Napjainkban a meteorológiai elõrejelzés egyre fontosabb szerephez jut az alkalmazott meteorológián belül, ugyanakkor a prognózisok bemutatásához használt térképek minõsége elmarad az általánosan elvárható szinttõl. Ez több okra vezethetõ vissza, azonban mind közül a legfontosabb, hogy meteorológiai kartográfia, mint interdiszciplináris terület, valódi mostohagyermeke mind a meteorológiának, mind a térképészetnek. A meteorológusok számára a várható idõjárás bemutatásához a térkép valóban csak egy alap, amit nap mint nap használnak, ugyanakkor a rosszul elkészített alaptérkép az egész elõrejelzést hiteltelenné teheti. A térképészek számára pedig azért érzékeny terület a térképes elõrejelzés, mert az általuk elkészített térképpel állandóan más „ékeskedik”. Ugyanakkor a meteorológusoknak és a térképészeknek közös érdeke, hogy jól értelmezhetõ térképeken legyen bemutatva a várható idõjárás, ezért a közös munka tovább nem halogatható, s egy egyszerû eredetjelzéssel a térképész-ellenállás is legyõzhetõ (pl.: A térképek az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén készültek). A média különbözõ területein megjelenõ térképes elõrejelzések részletes vizsgálata elõtt érdemes megnézni, hogy milyen általános tartalommal kellene rendelkeznie egy meteorológiai térképnek. Fontos, hogy bárki könnyen beazonosítsa a térképen a saját helyzetét, ezért az általános domborzati-vízrajzi jellemzõk (hipszometrikus domborzat, fõbb folyók, tavak) mellett érdemes néhány nagyobb várost és az országhatárt ábrázolni. A további – a tájékozódást még jobban elõsegítõ – tereptárgyak (pl. utak) bemutatásának csak a térkép mérete szab határt. Magyarországon ma három nagyobb és több kisebb cég foglalkozik meteorológiai térképek készítésével. Ám közülük is kiemelkedik méreteivel, technikai lehetõségeivel az Országos Meteorológiai Szolgálat. A másik két említést érdemlõ cég, mely országosan is jelen van a piacon az European Weather Service (Európai Meteorológiai Szolgálat) Kft., valamint az ICI Interaktív Rt. Mind a három nagyobb, mind a kisebbek által elõállított térképes elõrejelzések igen vegyes képet mutatnak: megtalálható a majdnem tökéletes és az aggasztó is. De mielõtt megvizsgáljuk részletesen, hogy milyen térképeket készítenek a meteorológusok, nézzük meg az elõzményeket.

Idõjárás-elõrejelzések kezdete

A meteorológiai térképészet alapjait a tematikus kartográfiában, azon belül is az izovonalas ábrázolásmód kialakulásában és Alexander Humboldt 1817-ben szerkesztett izotermás térképvázlatában találjuk meg. Az elsõ meteorológia térképet az 1851-es londoni kiállításon mutatták be. A kiállítás idején mindennap elkészítették az aktuális helyzetet bemutató térképet. Magyarországon a meteorológiai szolgálatot 1870-ben szervezték meg, Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet néven. Az intézet mûködésének elsõ húsz évében prognózisszolgálatot nem szerveztek. 1871-ben ugyan megkezdték a távirati úton történõ idõjárásadatok begyûjtését, ám a személyi viszonyok következtében (az igazgatóval együtt 2-3 ember dolgozott az intézetben) a táviratozó rendszer lassan elsorvadt. Emellett úgy tûnik, hogy az elõrejelzés kérdéseivel nem is kívántak foglalkozni, bár az elõrejelzõ szolgálat létrehozását gyakorlati oldalról szorgalmazták. A fenti körülmények folytán a magyar idõjárás-elõrejelzõ szolgálatot báró Kemény Gábor, akkori földmûvelési miniszter kérésére Szentgyörgyi Weiss József szervezte meg. Szentgyörgyi Weiss József báró Friesenhof Gergely kíséretében meglátogatta a bécsi elõrejelzõ szolgálatot és létrehozta magánelõrejelzõ szolgálatát. 1880. július 27-én megjelentették elsõ térképes idõjárás-jelentésüket, mely 29 hazai és 29 külföldi állomás adatait tartalmazta. Weiss szolgálata 1886. december 31-ig mûködött. Ezután pár év kimaradt, s ekkor a FM ismét ösztökélni kezdte az intézetet a probléma megoldására. Amikor pénzügyi támogatást is kilátásba helyezett (1890-ben), Kurländer – az akkori igazgató – hozzálátott Weiss szervezetének reaktiválásához, de immár az intézet keretein belül. Kezdetben csak táblázatos idõjelentéseket adtak ki, de 1891. június 15-tõl térképes napi jelentéseket is készítettek. Innentõl kezdve – a háborús idõszakokat leszámítva – folyamatos a meteorológiai térképezés története. A média fejlõdésével lépést tartva az átalakuló, s többször nevet váltó Meteorológiai Intézet az írott sajtó mellett a Magyar Rádió (1925) és a televízió (1957) számára is a kezdetektõl fogva készített idõjárás-jelentéseket. A Meteorológiai Intézet, a rendszerváltás után újabb kihívás elé ért: újra elvesztette egyeduralmát. Megjelentek a piacon a magáncégek, amelyek elsõsorban a média területén kezdték értékesíteni termékeiket. A legújabb médiumok megjelenésével, mint az internet és a WAP (mobil-internet), újabb fejezet kezdõdik az idõjárás-jelentések történetében, hiszen már nemcsak országos elõrejelzésre van lehetõség, hanem kisebb területi egységekre is lekérhetõk adatok, s bárki, akár otthon is elkészítheti a szûkebb környezetére vonatkozó idõjárás-elõrejelzést és a vonatkozó térképet hozzá.

A média területei

A média a latin medium (közép, közvetít) szó többes számú alakja, napjainkban azonban a média a kommunikációs csatornák összességét jelenti a kibocsátók és a befogadók között, mely a konkrét üzenettõl függetlenül létezik, de amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére. A médium, tehát egyfajta tömegkommunikációs lehetõség, amely alkalmas konkrét üzenetünk továbbítására. Aszerint, hogy melyik érzékszervünkre hatnak, megkülönböztetünk: - auditív, - vizuális, - és audiovizuális médiumokat. Az auditív médiumok (az üzemi hangosbemondótól az utcai hangszórókon, a vásárosok megafonjain keresztül a rádióig) csak egy érzékszervre hatnak, a hallásra, így idõjárás-elõrejelzõ térképek bemutatása nem lehetséges. A vizuális médiumok is csak egy érzékszervre, a látásra hatnak, de mivel információink mintegy 80%-át vizuálisan szerezzük, ezért jelentõségük kiemelkedõ. A vizuális eszközök három legfontosabb területe: a nyomtatványok, a sajtó valamint a köz- és zártterületi reklámok. A nyomtatványok általában egyszeri kiadványok, míg a sajtó jellemzõje a rendszeresség, a periodicitás. A köz- és zárt területi reklámok esetében a hosszabb idõtartamú elérés a jellemzõ. Az audiovizuális médiumok közé sorolhatjuk – az egyszerûbb állókép-hang kombinációval mûködõ eszközökön túl – a mozit, a televíziót, a különbözõ videófajtákat, az internetet és a mobiltelefonokat is. Idõjárási térképek megjelenítésére a vizuális és audiovizuális médiumoknak csak egy része alkalmas, így tovább kell szûkíteni a csoportosítást. Az ideális beosztás a következõ: - a nyomtatott sajtó térképei, - a televízióban megjelenõ térképek, - internetes térképek.

A nyomtatott sajtó térképei

A nyomtatott sajtóból is elsõsorban az országos napilapok vizsgálata lényeges, hiszen ezek elérése országos, itt beszélhetünk szélesebb körû tömegkommunikációról. Magyarországon ma kilenc országos napilap van, ezek közül kettõ gazdasági jellegû, s nem közöl meteorológiai térképet. A többi hét lap mindegyikében található térképes idõjárás-jelentés. A nyomtatott sajtóban megjelenõ térképekkel szembeni legfõbb elvárás, hogy minél kisebb helyen elférjen, ugyanis a lapok terjedelme korlátozott, így a meteorológiai elõrejelzésekre szánt hely is minimális. Ezért általában a térkép mérete 5-10 cm, de elõfordul 2,5 cm-es is! Van még egy fontos technikai korlát: a nyomdai elõállítás. A magyarországi napilapokat – finoman szólva – sem a legjobb papírra nyomják, néha még a négy színt sem tudják pontosan illeszteni, így a végsõ minõség elég hullámzó lehet. Öt elõrejelzést az Európai Meteorológiai Szolgálat (European Weather Service) Kft. készít, egyet az Országos Meteorológiai Szolgálat és egyet az ICI Interaktív Rt. Az EMS komoly névvitában áll az OMSZ-szal, mely – érthetõ módon – kifogásolja a választott nevet, mondván, az EMS nem felettes szerve az OMSZ-nak. Jelenleg a tulajdonosok (Aigner Szilárd és Pártai Lucia) után Aigner–Pártai elõrejelzés szerepel az EMS idõjárás-jelentések alatt.

Népszabadság

A Népszabadságban megjelenõ, az EMS által készített térképek korrektnek tekinthetõk, két apró hiba található a térképen: az egyik, hogy a Magyarország-térképen a Keleti-övcsatorna a Szamos és a Kraszna között felesleges, hiszen méretei és jelentõssége nem indokolja, hogy szerepeljen a térképen. A másik hiba az Európát ábrázoló térképen található: hiányzik a határvonal Észak-Írország és Írország között.

Magyar Hírlap

Szintén az Európai Meteorológiai Szolgálat térképe. Itt már sokkal több hiba található. Az elsõ szembetûnõ, hogy Magyarország „megbokrosodott”, a térkép el van forgatva, kb. 15 fokkal. Nem indokolja semmi, hogy az északi irány nem párhuzamos a kerettel. Ebbõl a hibából következik egy másik: Miskolc valóságos helyétõl kb. 50-60 km-re található, körülbelül a Tisza képzeletbeli partján. Budapest ekkora térképen is inkább felületként ábrázolandó, a pont nagyjából Pestszentimrére mutat. Az európai idõjárást ábrázoló térképen ennél is nagyobb hibák vannak: Madrid, Párizs, Berlin, Prága, Koppenhága, Varsó teljesen rossz helyen van, míg Lisszabon, Bécs, Budapest, Athén, Stockholm és Tunisz csak kicsit. Róma, Bukarest valamint London térbeli elhelyezése sikeres volt. A térkép kidolgozottságáról már nem is érdemes szólni, Dánia csak egy nagyobb félsziget Németország felett, semmiféle tagoltság nem látható. A földrajzi névírás sem tökéletes: Csorba tó helyett Csorba-tó lenne a helyes.

Színes Mai Lap

A térkép ugyanaz, mint a Népszavában, ugyanazzal a hatalmas hibával: a Fertõ északabbra csúszott, Mosonmagyaróvár helyén található, olyan, mintha a Duna és a Mosoni-Duna a Fertõbõl eredne. Ezt a térképet is Aigner Szilárd és Pártai Lucia jegyzi.

Mai Nap

Olyan kicsi a térkép, hogy akár tökéletesnek is nevezhetnénk. Települések nincsenek, határvonal rendben, folyók is nagyjából a helyükön vannak, csak a Mohácsi-sziget hiányzik. Készített ennél rosszabb térképet is az ICI Interaktív Rt., a saját honlapjukon találhatót például (lásd internetes térképek).

Blikk

Még egy térkép, amit az Aigner–Pártai „cég” készített. Mivel alig van a térképen valami, nem is nagyon lehetett elrontani, de azért néhány megjegyzésem itt is lenne: nem világos, hogy mi jelzi az egyes városok helyét, a város neve? Akkor Szeged, Miskolc, Pécs és Budapest van rossz helyen, ha a hõfok, akkor Debrecen, Pécs és Gyõr tévedt el, ha pedig az idõjárási helyzet, akkor csak Pécs van jó helyen. Fontos lenne a következetesség, vagy néhány településjel.

A nyomtatott sajtóban megjelenõ térképek részletes vizsgálata nyomán megállapítható tehát, hogy többé-kevésbé jól elkészített térképek jelennek meg napról napra, a legsúlyosabb hibák az OMSZ által készített, s a Magyar Nemzetben megjelenõ térképet terhelik. A tartalom több esetben lehetne bõvebb, talán ha a korábban említett kartográfus-meteorológus összefogás létrejön, a kifogásolt hibák könnyen és gyorsan kijavíthatók.

A televízióban megjelenõ térképek

A televíziós meteorológiai térképekkel szemben egy speciális elvárás van, egy technikai korlát miatt: a bemutatandó térkép nem lehet 740x576 pixelnél nagyobb. Ez a korlát azonban könnyen feloldható, amennyiben egy általános, egész ország területére vonatkozó idõjárás-jelentés után regionális prognózisokkal, tehát kisebb területi egységekre vonatkozó elõrejelzésekkel mutatjuk be a várható idõjárást. Ezt a megoldást használja a Duna Televízió is. A televíziók közül is az országos lefedettségûekkel érdemes foglalkozni, azok is tartogatnak elég meglepetést.

Magyar Televízió

Az Országos Meteorológiai Szolgálat idõjárás-jelentése. Tetszetõs térkép domborzattal, némi vízhálózattal (Duna, Tisza, Balaton, Fertõ) és országhatárral. Viszont minden elemében hibás. A domborzat elnagyolt, Magyarországon az Alföld délkeleti része, nagyjából Gyula alatt és az északkeleti részen, körülbelül Nagyecsed térségében megszûnt, a Romániából átnyúló hegylábak miatt (a Keleti-Kárpátok és az erdélyi Sziget-hegység is egybefolyik). Hasonlóképpen a szlovák és az ukrán határszakaszon is hegyek-dombok nyúlnak át a térképen. A valóságban, az Alföld Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában is folytatódik. Érdekes változáson ment át a Dunántúli-dombság is. A Mecsek északabbra költözött, de ami még furcsább, a színezés miatt úgy tûnik, mintha 500-600 méter magas fennsík lenne a Balaton déli részén. A valóság megint kiábrándító, csak 300 méter „alacsony” dombok vannak ott. A vizek közül Balaton, a Fertõ és a Duna rendben van, ellenben a Tisza komoly meglepetéseket tartogat. A Tiszán újabb folyószabályozást hajtottak végre, Záhonyt nem megkerüli, hanem elkerüli a folyó. De Ukrajnában is elégedetlenek lehettek a folyóval, ezért a Huszt feletti szakaszt olymódon változtatták meg, hogy inkább a Nagy-ágat nevezik ezentúl Tiszának, és az egykori Tiszát Nagy-ágnak. Az országhatár elnagyoltsága ehhez képest csak apróság. A Dráva mentén lévõ megannyi kanyarulat generalizálása nem lenne hiba, ha a Mosoni-Duna kanyarulatait is megszûntették volna, így azonban az, mert a részleges egyszerûsítés félrevezeti az embert.

TV2

Az OMSZ adataiból a TV2 meteorológusa saját maga készíti az elõrejelzést. A legrészletesebb térkép, ami jelenleg idõjárás-jelentésben szerepel, azonban a jelenlegi televíziós felbontás (740x576 pixel) kevés a térkép élvezetéhez. Egy ilyen részletességû térkép akár 2048x1536 pixeles felbontásban is megjelenhetne, sajnos a TV2 nem használja ki az internet adta lehetõségeket és honlapjukon egy, még a TV-s felbontásúnál is kisebb térképet közölnek. A térkép, már amennyi látszik belõle, tökéletesnek mondható. Mind a határ, mind a vízhálózat, sõt az úthálózat is rendben van. (Nem szokványos, hogy egy meteorológiai térképen úthálózat legyen, azonban ha felnagyítanánk és részletekre vágnánk, tehát regionális idõjárás-jelentéseket készítenénk, akkor nagyban segítené a tájékozást.) Itt is, mint más televízióknál zavaró, hogy a térkép egy része „láthatatlan”. Nehezen megoldható, hogy a térkép maximális méretû legyen, ugyanakkor a „meteorológus” is látható legyen.

Hír TV

Az idõjárás-jelentésbõl nem derül ki egyértelmûen, hogy ki készítette, de valószínûsíthetõ, hogy az Aigner Szilárd és Pártai Lucia által mûködtetett Európai Meteorológiai Szolgálat (EMS-EWS). A térkép alapvetõen nem hibás, csak egy-két apróság zavarhatja a szemlélõt. Az egyik ilyen, hogy a folyók és a határok is kékkel vannak ábrázolva, így könnyen összekeverhetõk. A vonalvastagság ugyan eltérõ, mégis, különösen a déli határszakaszon, a Duna és a Tisza folyása nehezen követhetõ. Egy másik zavaró tényezõ a meteorológus, aki eltakarja az ország keleti részét. (Miért mindig a keleti országrész elõtt állnak a meteorológusok?) Ami viszont a legnagyobb hibája a térképnek, hogy erõs felhõsödés esetén nem látszik belõle semmi, ugyanis a felhõk eltakarják az egészet. Sürgõsen el kellene felejteni ezt a megoldást, ugyanis feleslegessé teszi az egész térképet, akár felhõfényképeket is mutathatnának, hogy ilyen felhõk lesznek holnap, de hogy hol, az már titok. Annál is inkább érdemes újragondolni a felhõzet és vele az idõjárási helyzetek ábrázolását, mert a domborzat is eltûnik. Ami látszik, ugyan nem tökéletes (Alpokalja itt is hiányzik), de látványos.

RTL Klub

Hasonlóan a másik kereskedelmi televízióhoz, az RTL Klubnál is az OMSZ adataiból saját maguk állítják elõ az idõjárás-jelentést. A térkép legnagyobb hibája a vízhálózat kaotikussága, nem világos, hogy melyik folyó miért került a térképre, egy elhibázott generalizálás tanúi lehetünk. Érthetetlen, hogy a Körösök miért maradtak le, amikor a Temes szerepel a térképen. Hasonlóképpen értelmezhetetlen a Morva szerepeltetése, amikor a Vág és a Garam hiányzik. És hosszan sorolhatnánk még a hiányzó/felesleges folyókat (Bodrog, Zala, Una). A Magyarország területén található vizek hierarchiája sem derül ki a térképbõl. A Rába, a Sió, a Sajó, a Szamos és a Duna ugyanazzal a vonalvastagsággal szerepel, a Tisza kiemelése megint csak megmagyarázhatatlan. A domborzat sem tökéletes, a magyarországi alacsony- és középhegységek, valamint a dombságok belesimulnak a tájba. Nagyon furcsa, hogy a szomszédos országokból átnyúló hegylábak (pl. Alpokalja) eltûnnek. Viszont kiemelendõ, hogy a meteorológus nem takarja el a térképet, egész Magyarország látható.

Duna TV

A Duna TV-n megjelenõ idõjárás-jelentést is az Országos Meteorológiai Szolgálat készítette. Itt (az MTV-ben megjelenõhöz képest) sokkal jobban sikerült már a domborzat, bár itt sem tökéletes. Nagyon furcsán hat a Kárpátok zöld színnel való kiemelése (bár nem egyértelmûen hibás). A vízhálózat is jobban kidolgozott, de azért egy-két hiba maradt még. Igen elnagyolt például a Fertõ, mely csak nagy vonalakban emlékeztet önmagára. A folyóhálózat is kusza: pl. miért hagyták le a Berettyót és a Sebes-Köröst, ha a Körös rajta van a térképen. A Duna felsõ szakasza is eléggé le lett egyszerûsítve: Mosonmagyaróvár és Vének között, valamint Vének és Esztergom között nyílegyenes a folyó. A Szigetköz is eltûnt. A Zalával és a Sióval egyetemben. Viszont dicsérendõ, hogy regionális idõjárás-jelentéssel is szolgálnak: a Kárpát-medence nyugati és északi, a keleti valamint a déli részére külön is készítenek elõrejelzést. S még egy észrevétel; az elõrejelzés végén szereplõ hójelentésben két nagy névírási hiba van: Nagyhideghegy helyett Nagy-Hideg-hegy a helyes, és S-Újhely helyett, ha már mindenképpen rövidíteni akarunk, akkor S.-újhely változatot javasolnám.

A televíziós elõrejelzésekben használt térképek, hasonlóan a nyomtatott sajtóban megjelenõ elõrejelzésekhez, nagy változatosságot mutatnak. A jelenlegi technikai korlátok erõsen meghatározzák a lehetõségeket, ugyanakkor a nemtörõdömség, a felületes földrajzi tudás és a hiányzó kartográfiai ismeretek nagyon lerontják az amúgy is gyenge összképet. Összességében sokkal több a hiba, mint a nyomtatott sajtó térképein, sürgõsen változtatni kellene a jelenleg kialakult helyzeten.

Internetes térképek

Az interneten megjelenõ térképek minõségét elvileg nem korlátozza semmi, nincs olyan technikai korlát, amely miatt az elõrejelzéseket csökkentett minõségben kellene publikálni. Nincs méretbeli korlát, nincs nyomdatechnikai probléma, minden tartalom csak a térkép elõállítóján múlik. Szabadon lehet megválasztani az alaptérkép tartalmát (domborzat, vízhálózat, települések), szabadon lehet a méretezni a térképet – hisz hely van bõven –, s szabadon lehet készíteni régiós térképeket.

www.index.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe. Alapvetõen a domborzat és a vízhálózat rendben van, egy érdekesebb folyó található csak a térképen, bár a késõbbiekben még több internetes térképen visszaköszön, ezért érdemes vele külön foglalkozni. A Keleti-fõcsatorna és a Berettyó összevonásából keletkezett új folyóra gondolok. Tiszaladány után, ahol a Tisza nyugati irányba fordul, elindul déli irányba egy folyó. Hivatalosan az a Keleti-fõcsatorna, ami Bakonszeg mellett találkozik a Berettyóval. A térkép tehát viszonylag könnyen kijavítható lenne, csak a Berettyót kellene folytatni Bakonszegtõl az országhatárig. Még egy érdekesség látható a térképen: a megyehatárok ábrázolása ugyanis meglehetõsen szokatlan meteorológiai térképen. Csak kicsit zavaró ez, bár ennél sokkal fontosabb, hogy hibás. Veszprém megyébõl több település Gyõr-Moson-Sopron megyéhez pártolt át, többségük 2001-ben, megváltoztatva ezzel a megyehatárokat.

www.met.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található a következõ két térkép. Ez a két térkép kicsit kilóg a sorból, hiszen nem elõrejelzési térképek, ugyanakkor mindkettõ megvalósítása az igényességrõl tanúskodik. Az elsõn, mely a csapadékviszonyokat ábrázolja hatóránként, az egyik legszebb és legkorrektebb meteorológiai térkép. A domborzat ábrázolása tökéletes. A folyók is majdnem rendben vannak: az OMSZ-nál „szokásos” Berettyó-Keleti-fõcsatorna átkötéstõl eltekintve. Tulajdonképpen már csak egy kérdés foglalkoztat az OMSZ-szal kapcsolatban: ha tudnak ilyen térképet is készíteni, akkor miért nem csinálnak mindig ilyet? Miért nem használják ugyanazt a tökéletes domborzatot mindig? Hasonlóan az elõzõ térképhez, itt is elrontották a Berettyót. Mivel ennek a térképnek szukebb a kivágata, ezért részletesebben ábrázolható lett volna a folyóhálózat, a Bodrog, a Zagyva és a Tarna még biztosan elfért volna. Mint korábban említettem, a meteorológiai adatok megjelenítése igényességrõl árulkodik, ezért elvárható lenne, hogy a térkép is minden elemében az legyen. Így nem hallgathatom el az OMSZ elõtt, hogy Jugoszláviában súlyos változások történtek, az ország több részre szakadt, Szlovénia, Horvátország és Macedónia már önálló ország, ezt jelezni is kellene a térképen, az országhatárok berajzolásával.

www.origo.hu

Ez a térkép meghatározhatatlan eredetû, nem tudni ki rajzolta, de nem csodálkoznék azon sem, ha senki nem vállalná érte a felelõséget. Megmagyarázhatatlan módon válogatták ki a térképre kerülõ folyókat (Duna, Tisza, Rába, Zala igen, Sió, Szamos, Sajó, Zagyva, Kraszna, Körösök, Maros, stb. nem) szigeteket hagytak le (Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz), ellenben egy új folyót rajzoltak. Nagyjából Polgár térségében indul ki a Tiszából (úgy kb. a 35-ös út nyomvonalán), majd dél-délnyugati irányba fordulva a Nyugati-fõcsatorna „medrében” folyik, majd egy újabb váltással elõbb a Hortobágy-Berettyó, majd a Körös folyását követve visszaér Csongrádnál a Tiszába. Hm, érdekes. Ehhez képest az, hogy a Fertõ formája egyáltalán nem hasonlít önmagára már semmiség. Az ország leglátogatottabb portálján - szerintem - lehetne azért ennél jobb térképen is bemutatni a várható idõjárást.

www.idojaras.hu

Megint két térkép, ami egy céghez köthetõ: az ICI Interaktív Rt.-hez. Ez a két térkép tulajdonképpen egy, csak a színek, a kísérõ elemek más. Hatalmas hibák vannak rajta, összehasonlíthatatlan az elõzõ két térképpel. A domborzatábrázolás teljesen félrevezetõ, az ember azt hihetné, hogy a legmagasabb hegyek a Dunántúlon találhatók, sõt az egész Dunántúlon csak hegyek vannak. A vízhálózat katasztrofális: mind kidolgozottság szempontjából, mind tartalmilag. Csak néhány példa: A Tisza Záhonynál lép be az országba. Onnan – két kanyart leszámítva – egyenesen halad Szolnokig. Délen pedig megkerüli Hódmezõvásárhelyet és úgy ér el nagyjából Szegedig. A Maros teljesen lemaradt a térképrõl. Újabb értelmezhetetlen átkötés a Tisza és a Berettyó között. Furcsának mondható a vonalvastagságok megválasztása is: a Zagyva és a Sió ugyanolyan fontos, mint a Duna, vagy a Tisza?

www.aportal.hu

A következõ települések helyét nem sikerült eltalálni: Gyõr (mind a Rába, mind a Mosoni-Duna messzirõl elkerüli), Pécs, Szeged („egykoron” Tisza-parti város volt), Miskolc és Kecskemét. Nagyjából stimmel: Zalaegerszeg, Veszprém, Nyíregyháza és Debrecen. Budapest, még ilyen méretben is, alaprajzosan ábrázolható. Ezen a térképen látszik a határ szörnyu leegyszerusítése is, azt hiszem kár volt pirossal kihangsúlyozni.

www.meteoland.hu

A Meteoland Team által készített idõjárás-elõrejelzés alapjaként használt térképpel kapcsolatban csak pozitívan lehet nyilatkozni. Mind a folyók, mind a domborzat jól szerkesztett. Az országhatár is jól kidolgozott. Talán egy egész picit lehetne világosabb az egész térkép a jobb olvashatóság miatt.

www.metnet.hu

Az oldalon található térkép alapvetõen rendben van. Egy-két észrevétel lenne csupán. A vízhálózatból – már amennyire látszik – sajnos kimaradt a Berettyó és a Zagyva. A domborzatábrázolás is csak annyiban fura, a színek eltérnek a megszokottól. A hagyományos ábrázolás, tehát az Alföld zöld és a hegyek barnák, s a magasággal egyenesen arányosan sötétednek általánosan elfogadottabb, de az itt látható megoldás sem hibás.

www.theyr.net

És a végére maradt még egy remekmû: Ezen a térképen a hõ- és szélviszonyokat mutatják be. Jól látszódik a kép jobb felsõ sarkában a dátum, valamint a térképen Csehszlovákia és Jugoszlávia. Azt hiszem, ezt nem kell tovább magyarázni.

Széles választék, sok és súlyos hiba. Röviden így lehetne összefoglalóan jellemezni az internetes elõrejelzéseket, pedig, ha valahol nincsenek technikai korlátok, az az internet. Nincs méretbeli korlát, nincs nyomdai technika, elvileg a legjobb térképeket itt lehetne publikálni. Ehhez képest, még a legfelkészültebb oldalon (OMSZ – www.met.hu) is súlyos hibák vannak: az egyik legszembetûnõbb, hogy a több mint évtizede megszûnt Jugoszlávia még mindig egy országként szerepel, s nyoma sincs Szlovéniának és Horvátországnak. Egyelõre megállapítható tehát, hogy a különbözõ portálok nem használják ki az internet adta lehetõségeket, sõt gyakran a minimális térképi elvárásokat sem teljesítik.

A jövõ meteorológiai térképei

A közeljövõben alapvetõen elvárható, hogy a fentebb bemutatott térképeket az illetékesek kijavítják, pontosabban térképésszel kijavíttatják, vagy újat készíttetnek. Ezen cikk írása alatt is történtek elõrelépések, úgyhogy várható, hogy hamarosan jobb, pontosabb térképeken mutatják be a meteorológusok a várható idõjárást. A távolabbi jövõben, a technika és kommunikáció fejlõdésével újabb és újabb médiumok jelennek meg. Az elõrejelzések pontosságának növekedésével a prognózisok is bemutatása is változik: a ma alapvetõen statikus elõrejelzéseket felváltja a dinamikus, valódi három dimenziós idõjárás-elõrejelzés (egy ilyen lehetõség a holografikus kivetítés). A jövõ meteorológiai térképén már nem csak az országhatárok és fontosabb folyók szerepelnek majd, hanem minden olyan információ, ami segítheti az olvasót és a nézõt az információszerzésben. A jelenlegi TV2 idõjárásjelentésre emlékeztetõ térképre számíthatunk, csak még valóságosabb, még dinamikusabb környezetben. A technikai fejlõdéseknek természetesen a meteorológiai kartográfiának is meg kell felelnie, ezért fontos, hogy a folyamatosan megújúló térképészet ezen a területen is elõrelépjen, és így megszûnjön a jelenlegi mostohagyermek szerep.

Németh Bálint

III. éves térképész doktorandusz ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, MTA-ELTE Térképtudományi és Térinformatikai Kutató Csoport