[2009.12.21. 17:16]

A magyar találmányok, szabadalmak sikeréhez hiányzik a tőke, az információ és a bizalom. A bankok nem támogatják a találmányok mögött meghúzódó ún. tudástőkét, hiszen nincs egzakt adat a megtérülésre. Az államnak nincs elég pénze, a hazai kockázati tőke pedig még alig látható. Don Quijote szélmalomharca, avagy legyünk optimisták? A napelemes cserép gyártása jövőre beindulhat, de mi lesz a Veklával?

Se pénz, se információ, se bizalom

Túl sok szabadalom kering a világban
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kötelessége a szabadalmak belföldi hasznosításának az elősegítése. „Az MSZH a maga sajátos eszközeivel járul hozzá a hazai innováció támogatásához. Célja, hogy mérhető eredményességű befolyást gyakoroljon a hazai innovációs potenciál meghatározó célcsoportjainak szellemitulajdon-védelmi tudatosságára és aktivitására” – mondja kérdésünkre dr. Zábori Zoltán az MSZH szakértő osztályvezetője. Jelenleg az MSZH-nál található meg rendszerezve a legtöbb tudás és tapasztalat a találmányokkal kapcsolatban. „Itt az ideje, hogy ez a sok esetben passzív tudás aktívvá válhasson a hasznosítást segítő intézményrendszerben. Ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy ne vesszen kárba minden évben legalább egy tucat olyan találmány, amiből húzóágazat válhatna a magyar gazdaságban” – írja Reményi Péter Felmérés a hazai találmányok hasznosításáról c. tanulmányában. A világon olyan szabadalombőség van, hogy csak kevésnek kezdődik el a hasznosítása. Több mint valószínű, hogy nem fognak kifejleszteni és a piacra bevezetni olyan terméket, amit a versenytársak lemásolva, a fejlesztés és bevezetés költségeit megspórolva könnyen ki tudnak szorítani a fontos piacokról. Ezért egy magyar szabadalom külföldi szabadalmak nélkül nem piacképes.

Tőkehiány
Reményi Péter közel 30 magyar feltalálóval került kapcsolatba, az ő tapasztalataikat felhasználva mérlegelte a magyar szabadalmak esélyeit tanulmányában. „Csak személyes kapcsolatok kiépítésével lehet olyan bizalmi légkört kialakítani, ami az érdeklődés felkeltéséhez és a tárgyalások megkezdéséhez szükséges. Ilyen kapcsolatokat leginkább szakmai konferenciákon lehet megalapozni.” A hasznosítást akadályozó további tényező a tőkehiány. Tőkére vagy azért van szükség, hogy egy olyan minőségű prototípust lehessen készíteni, ami meggyőzi a lehetséges gyártókat a találmány eladhatóságáról, vagy hogy a találmányt gyártani, reklámozni és terjeszteni lehessen. Bankoktól nem kap hitelt a feltaláló, mert nincs önrésze, a szabadalmaztatás és az addigi fejlesztőmunka felemésztette minden tartalékát. Ezen túlmenően bizonytalan a megtérülés. Az állami támogatás keretei pedig erősen korlátozottak. A harmadik tőkeforrást a kockázati tőkések jelentenék, de nálunk szinte teljesen hiányoznak. Így még a legígéretesebb találmányok feltalálói sem tudnak tőkéhez jutni.

Üzleti angyalok és a kockázati tőke
A kockázatitőke-ágazat valójában két – informális és intézményes – szektorra bomlik. Az előbbit az úgynevezett üzleti angyalok (angel capitalists), míg az utóbbit a professzionális kockázatitőke-társaságok, illetve -alapok alkotják. A magánbefektetők és az intézményes kockázati tőkések tevékenysége szervesen egymásra épül. Általában az üzleti angyalok kisebb összegű befektetései (magvető tőke, seed capital) segítik hozzá a cégek tulajdonosait az üzlet beindításához, majd ezt követően a hivatásos befektetők adják az igazán sikeres ügyletek további fejlődéséhez szükséges jelentős összegeket. Mivel nálunk az üzleti angyalok csak mostanában szerzik meg vagyonukat és szaktudásukat, az ő részvételükre az innovációk finanszírozásánál még nem nagyon lehet számítani.

Napelemes cserép
Minden pesszimizmus ellenére vannak magyar sikerek, amelyek akár világsikerek is lehetnek. Előző cikkünkben már említettük az üvegbetont, most a napelemes cserépre kell kitérnünk.

Tóth Miklós a napelemes cseréppel Fotó: MTI

A 2009. szeptember 9-13. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Találmányi Vásáron Tóth Miklós napelemes tetőcserép szabadalmával nyerte el a Géniusz Európa nagydíjat. Már építik Harsányban az üzemet, ahol az ipari gyártás megkezdését áprilisra tervezik. Eddig 47 millió forintos európai uniós támogatást szereztek, de maga az üzem mintegy 100 millió forintba kerül, és a Németországból beszerzendő 10 robot, valamint a többi gép ára meghaladja a 350 millió forintot. Előreláthatólag a hagyományos napelemeknél is olcsóbb lesz, a tömeggyártás beindulása után pedig valószínűleg még kedvezőbb lesz az ára. A jövő évi termelésnek azonban csak kis része kerül itthonra, mivel a külföldi megrendelők lesznek az elsők.

Mégse mozog a föld? A Vekla
Veres Klára elhunyt férjével hosszú éveken át munkálkodott, amíg eljutottak a VEKLÁ-ig és a Habiten-termékcsaládig. „A nemzetközi visszajelzések is alátámasztják, hogy nincs jelenleg más homogén építési technológia, amely a klímaváltozás kihívásaira ennyire hatékony választ tudna adni. A termék hőtároló-hőcsillapító képessége miatt a vályog 21. századi megfelelőjének is tartják, amely speciális víztaszító képessége miatt kiküszöbölte „elődje” hátrányos tulajdonságát” – összegezték a találmány lényegét. A feltalálónő korábban elmondta, hogy egy amerikai kutatóintézet 5 millió dollárért megvette volna a szabadalom jogát, ám ő magyar befektetőket keresett, akik közreműködnének a Habiten-termékek gyártásában. Létrejött a Vekla-5 Zrt., amely a termelés beindítását tervezte. Pest megyei Kartalon már üzemel egy évi 4400 m3 kapacitású minta- és kutatóüzem – mondták idén tavasszal. Aztán Kuremszki Csaba, az egyik befektető novemberi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nincs még ÉMI-engedély, és hogy ki akarják túrni a cégből.

A szakemberek is bizonytalanok, hiszen a bevezetésre kerülő termékről a legalapvetőbb műszaki információk sem fellelhetőek. A http://www.vekla.hu mindenesetre nem üzemel. A folytatás bizonytalan.

(forrás: ingatlan.magazin.com)