Koffeines élénkítők és gyógyszerek I. rész

A koffeintartalmú termékek a társadalomban elterjedtek, a mindennapi életben tökéletesen elfogadják ezeket annak ellenére, hogy rendszeres fogyasztásuk függőséghez vezethet.

Közismert, hogy a Coca-Colát gyógyszerész „találta fel”. Az már kevésbé ismert, hogy a csokoládét hosszú időn át gyógyszertárakban forgalmazták. Egyébként a koffeintartalmú termékeket szinte a koffein megismerése óta élvezeti szernek használják; ez a xantinszármazék a legjobban elterjedt élénkítőszer a világon, a felnőtt lakosság mintegy 80%-a rendszeresen fogyasztja. Németországban egy ember kávéfogyasztása 160 liter évente. Sok gyógyszerkészítmény, így a kombinált porok is tartalmaznak koffeint.
A koffeintartalmú termékek a társadalomban elterjedtek, a mindennapi életben tökéletesen elfogadják ezeket annak ellenére, hogy rendszeres fogyasztásuk függőséghez vezethet. Mert például a mértéktelen kávéfogyasztás hozzászokással kezdődik és a visszaélésen át vezet az út a függőséghez anélkül, hogy az egyes fokozatok között a határokat észrevennénk.

Koffein és kávé

A kávécserje (Coffea arabica) babjai, a Kelet-Ázsiában honos teacserje (Camellia sinensis, Thea chinensis), a Dél-Amerikában elterjedt matetea (Ilex paraguariensis), az afrikai kóladió (Cola acuminata), a kakaó (Theobroma cacao) és a guarana (Paullinia cupana var. sorbilis) a természetes koffeinforrások. A kávészemek 0,7–2,5%, a fekete tea 1–4,5%, a matetea 0,3–1,5%, a guarana 4–8%, a kóladió 1,5% és a kakaómagok mintegy 0,2% koffeint tartalmaznak. Egy csésze kávéban, attól függően, hogy mennyi nyersanyaggal készítik, 50–150 mg koffein van, átlagban mondjuk 80 mg; a minőségi magyaros rövid kávé jó, ha 50 mg koffeint rejt magában és ugyanígy 50 mg van egy csésze teában is. A félliteres üveg kóla 25 mg-ot tartalmaz, egy csésze kakaó pedig csak 5 mg-ot. Egyes energiaitalok dobozonként 80 mg koffeinnel adnak szárnyakat.

A kávét pörkölt kávébabokból készítik, melyek többnyire a Coffea arabica és a Coffea robusta nevű kávécserjéből származnak; a kereskedelemben a kettőt keverve forgalmazzák az ún. kávékeveréket. A cserjék gyümölcse két babszemet tartalmaz, a termés először zöld, később sárga, majd vörös színű lesz. Nyomokban teofillin és teobromin is van a magokban. A főtt kávé kitűnő aromája a finom savak jelenlétének, a szakszerű pörkölésnek és a tárolásnak köszönhető. Legtöbb aroma a frissen pörkölt kávéban található. Egy régi keleti közmondás szerint a jó kávé legyen forró, mint a lány első napi csókja, édes, mint szerelme a harmadik napon és olyan fekete, mint az átkozódás, amikor a mama az egészet megtudja. Legtöbben a tradicionálisan főtt-gőzölt kávét isszák és a napot ezzel kezdik.

A nap folyamán aztán az emberek különböző mennyiséget fogyasztanak, néha meglepően sokat. Az élvezők 10%-a viszont az oldható kávét szereti. Ha már isszuk, legyen koffeintartalmú, ezt mondja a kávéivók 88%-a, mindamellett 12%-uk a koffeinmentes fekete italra esküszik. A valódi kávé elfogyasztása után a koffein izgató hatása fél órán belül jelentkezik és kb. egy óra múlva éri el maximumát, majd a kiindulási állapot 2–3 óra alatt lassan visszaáll. A molettek számára talán előnyös, hogy a koffein a szervezet energiafelhasználását 10–20%-kal növeli a hatás alatt, ehhez 250 mg koffein bevitele szükséges, ami nagyjából három csésze kávé elfogyasztásával érhető el. Így a kávé étkezés után elősegíti az emésztést. Ám vigyázat! Nagyobb mennyiségben a koffein izgatja a bélfalat, ami hasmenéshez és hányáshoz vezethet.

Tea

A tea (a szó eredeti értelmében) a teacserje (Camellia sinensis) levélrügyeit, fiatal leveleit és hajtásait tartalmazza. Ebből készül a forrázat, amit megiszunk. Németországban az egy főre eső teafogyasztás 27 liter évente, tehát jóval kevesebb fogy belőle, mint a kávéból, és elsősorban a nők isszák. A felhasználás egyre nagyobb, mert ice tee-t is készítenek belőle. A tea a koffein mellett teobromint, katechin cseranyagokat és más polifenolokat is tartalmaz.

A zöld tea készítésekor a leveleket összegyűjtés után rövid időn belül hevítve szárítják, miközben a levelek bepöndörödnek. Ilyen feldolgozáskor a tartalomanyagok csaknem változatlanul megmaradnak. Ezzel szemben a fekete teák feldolgozásakor a leveleket fonnyasztják, pödrődni és nagy nedvességtartalmú térben néhány órán át fermentálódni hagyják. A folyamat szárítással zárul, amikor a fekete szín kialakul. A teában lévő koffein cseranyagokhoz van kötve és fogyasztás után csak lassan válik szabaddá. Ezek a cseranyagok a gyomor- és bélrendszerre nyugtatólag hatnak, ezért isszák a teát gyomor- és bélpanaszok enyhítése céljából; a cseranyag egyébként gátolja a bélrendszer mobilitását, így székrekedést okozhat. Egy amerikai tanulmány szerint napi egy csésze fekete tea elfogyasztása 40%-kal gátolja a szívinfarktus kialakulását. A kávé ellenben nem hat kedvezően az infarktus kockázatában.

Kóla

Kétségkívül a legkedveltebb üdítőitalok közé tartozik. Világszerte fogyasztják az USA-ból származó, hatalmas tömegben előállított kólaitalokat. A Coca-Colát 1886-ban egy atlantai (USA) gyógyszerész, Pemberton kezdte gyártani. A Coca név a kokalevélre utal, amelyből ma már természetesen a kokaint felhasználás előtt eltávolítják. Az ital édes ízét a cukor adja, ebből egy liter üdítő 110 g-ot tartalmaz. Így a kóla energiatartalma nagy, körülbelül a sovány tej és a sör között van. Nem így a könnyű kóláé (Cola Light), mert ez az aspartam nevű édesítőszert tartalmazza.

A kólában egészen különös módon foszforsav található, ami savanykás, hűsítő jellegét biztosítja, s ez azért különleges, mert más élelmiszerekben nem fordul elő. A foszforsav a citromsavnál és a borkősavnál erősebb sav, ami a gyomor pH-értékét csökkenti (ezzel a savasság növekszik), így az emésztést elősegíti, emellett a szöveteket izgatja, ennek ellenére a sósavtartalmú gyomrot nem károsítja. Együtt a jelenlévő szén-dioxiddal, a kóla fogyasztásakor tapasztalható kaparó érzés is a foszforsavtól származik. Előnytelen, hogy a csontokban lévő kalciumtartalmat csökkenti. A kalcium és a foszfor normál körülmények között a táplálékban ekvivalens mennyiségben fordul elő, a kóla viszont túlnyomórészt foszfátot tartalmaz és kalcium alig van benne.

További összetevő a szén-dioxid, amely részben szénsavvá alakul és az ital habzását-pezsgését biztosítja. A foszforsav miatt azonban a szénsavból a folyadék kevesebbet képes elnyelni, ezért a szén-dioxid a kólából gyorsan kihabzik, már a pohárban vagy ivás közben a szájban kipezseg. Feltűnő az ital sötétbarna színe, amely a cukorból készített színanyagtól (karamell) származik. A barna színanyagot úgy készítik, hogy a cukoroldatot kénsavval, majd ammóniával hevítik (Maillard-reakció, hasonló a cukor karamellizálásához), a képződő „festék”-kel egyébként más termékeket is színeznek, például a barna kenyeret, amely így a teljes kiőrlésű kenyérhez hasonlít.
A hozzáadott aromaanyagoktól függően az egyes kereskedelmi termékek különböznek. Noha a kólaitalok pontos összetétele és készítésének előirata nem közismert, csaknem biztos, hogy bennük a kóladió anyagain kívül csak kevés más aromaanyag van. Így többek között a gyömbér, a szerecsendió, a narancsvirág, a szentjánoskenyér, a kumarintartalmú tonkabab, a limetta (vékony héjú nyugat-indiai citrom) hozzáadásával készülhet. Maga a kóladió 1,5% koffeint tartalmaz, de ez csak az eredetileg előállított italban volt benne, mert ma a koffeint egyszerűen hozzáadják a kólához. A koffeintartalom márkánként különböző: literenként néhány milligrammtól 250 mg-ig terjedhet, ezt a fogalmazónak a palackon egyértelműen és világosan fel kell tüntetnie. A gyermekek számára speciális koffeinmentes kóla kapható.

Energiaitalok

Az energiaitalok minden élelmiszerüzletben, kioszkban, benzinkútnál kaphatók. Egy (250 ml) adag 80 mg koffeint is tartalmazhat, ami egy csésze erős kávénak felel meg. Egyes italokban ezen kívül még taurin és glükuronolakton is van. A taurin aminosav, amelynek a szervezet elektrolit-háztartásában van szerepe és ami a szívösszehúzódások erősségét növeli, egyidejűleg gátolja az ingerképződést és ingervezetést az agyban. Ezen kívül a taurin megköti a nehézfémeket és ezzel a szervezet méregtelenítésében részt vesz. A glükuronolakton a glükuronidáz aktivitását növeli és így (elvileg) a szervezetet szintén méregteleníti. Erre az lenne a bizonyíték, hogy az ital fogyasztása után vizelési inger lép fel, aminek révén a káros anyagok kiválasztása fokozódik, ám ez inkább a jelenlévő koffein hatására vezethető vissza. Normál és kiegyensúlyozott táplálkozásnál a szervezetbe nem kell pótlólag sem glükuronolaktont, sem taurint bevinni. A kívánt élénkítő hatás így biztosan a koffeintartalomnak köszönhető.

Az ital adott koncentrációban jelenlévő tartalomanyagai nem okoznak egészségkárosodást. Viszont pszichológiai szempontból figyelemre méltó, mert reklámja a gyermekeket és a fiatalokat akarva-akaratlanul a csodaszerek és a drogok (kábítószerek) irányába viszi el. Így az eredetileg meglévő kábítószerek elleni gátlásokat csökkenti. Elgondolkodtató, hogy a gyerekek rendszeresen izgató, teljesítményt fokozó szereket szednek; ez olyan hajtóerő, mint amikor reggel valaki csak egy vagy több csésze kávéval tudja magát lendületbe hozni. Lehet, hogy az energia-
ital szárnyakat ad, de egy csésze kávé vagy tea ugyanannyira stimulál. Emellett lényegesen olcsóbb is.

Kakaó és csokoládé

A csokoládé potenciális energiahordozó, egy 100 g-os tábla 40 g zsírt és 50 g cukrot tartalmaz, energiaértéke 2000 kJ. Ezért a hadsereg élelmiszercsomagjaiban és az expedíciók ellátmányában mindig megtalálható. Az emberek kedvelik a csokoládét, a tudósok meg azt tartják, hogy a csokoládé boldoggá tesz és frissen tartja a szervezetet. A XVII. században csak gyógyszertárakban volt kapható és a tehetősebb emberek jutottak hozzá, aztán luxuscikkből tömegcikké vált; Németországban egy átlagpolgár évente 10 kg-ot fogyaszt belőle. A csokoládé titka egzotikus nyersanyagában, a kakaóban rejlik: a Theobroma cacao magjairól van szó, ami az Orinoco és a felső Amazonas örökzöld áthatolhatatlanul sűrű esőerdeiben honos. Egyetlen kakaógyümölcs 40–50 magot tartalmaz, melyek tartalomanyagai a kakaóvaj, fehérje, cellulóz, keményítő, pentosan, cseranyag, színanyagok, víz, ásványi anyagok, szerves savak és ízanyagok, teobromin, cukrok és koffein 0,2% koncentrációban, ami meglehetősen alacsony. Egy csésze kakaó kb. 10 mg koffeint tartalmaz, a rokon teobromin kevésbé stimuláló hatású, de ez is vizelethajtó és a szívizom teljesítményét fokozza. Érdekes, hogy nagy dózisban a csokoládéban lévő teobromin a kutyákra halálos. Egy kisebb testű kutya már négy tábla csokoládétól életveszélyes állapotba kerülhet.

Guarana

A guarana Magyarországon talán kevésbé ismert. Németországban néhány éve többféle formában került forgalomba: porként, kapszulában, üdítőitalban, csokoládészeletben kínálják. Fiatalok számára alkoholos italokat is készítenek belőle, melyek stimuláló hatásúak és így ezeket tech-nodrogként fogyasztják. A guaranát a Paullinia cupana kúszónövény magjaiból nyerik. A liánszerű növény termését a brazil indiánok 500 éve fogyasztják fáradtság és éhség ellen, táplálékkiegészítőként. A magvakban lévő energiaforrás a koffein, amely ballasztanyagokhoz van kötve és a szervezetben csak lassan szabadul fel. További tartalomanyagok még teobromin, teofillin, cseranyagok, koleszterin, szaponinok, valamint nukleinsavak: guanin és adenin.

Forrás: Stájer Géza: Méregtől a gyógyszerig / Galenus 2004