2011 után is kötött piacot akarnak

Magyarország jövőjét veszélyezteti, ha 2011-től külföldiek is földtulajdonhoz juthatnak hazánkban - vélekednek civilek és szakemberek. A szakminisztérium azonban azt ígéri, szigorú kritériumokhoz kötik majd a külföldiek vásárlását.

A címben szereplő, aggódó kérdést a zászlajára tűzve rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége néhány nappal ezelőtt. Az eseménnyel többek között arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy természeti és gazdasági értékünk, a magyar föld veszélybe kerülhet, ha 2011-ben megszűnik Magyarországon a földvásárlási moratórium, és a külföldiek számára lehetővé válik, hogy törvényesen szerezzenek földtulajdont hazánkban.

"Az utóbbi időszakban egyre több szó esik a földről, a földtulajdonról, sok szakértő, érdekképviselet, kutatóintézet foglalkozik a kérdéskörrel, és vitathatatlanul egy 'átpolitizált' témáról van szó" - világított rá azon esemény apropójára Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságával és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közösen rendeztek meg. A részletekről közölte: a jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás szerint hazánkban csak belföldi magánszemélyek - ők is csak 300 hektárig vagy 6000 aranykorona értékig - szerezhetnek földtulajdont, amely alól a magyar állam és az önkormányzatok képeznek kivételt. Mivel Magyarország uniós csatlakozása idején jelentős különbségek voltak a régi és az új tagállamok földárai, földpiacai között, ezért több újonnan csatlakozó ország - köztük hazánk is - élt azzal a lehetőséggel, hogy néhány év késéssel nyissa meg földpiacát a többi tagállam gazdái előtt. Ez a moratórium 2011-ben lejár, ekkor Magyarország - a jelenlegi szabályozás szerint - köteles lesz megnyitni földpiacát.

A konferencia előadói és résztvevői, pártállástól és szakmai háttértől függetlenül, egyetértettek abban, hogy a magyar kormánynak kezdeményeznie kell majd a moratórium meghosszabbítását. A rendezvényen szó esett a nyugat-európai földpiacról, amely viszonylag zárt, s ahol kevés terület cserél gazdát, s ahol az utóbbi időben hazánkhoz hasonlóan szintén jelentős területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól, továbbá egyre több területet építenek be, úthálózatokat alakítanak ki. Növekvő földigényhez vezet az is, hogy a világ népességének növekedése miatt egyre nagyobb az igény az élelmiszerre, illetve azokra a területekre, amelyek alkalmasak élelmiszer-alapanyagok termesztésére. Mindemellett megjelent az agroüzemanyagok (biodízel, bioetanol) iránti kereslet is, amelyek előállítása további földterületeket igényel.

A jelenlévők arra is felhívták a figyelmet, hogy egyéb okok miatt várhatóan egyre növekszik majd az érdeklődés a hazai termőföldek iránt, amennyiben a külföldiek előtt is megnyílik a vásárlás lehetősége. Ez - szögezték le -, környezetvédelmi, vidékfejlesztési szempontból óriási veszélyt rejt magában. Előfordulhat, hogy egy több ezer kilométerre lakó gazda vagy vállalkozás is tulajdonjogot szerez egy földterület felett. Nyilvánvalóan az ilyen tulajdonosnak kevéssé lesz érdeke oly módon gazdálkodni, hogy az ne legyen káros hatással a környezetre, hiszen nem kell helyben laknia, csak közvetetten érintik a felmerülő környezeti problémák, nem alakít ki kapcsolatokat, együttműködést az adott térség gazdáival, lakóival.

Arra is rávilágítanak: tovább bonyolítja a helyzetet, hogy amennyiben a magyar földpiac megnyílik a külföldiek előtt, Magyarországnak kevés lehetősége lesz arra, hogy feltételekhez (például helyben lakás, gazdálkodási gyakorlat) kösse a földtulajdon megszerzését. Ennek az az oka, hogy az uniós csatlakozási szerződésben a földtulajdonlás a tőke szabad áramlásának hatálya alá tartozik, ami miatt a tagállam nem támaszthat olyan további feltételeket, amelyek gátolhatnák a tőke áramlását.

Az elhangzottakra Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a STOP-nak úgy reagált: a szervezetek nyitott kapukat döngetnek, mivel 2010 februárjában beterjesztik a moratórium-hosszabbítási kérelmet további két évre a parlament elé, amit a jelenlegi állás szerint támogatnak a pártok. Amennyiben konszenzus születik, az indítványt továbbítják az Európai Bizottsághoz. Természetesen készül arra is forgatókönyv, amennyiben terveiket mégsem sikerül kivitelezni. Ebben az esetben (de persze a moratórium lejártát követő időkre is) mindenképpen szeretnék elérni, hogy a lehető legszigorúbb feltételekkel lehessen csak földhöz jutni - egyébként nem csak a külföldieknek, de a hazai állampolgároknak is. Ilyen szabályozás lehet például, hogy a helyi közösségeknek, önkormányzatnak is engedélyezni kelljen az ottani vásárlást, amit különböző kritériumokhoz köthetnek. Ezt már csak azért is megtennék, mivel a válság miatt valóban félő, hogy egyfajta spekulációs folyamat indul el. Meggyőződése egyébként, hogy nem azon múlik, a tulajdonosok miképp bánnak a földdel, hogy az illető itteni vagy határon túli, hanem az adott ország mezőgazdasági gyakorlatának paraméterein. Szerinte azonban egyelőre azért nem fenyeget ez a veszély igazán, mert jelenleg üzleti befektetés szempontjából nem igazán vonzó a magyar föld.

A régi és az új tagállamok esetében egyébként e tekintetben igen színes a paletta: előbbieknél jellemzően mindenhol lehet külföldieknek is földhöz jutni, bár helyenként komoly kitételekkel: Ausztriában például az agrárkamara engedélye szükséges hozzá, Dániában a helyi önkormányzatok és közösségek hozzájárulása, Hollandiában viszont minden föld állami kézben van, s csak a bérleti jogot adják el. Gőgös azonban kiemelte, többnyire olyan magas árat kérnek érte, hogy igen ritka a tulajdonoscsere. Ami az új országokat illeti, Szlovákiában teljesen "szabad a vásár", csakúgy, mint Csehországban, itt azonban komolyabb feltételekhez kötik a vásárlást, Romániában viszont érdekes módon csak helyi szereplős vegyes vállalatok bonyolíthatnak ilyen jellegű tranzakciót, míg Lengyelország hazánkhoz hasonló, azaz 2011-ig tartó moratóriummal élt. Végül hozzátette: ha korábban is szakmai, és nem pártpolitikai nézőpontból közelítettek volna a témához, a jelenleg érvényben lévő moratóriumra sem lett volna szükség.

Szerző: Vass János