Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A MANGROVE ERDŐK KÜLÖNLEGES VILÁGA
A mangrove nem csak egy növényt jelöl, hanem egy olyan növény csoportot, amely valamennyi trópusi földrészen megtalálható a partok mellett.
A mangrove erdőket gyakran hívják tengerparti mocsárerdőnek is, hiszen hatalmas kiterjedésű erdőkről van szó, amely a partok mentén az árapály zónát népesítik be. A mangrove növényzete az apály idején szárazra kerülnek így láthatóak lesznek a kusza mindent átszövő gyökérrendszer, és a cserjék és fák különleges világa. Dagálykor a területet ismét elönti a víz, így a fák derékig vízbe merülnek és szinte csak a lombkorona látszik ki a vízből.
A mangrove képes a sós vizet is felszívni, majd a felesleges sót a leveleken keresztül egy speciális miriggyel párologtatják el.
Az erdő akár csak a dzsungel növényei folyamatosan szaporodnak, a magvak a fán teremnek, majd a termésben indul meg a csírázás így az iszapba egy gyökeres kifejlett növény pottyan le a fáról. Erre azért van szükség, hogy az erős hullámzás ne sodorja el a növényeket, amelyeknek gyorsan kell gyökeret ereszteni az iszapos talajban. Mivel a lehulló gyökeres növénynek a súlya is jelentős ekkor azonnal belesüllyed az iszapos talajba így a hullámverés már nem tudja elmosni a növényt.
Több olyan trópusi növény is van, amelyik alkalmazkodott tenger sós vízéhez gondoljunk csak a kókuszpálmára, de ilyen a csavarpálma, vagyis a pandánusz is.
Mivel a növények a mangrove erdőben az év nagy részét iszapban vagy vízben töltik így a növények és fák léggyökereket növesztettek, amelyek egyrészt az oxigén felvételt másrészt pedig a kapaszkodást biztosítják.
A partok mentén gyakran megfigyelhetünk egy kusza gyökerű növénycsoportot ez pedig a pandánusz vagy ismertebb nevén a csavarpálma, amelynek több mint 600 alfaja ismert. Hosszú lehajló keskeny levelei a fásodó szárról csavarvonalban erednek, innen kapta nevét is. A pandánusz hosszú erős léggyökereivel kapaszkodik meg a laza iszapos talajban, de a gyökerek a vízfelvételben is szerepet játszanak.
Ma már sajnos a mangrove erdők is pusztulásnak indultak, épp ezért több védett területet is létrehoztak a természetvédők, így pl. aki Madagaszkáron, vagy Zanzibáron át okvetlen nézzen meg egy mangrove mocsarat és annak különleges növényzetét.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!