Képzeljük el, hogy nézne ki bolygónk, ha a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűje volna! Roy Prol nemcsak elképzelte, hanem egy animációs szoftver segítségével elképzelését kis szemléltető videó formájába is öntötte. A videót nézze meg előbb a kedves olvasó, azután olvasson tovább a cikkben!



Lépjünk túl azon a kérdésen, hogy egyáltalában lehetne-e gyűrűje a Földnek, s induljunk ki abból, hogy van, s jól látható az égbolton, amint azt a fenti videó segítségével láthattuk.
Miként alakult volna a földi kultúra? Hogyan fejlődött volna a tudomány, az emberiség? Mit képzeltek volna elődeink az íves égi sávokat látván? Elősegítette, vagy hátráltatta volna a fejlődést? Milyen lenne a Föld klímája, ha lenne gyűrűnk?

Kezdjük ez utóbbival! A gyűrű árnyékot vet a Földre, amint azt a Szaturnusz esetében is látni a fotókon, a bolygó egy sávjában egészen jól megszűri a fényt. Hasonló élmény volna a gyűrű árnyékában élni, mint egy állandó napfogyatkozás, vagy állandó alkonyat esetén képzelhető el. A horizont felől beszűrődő fény csinálna némi világosságot, ám ez kevés lenne pl. a növénytermesztés számára. Az árnyék elhelyezkedése évszakosan változna persze, amint a ferde forgástengelyű Föld kering a Nap körül. Ahol árnyék van, ott nyilvánvalóan hűvösebb volna, ennek okán a földi szélrendszerek sem úgy működnének, ahogy ma. Valószínűleg heves viharzóna alakulna ki abban a régióban, amelyet az árnyék érint, mivel az árnyék alatt, s a közelben, ahol süt a Nap, nagy hőmérsékletkülönbség jönne létre. Ez a régió pont azt a területét érintené a Földnek, ahol ma a mezőgazdaság nagy része működik, ahol eleve kialakult. Ha a gyűrű kellően régóta létezne, persze, az élővilág eleve úgy alakult volna, hogy az árnyékzónában élő növények - állatok alkalmazkodtak volna a helyzethez, az állatok nagy vándorlásokkal (amint teszik ezt ma is a trópusokon az esős évszak kapcsán), a növények rövidebb, a maitól eltérő tenyészidőszakkal. Valószínűleg több olyan növény volna, amely a mérsékelt öv magasabb szélességein meglévő, az árnyékzónánál stabilabb éghajlatú vidéken teremne, így a nagy trópusi esőerdők helyén szavannaszerű vidéket találnánk, ahol az árnyék átvonulása megegyezne a mi téli időszakunkkal, a fák valószínű lombhullatók lennének. A viharzóna miatt az is elképzelhető, hogy ezen régióban nem fák, hanem csak alacsony cserjék nőnének, áthatolhatatlan bozótosokat alkotva, mint pl. egy havasi régióban elhelyezkedő törpefenyves erdő. Lehetséges volna ezen a helyen az állandó emberi élet? Ha igen, az árnyék jelenlétekor hogy élnénk? Vagy vándorolnánk, mint az állatok? Amennyiben igen, valaha is létrejött volna olyan emberi kultúra, amely egyértelműen a letelepedett életmódhoz alkalmazkodott? Ebben a régióban valószínűleg nem. Kb. a térítők közti terület tehát nagyjából alkalmatlan volna az emberi letelepedésre. Itt nem alakulhatott volna ki mezőgazdaság sem.



A Szaturnuszon jól látható a gyűrű árnyéka, nem nagyon jut alá fény

Azon területeken, ahol az árnyék nem vetül a tájra, s kellően távol van már a viharzónától, természetesen kialakulhatott volna. Az eltérő éghajlat azonban itt is kérdésessé tenné az életminőséget. Jóval erősebb szelek uralnák a Földet, s a teljes légkörzés más lenne. Az erősebb szelek magasabban felkavarnák a légkört, így valószínű a mai sztratoszféra is magasabban kezdődhetne. Ennek folyományaként az egész bolygón nagyobbak lennének a viharok, a ciklonok erősebbek lennének, alapvetően több olyan tényező lenne, amely nehezítené az életet. A viharzóna és a gyakoribb zivatarok miatt esetleg lehet-e, hogy jóval hamarabb felfedeztük volna a tűz kezelését és használatát?
Ha magasabban volna a sztratoszféra, a ma benne elhelyezkedő ózonréteg (azonos mennyiségű ózonnal számolva) jóval vékonyabb lenne, több UV sugárzást engedve a felszínre. Valószínűleg olyan fajok alakultak volna ki, amelyek jobban ellenállnak az UV-nek, de ezzel együtt is több genetikai mutáns is jöhetett volna létre az UV DNS-t károsító hatása miatt. Ha ennek a pozitív oldalát nézzük, már ha van neki, akkor lehet, hogy sokkal gyorsabb lett volna az evolúció? Vagy teljesen ellenkezőleg: sosem jöttünk volna ki a szárazföldre? Ez utóbbi lehetőséget mostani gondolatkísérletünkben ne vegyük számításba, hisz értelmetlenné teszi a többi felvetést. Egy biztos: eltérő kürölmények közt az azokhoz alkalmazkodó élőlények élveztek volna előnyt, s valószínűleg a maitól teljesen eltérő élővilágunk volna.



A kisebb-nagyobb törmelékdarabokból bizonyára szép meteorhullás is lenne a Földön

Miként élte volna meg a szellemi fejlődésünk a gyűrűk meglétét? Azokban a sarkvidéki régiókban, ahol nem látszana a gyűrűnk, kb. hasonlóan alakulhatott volna, napistennel, holdistennel, ahogy a jelen kultúránk elődeinél is volt sokhelyütt. Amerre azonban a gyűrű képe uralta volna az eget, minden bizonnyal az lett volna a főisten, s csak utána jöttek volna a Nap és a Hold. A gyűrű elhelyezkedése az égen állandóan változik, habár fokozatosan, valószínű jobban és pontosabban tudták volna elődeink ennek segítségével mérni az idő múlását, így esélyes, hogy a matematika ebből kiinduló ága hamarabb fejlődött volna ki. Vagy mégsem? Pont, hogy hátráltatta volna a fejlődést, hisz nem lett volna szükség bonyolult számítások kitalálására? Vagy ma a rendkívül fejlett eszkimó matematikus elődökről regélnének az arab matematikusok helyett? Egy biztos, ott van szükség nagyobb szellemi erőfeszítésre a túléléshez, ahol a körülmények nehezebbek.
Lettek volna vallásháborúk a napimádó eszkimók és a gyűrűimádó délebbi népek közt?
Azzal, hogy látjuk a felszínről a gyűrűt és annak nyilvánvaló görbületét, valószínűleg sokkal hamarabb kiderült volna, hogy a bolygónk gömbölyű, a maival azonos emberi kíváncsiságot feltételezve gyorsabban történtek volna a felfedezések, illetve hamarabb lett volna képes fejlődni a közlekedés - beleértve a navigáció magasabb fokát is. Viszont ebből kiindulva vajon felfedeztük volna a földmágnességet, ha egyszer adott lett volna egy nyilvánvaló irányjelölő apparátus az égen?
A gyűrű az éjjeli égen a Holdhoz hasonlóan világosan látszana, hisz tükrözné a napfényt - kivéve az éjfél körüli időt, amikor teljesen árnyéban lenne - ezzel azonban alaposan megnehezítené a földi csillagászati megfigyeléseket. Miben változott volna a csillagászat és az összes azon alapuló dolog? Egyáltalában mennyire érdeklődtünk volna a csillagok iránt, ha az eget a gyűrű uralta volna? Képesek lettünk volna valamennyire követni a bolygók mozgását az égen, s rájönni ebből egy csomó törvényszerűségre? (Ha a gyűrű a napfényt is leárnyékolja, akkor egyéb égitestek fénye sem látszana át rajta.) Mit gondolt volna ki Kepler, Kopernikusz, Galilei, Newton, ha egy szép gyűrű övezte volna a földet? Egészen biztosan tudtuk volna, hogy a Nap vagy a Hold, illetve minden égi objektum a gyűrű mögött van, vagyis távolabb a bolygónktól, talán könnyebben derült volna fény az égitestek valósi mozgására. Vagy ellenkezőleg, sokkal nehezebb lett volna rájönni?
Jelen életünket tekintve a gyűrű megléte a csillagászati megfigyeléseket a sarkvidékekre száműzné, nem lenne érdemes máshol obszervatóriumokat építeni, hisz csak ott lenne alkalmas az égbolt a vizsgálódásra. A gyűrű miatt az űrhajózás is kérdéses lenne. Miként kerülné ki egy űrjármű a gyűrűt alkotó kisebb-nagyobb köveket, port? Lehetne-e állandó földkörüli pályán keringő műholdunk? Hogy nézne ki a távközlés, ha nem volna erre alkalmas műhold?



Egy kép a képzeletbeli földgyűrűs animációból, látható, hogy az éjjeli oldalon is kap fényt a gyűrű nagy része, így az a földi égen a Holdhoz hasonlóan fényesen látszana

Ilyen és hasonló kérdések sokasága merülhet fel a gyűrű kapcsán. Kíváncsian várom, hogy ki mit gondol a dologról!