.
Ezt a hiányosságot pótolta az a nemrégiben befejezett vizsgálat, amelyet a Puerto Ricó-i Egyetem és a Szlovén Akadémia biológusai végeztek el. A jelenleg ismert mintegy 270 ma élő ragadozófajból 222-t és 17 alfajt vizsgáltak, illetve négy már kipusztult állatot, az amerikai gepárdot, a kardfogú tigrist, a barlangi medvét és az óriás rövidfejű medvét.
A kis panda (elterjedtebb, köznapi nevén vörös panda) valójában a kutyákhoz áll közelebb
A kapott adatok alapján felállították az első olyan törzsfát, amelyen valamennyi ma élő faj szerepel. Az eredmény hatalmas előrelépés az emlősök osztályába tartozó rend megismerésében, hiszen ezzel már a Földön ma élő ragadozók 82 százalékának rokonsági viszonyát sikerült tisztázni, míg a korábban elvégzett legátfogóbb kutatások csupán a fajok 28 százalékára terjedtek ki. A korábbi rokonságvizsgálatok során különösen megbízhatónak bizonyult citokróm b nevű fehérjét kódoló gén vizsgálataiból arra is fény derült, melyek azok a fajok, amelyek valódi különlegességek, mivel nem rendelkeznek közeli rokonsággal bolygónkon. Ezek közé tartozik a közel másfél méteresre növő óriásvidra (Pteronura brasiliensis), amely a Pteronura nem egyetlen faja, a barátfókák két faja: a földközi-tengeri (Monachus monachus) és a hawaii (Monachus schauinslandi) barátfóka és a rozmár (Odobenus rosmarus), amely a rozmárfélék (Odobenidae) családjába tartozó egyetlen nem egyetlen faja. Ilyen különleges ragadozó az egyedül az Andokban élő pápaszemes medve (Tremarctos ornatus) is, valamint az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), a vörös macskamedve avagy kis panda (Ailurus fulgens) és az egyedül Madagaszkáron élő fossza (Cryptoprocta ferox), amely leginkább egy macskaszerű famászó kutyára emlékeztet. Ezek a fajok általában nemük utolsó képviselői, emiatt valódi evolúciós különlegességnek számítanak, védelmük rendkívül fontos lenne - mutatnak rá a tanulmány szerzői.
A fossza a cibetmacskafélék közé tartozik. Csupán mintegy 2500 példánya él szabadon
A felvetés új szempontot hozhat a fajvédelemben. Azt, hogy mely fajok védelme mennyire fontos, elsősorban egyedszámuk határozza meg, az, hogy milyen szinten fenyegeti őket a kihalás veszélye. Ez alapján például a rozmárt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által évről évre frissített veszélyeztetett fajok Vörös listáján nemrég a nem veszélyeztetett (least concern) kategóriába sorolták, a mostani eredmény szerint viszont olyan faj, amely egyedülálló evolúciós utat járt be, így a biodiverzitás szempontjából valódi kincs - mutatnak rá a szakemberek.
A Vörös lista kategóriái
A Vörös Listán nem szereplő fajok
|
A vizsgálat megerősítette azt a korábbi elméletet, amely szerint a ragadozók rendje két csoportra, a kutyaalkatúak (Caniformia) és a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjére osztható. Ezeken belül azonban számos kapcsolat továbbra is meghatározatlan maradt. "Még az oroszlán, a tigris a leopárd és a többi nagymacska közti viszonyt is csak kevéssé értjük" - nyilatkozta a BBC-nek Ingi Agnarsson, a San Juan-i Puerto Ricó-i Egyetem kutatója. Ugyanez igaz számos a kutyaalkatúak közé tartozó fajra is, így például a nyestkutyára (Nyctereutes procyonoides), amely a Nyctereutes nem egyetlen faja.
Az eredmények igazolták azokat a korábbi ismereteket, amelyek szerint a mai kutyák (Canis familiaris) ősei az eurázsiai farkasok (Canis lupus lupus) háziasított egyedei lehettek, a macska pedig a Közel-Keleten szegődött az ember mellé. (A kutyák eredetéről nem, de háziasításuk folyamatáról, helyszínéről még vitáznak a kutatók. Nemrégiben egy genetikai vizsgálat arra mutatott rá, hogy a háziasított kutyák elterjedése Afrikán keresztül történhetett. A témáról részletesebben lásd Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák című cikkünket.)
A nagy meglepetések
A legnagyobb meglepetést egy kistermetű, nektárszívó ragadozó, a Dél-Amerikában honos farksodró avagy kinkaju (Potos flavus) okozta, amelyről kiderült, hogy az eddigi nézettel ellentétben nem a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozik.
A korábban sok fejtörést okozó kis panda rokonsági kapcsolatairól is lehullt a lepel: bár eddig a macskamedvefélék (Ailuridae) családjába sorolták - nevével ellentétben csak távoli rokonságban áll az óriáspandával -, az új eredmények szerint valójában közelebb áll a kutyafélékhez (Canidae).
Az Újvilágban élő legnagyobb testű macsakféle, a dél-amerikai jaguár (Panthera onca) szintén "új rokonokat" kapott: a nagymacskák közül az ázsiai leopárdhoz (Panthera pardus fusca) és a hópárduchoz (Uncia uncia) közelebb áll, mint bármely más nagymacskafajhoz.
prtnrPerjel (); var MyCikk = sysuri.substr(sysuri.lastIndexOf('/') + 1, sysuri.lastIndexOf('.') - sysuri.lastIndexOf('/') - 1); function commentMeghiv () { if (foglalt==0) { getComment(MyCikk, 'comments'); window.clearInterval(commentTimer); } } if (foglalt == 1) { var commentTimer=setInterval("commentMeghiv ()",500); } else { getComment(MyCikk, 'comments'); }
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!