"Az állatokat felhasználni olyan jelentéktelen célokra, mint kozmetikai kísérletek és a szőrmedivat, nem az emberi jólétet szolgálja, hanem az emberi hiúságot és az anyagi hasznot segíti elő." A világon 1998-ban 27 millió nyércet és 4,5 millió rókát tenyésztettek, más fajták tenyésztése milliós nagyságrendű. Az 1980-as években ez a szám 30 százalékkal magasabb volt.

Minden a divat diktátoraitól függ? Vagy a vásárlói piac erejétől? Vagy egyszerűen az élőlények általunk kialakított képétől? Van értékítélet?

A prém-és szőrmekészítésnek is története van: míg a régmúltban az ősember a barlangban lakott, a megélhetésre bevadászott vadállatok prémeit használta a bőre megvédésére, azaz létszükségleteit elégítette ki. Mára, a központi fűtés és az összkomfort korában emberi hiúság és sznobizmus, azaz a divat és versengés diktálja a trendeket.

A jelen: évente sok tízmillió élőlény pusztulása árán válik valósággá.

Nagy prémtermelő országok:

Dánia: 10 millió,
Finnország: 4,5 millió,
Hollandia: 2,8 millió,
USA 2,7: millió,
Ororszország: 2,6 millió,
Svédország: 1,4 millió.
...stb...

Magyarország: húszezer róka, soktízezer nyérc, csincsilla...a prémcélból tenyésztett állatok mennyisége...

Az iparosodott prémgyártás:

1. Hosszú, (gyakran már születéstől kezdődő) gyötrelmes hizlalás, tárolás. Monoton kínszenvedés, ingerszegény, talpalatnyi élettérrel.



2. A feldolgozás kezdete: mészárlás



Rókát ölnek: az áramot a végbelébe és a szájába vezetik, hogy a szőrme ne sérüljön... Ezzel növelik az "áru" értékét.



Gyilkológép: a nyérceket, csincsillát beleteszik a szerkezetbe, a kipufogógázt csövön visszavezetik a belső térbe. Így gyötrelmes haláltusát okoznak az állatoknak, de a szőrme nem sérül meg...

3. A mészárlás után dolgozzák össze a szőrméket.





Szőrök osztályozása: itt dől el, hogy milyen minőségű termék készül az állati prémből... Minél kegyetlenebb az eljárás, annál jobb a minőség...



Mi a szőrmekikészítők célja? Az, hogy az emberi társadalom felső rétegének (ami 1%-unkat sem éri el) sznob igényeit kielégíthesse...

A prémipar profitja állatok millióinak életébe kerül!

Az összkomfort korában nem létkérdés más bőrét-szőrét felvenni...

Hogy mi készül a sok millió kisállat bőréből, szőréből?

Bundakabát, bőrkabát, cipő, mellény, kulcstartó, kabala, asztali díszek, gallérok, kesztyű...

Az állatok ösztönszerűen menekülnének a kényszerű vesztőhelyről, de esélyt sem kapnak, mert vastag rácsok közt végzik. Tényleg ennyire kell a profit, az óriási árbevétel?

A valódi bundákat helyettesíthetné a sokkal tartósabb, könnyebben kezelhető műszőrme, műirha... Ezek a termékek esztétikai szempontból ugyanolyan értékűek, mint a valódiak.

A divat áldozatai:



Ne vásárolj prémkabátot, szőrgallért, bundakesztyűt! Ezzel is csökkenni fog az igény, és a termelés - a kínálat is!

Egy bunda állati élet értékekben mérve:

leopárdbunda = 6 leopárd,
fókabunda = 8 fóka,
kutya-farkas bunda = 12 kutya, farkas
rókabunda = 18 róka,
vidrabunda = 20 vidra,
nutriabunda = 30 nutria,
mókusbunda = 40 mókus,
nercbunda = 50 nerc,
csincsillabunda = 150 csincsilla.

Ne vegyünk szőrmét! Így sokkolhatjuk a piacot, és nem ölnek annyi állatot szőrmecéllal.