• Nõk Lapja
• Rist Lilla, Kertész Gábor és Tóth Zsófia
• 2009. 12. 11.

A napokban Koppenhágában rendezik meg az ENSZ Klímakonferenciáját, ahol a részt vevő államok megújíthatják a legutóbbi szén-dioxid-kibocsátásról szóló megállapodásukat. Az aláíró országok Kiotóban 1997-ben arról egyeztek meg, hogy 2012-ig 5 százalékkal csökkentik üvegházhatású gáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. Több nagy kibocsátó azonban – mint például az USA – azóta sem írta alá a megállapodást. A levegő üvegházhatású gáz-koncentrációja nemhogy csökkent volna, de egyre gyorsuló mértékben nő, 2000 és 2005 között például 15%-kal. A tét nagy, egész pontosan az, hogy sikerül-e elkerülni az éghajlatváltozásból adódó környezeti katasztrófát.

Jó hír, hogy az Egyesült Államok legutóbb azt a bejelentést tette, 17 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2005 szinthez képest. Ez óriási előrelépés, hiszen korábban semmilyen áldozatra nem volt hajlandó, de jóval elmarad a tudomány által szükségesnek tartott szinttől.

Az ENSZ és a Világ Meteorológiai Szervezet által közösen létrehozott tudóscsoport (Éghajlat-változási Kormányközi Testület – IPCC) ajánlása szerint a fejlett országoknak 2020-ig legalább 25-40 százalékkal kellene csökkenteniük kibocsátásaikat ahhoz, hogy 50 százalékos eséllyel elkerülhető legyen a környezeti katasztrófa. Az EU most 20 százalékot vállalt, ami az ajánlás alsó határát sem súrolja. Ahhoz, hogy az Unió akár 30 százalékos csökkentést vigyen véghez, más fejlett országoknak is hasonlót kellene vállalniuk. Vagy mindenki radikálisabb lépésre szánja el magát, vagy nem lesz megállapodás.

Bozsó Brigitta, az Energia Klub munkatársa

Bozsó Brigitta, az Energia Klub munkatársa szerint nagyon fontos volna, hogy a mostani megállapodásban Kína és az USA is részt vállaljon, hiszen tavaly óta Kína átvette a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója szerepét az Egyesült Államoktól.

– Tudományosan elfogadott, hogy az éghajlatváltozást a légkörben az emberi tevékenység következtében jelentősen megnövekedett üvegházhatású gázok okozzák. A legfontosabb ilyen gáz a szén-dioxid, mely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, vagyis a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése során jut a levegőbe – állítja a környezetvédő. – Az IPCC szerint döntő a 2012-és 2020 közötti időszak, ugyanis 2015-ig kell a globális kibocsátásoknak tetőzniük ahhoz, hogy a veszélyes mértékű éghajlatváltozást elkerüljük.

A szén-dioxid akár 100 évig is a légkörben maradó gáz, tehát akkor is nőne a hőmérséklet, ha most befejeznénk a kibocsátását. Ha viszont az átlagos hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2 Celsius-fokot, akkor kicsúszik az irányítás a kezünkből, és nem lehet majd megmondani, mikor, milyen következményei lesznek az éghajlat átalakulásának. Mindez a fejlődő országokban jelenthet majd katasztrófát: aszályok jöhetnek, megnehezül a tisztaivóvíz-források megtalálása, az élelemtermelés, a járványok és konfliktusok kezelése. Az IPCC szerint 1,5-2,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés kétmilliárd embert érinthet, s a növény- és állatfajok 30 százalékát sodorhatja kihalás szélére.

A Kiotói Jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a fejlett országok segítik a fejlődő országokat abban, hogy a klímaváltozás következményeit minél kisebb károkkal vészeljék át. Ennek érdekében létrehozták a kibocsátáskereskedelem piacát: azok az országok, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása kevesebb, mint amennyi a célok teljesítéséhez szükséges, kibocsátási jogaikat eladhatják a nagyobb kibocsátóknak. Ezen az alapon működik hazánkban is a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), melyből jelentős bevételre tehet szert az ország. Ennek feltétele, hogy a befolyt összeget éghajlatvédelmi célokra fordítsuk. Magyarország tavaly az elsők között állította fel a ZBR-t, és értékesített kvótákat 28 milliárd forint értékben, de mivel csak késéssel indította el a pályázatokat, a vevők egy része elállt a kvótavásárlástól, így több milliárd forintos bevételtől estünk el.

Környezetszennyezően termeljük az energiát itthon Magyarország szén-dioxid-kibocsátása világszinten nem jelentős, ám az egy főre jutó kibocsátásunk többszöröse a globális átlagnak. A hazai áramtermelés mintegy ötöde származik elavult technológiával, rendkívül kis hatékonysággal működő szén- és ligniterőművekből. Az egyébként veszteséges Vértesi Erőmű például rossz minőségű szenet éget körülbelül 30 százalékos hatásfokkal. A biomassza égetési aránya itt csupán 30 százalék, mégis zöldenergiaként ismerik el, ezért támogatásban részesül. A legnagyobb kibocsátó, a Mátrai Erőmű hatékonysága is csak kicsivel jobb, 36 százalék körüli. A felmelegedés természetes folyamat Dr. Kordos László, a Magyar Földtani Intézet igazgatója Dr. Kordos László, a Magyar Földtani Intézet igazgatója úgy vélekedik, az éghajlatváltozást nem lehet pusztán az emberi tevékenységek, a környezetszennyezés számlájára írni. – Klímaváltozás akkor is volt, amikor az ember még nem avatkozott be a természet rendjébe – magyarázza. – Sokszor előfordult már az emberi történelemben, hogy több száz évig volt hidegebb vagy melegebb az átlagosnál. Az tény, hogy szennyező anyagokat bocsátunk ki, az azonban nem bizonyított, hogy ennek és csak ennek van köze a felmelegedéshez. Ez egy természetes folyamat része is lehet. Az élet lényege a folyamatos változás, az ember feladata pedig az ehhez való alkalmazkodás. Miért baj az, ha változik a klíma? Az bizonyos, hogy a tenger vízszintje meg fog emelkedni. De ez a több ezer éves felmelegedésnek lesz a következménye és nem az emberi szén-dioxid-kibocsátás eredménye. Földünk természetes folyamatai vezettek el idáig, a besugárzási-kisugárzási egyensúly alakulása, a vulkánkitörések, a melegházhatású gázok kiáramlása. Tisztában kellene lennünk azzal, hogy az ember sokkal kisebb pont annál, hogy ezeket a hatalmas természeti erőket befolyásolni tudná. Amikor a Föld és a természet védelméről beszélünk, akkor valójában az ember önmagát próbálja védeni. Mert a Föld nagyon jól megvan nélkülünk is! Mit tehetünk mi? * Kisebb méretű társasházakban lakótársainkkal együtt, kalákában is elvégezhetjük az utólagos szigetelést. Ugyanezt megtehetjük munkahelyünkön, gyermekeink óvodájában vagy iskolájában is! (www.okoszolgálat.hu/main/szigeteles) * A háztartási hulladék majdnem felét szerves hulladék teszi ki, ami komposztálással újrahasznosulhatna. (www.komposztalj.hu) * Alakítsunk ki kertünkben víztározót – ha a begyűjtött esővízzel locsolunk, csökken a vízszámlánk is! (www.fenntarthato.hu, www.energiaklub.hu) * Csökkentsük otthoni energiafogyasztásunkat! Higgyék el, könnyebb, mint gondolnák! (www.lakcimke.hu/tippek) * Szervezzünk barátainkkal kerékpár-adományozó akciót! (www.bringakonyha.hu) * Telekocsi. Ha mindenképpen autóval kell bejárnunk dolgozni, miért ne mehetnének többen egy autóval?! (www.elviszem.com, www.kenguru.hu) * Méltányos kereskedelem, avagy fair trade. Ha fair trade kávét vagy csokit vásárolunk, a kereskedők nem tüntetik el a teljes profitot, és a harmadik világbeli őstermelők is jól járnak! (www.fairvilag.hu) * A városi zöld gerillamozgalmak az éjszaka leple alatt virággal ültetnek be egy-egy sivár közteret. Lehet csatlakozni! (www.zoldvadmuvelet.hu) Szervezzünk beszélgetést, filmvetítést, hogy ismerősei is elgondolkozzanak a világ problémáiról! (www.klimaebreszto.net www.vedegylet.hu) Összefog a világ? A világon rengeteg ember érzi, mennyire fontos a koppenhágai konferencia, ezért különböző akciókkal próbálnak nyomást gyakorolni a világ vezetőire. Elérkezett a 24. óra… – erre kívánja felhívni a figyelmet a Hopenhagen mozgalom. Magánembereket, szervezeteket és cégeket egyesítve közösen gyakorol nyomást a döntéshozókra, hogy Koppenhágában érdemi döntés szülessen a klímaváltozás ellen. (www.hopenhagen.org) A britek 10:10 elnevezésű programja eredetileg néhány brit találta ki. Az alapötlet az, hogy minden egyes ember 10 százalékkal csökkentse a káros anyag kibocsátását 2010-ig. A program nincs országhatárhoz kötve, mi is csatlakozhatunk. (ww.1010uk.org) Magyarországon a Klímabarát Települések Szövetsége nevű kezdeményezés gyűjti egy fedél alá azokat a településeket, amelyek fontosnak tartják, hogy helyi és közösségi szinten tudatos lépéseket tegyenek a klímavédelem érdekében. (www.klimabarat.hu) Ha pedig csodálkozik, mi is ez az egész hajcihő, ajánljuk a nemrég elkészült A hülyeség kora (The Age of Stupid) című filmet, amely bepillantást enged a jövőbe, bemutatva, mi vár ránk, ha nem sikerül hatékony megoldást találni a klímaválság kezelésére. Magyarországon egy jelképes összegért – 1000 Ft-ért – már mi is rendezhetünk filmvetítést, ezzel is segítve, hogy az üzenet minél szélesebb tömegekhez jusson el. (További információ a filmről: www.nelegyhulye.hu és a vetítés szervezéséről: Tracey Wheatley: 06-70-339-0709.)