A Mal-vezérek 15 millióra perlik Illés ZoltántA Fővárosi Törvényszéken ma megkezdődött az a személyiségi jogi per, amit a Mal Zrt. menedzsmentjének három tagja indított Illés Zoltán ellen. Bakonyi Zoltán cégvezető, Bakonyi Árpád és Tolnay Lajos igazgatósági tagok, egyúttal tulajdonostársak „jó hírnév megsértése” miatt összesen 15 millió forintos nem vagyoni kártérítést követelnek a környezetvédelmi államtitkártól.

Illés Zoltán szakállamtitkár a gáton

Népszabadság - Kurucz Árpád

A felperesek keresetükben úgy fogalmaztak: a 2010 őszi vörösiszap-katasztrófát követő időszakban Illés Zoltán számos olyan nyilatkozatot tett különböző sajtóorgánumokban, amelyekben az egész tragédiáért a társaság tulajdonosait tette felelőssé, valamint állítása szerint a katasztrófa egyértelműen a cég tevékenységére, illetve mulasztására vezethető vissza. A Mal-vezetők 13 konkrét cikk- és interjúrészletet kifogásolnak.

Így például azt, hogy az államtitkár a tragédiát követően tényként állította: a Mal Zrt. vezetői a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat és a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat, a tevékenységüket pedig Boszniába helyezték volna át. A felperesek alaptalannak tartják Illésnek azt a vádját is, miszerint az átszakadt tízes tározót a cégvezetők tudtával túltöltötték volna.

Bakonyiék azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy Illés Zoltán megsértette a felperesek személyiségi – így különösen a jó hírnévhez és a becsülethez fűződő – jogait, egyúttal azt kérik, hogy a megjelölt orgánumok az internetes kiadásaikból töröljék a „jogsértő cikkeket.” A felperesek nem vagyoni kártérítést - személyenként 5-5 millió forintot - is követelnek az államtitkártól, tekintettel a jogsértés súlyára, jelentőségére és arra, hogy „a cikkek jelentős mértékben negatívan befolyásolták a felperesek megítélését, becsületét és jó hírnevét”.

A keddi tárgyaláson Halász Miklós ügyvéd, Illés Zoltán jogi képviselője a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Mint mondta, semmilyen szempontból sem állapítható meg, hogy az államtitkár megsértette volna a felperesek személyiségi jogait. Egyrészt nem magánemberként, hanem közhivatalt ellátó személyként nyilatkozott a különböző médiumoknak, ráadásul a Mal-vezetők által kifogásolt kijelentéseinek döntő többsége nem a tulajdonosokra, hanem magára a vállalatra, azaz egy jogi személyre vonatkozott, amelynek nincsenek személyiségi jogai.

Ezen túlmenően Halász Miklós szerint a megjelölt interjúrészletekben Illés Zoltán nem tényállításokat tett, hanem a közismert tények alapján levont következtetéseit, azaz a véleményét fogalmazta meg. Az ügyvéd hangsúlyozta, a vörösiszap-tragédiával kapcsolatban számos jogi eljárás zajlik - így például 15 vádlottal szemben büntetőper, a cég ellen számos kártérítési per, valamint a Mal Zrt.-re kiszabott horribilis zöldhatósági bírság miatt egy közigazgatási per -, amelyekben a katasztrófa bekövetkeztének okait és a felelősség kérdését is vizsgálják, amit nem lehet eldönteni egy személyiségi jogi per keretében.

A felpereseket képviselő Bősze Ferenc ügyvéd viszont éppen azzal érvelt, hogy a jelenleg folyó perekben 2013 előtt nem várható jogerős ítélet, ám Illés Zoltán már a tragédiát követő napokban elmarasztalóan nyilatkozott a Mal vezetőiről – amihez nem lett volna joga. Bősze Ferenc szerint ezt utólag az sem írná felül, ha a későbbiekben a különböző eljárásokban jogerősen kimondanák a cég kártérítési vagy a Mal Zrt. vezérigazgatójának büntetőjogi felelősségét. Erre ugyanis 2010 őszén Illés Zoltánnak semmilyen bizonyítéka nem lehetett, miközben a kijelentéseivel a felperesek ellen hangolta a hatóságokat és a közvéleményt.

Takács Péter Attila bíró az első tárgyalási nap végén a kereset pontosítására kérte a felpereseket: Bakonyiéknak minden egyes kifogásolt cikkrészletről részletesen be kell majd bizonyítaniuk, hogy Illés Zoltán kijelentései miként sértették meg a személyiségi jogaikat.