Ma nyit az éghajlatváltozási konferencia a lengyel fővárosban. A csaknem két héten át tartó tanácskozáson összesen kétszáz ország képviselői vesznek részt. A házigazda Marcin Korolec, Lengyelország környezetvédelmi minisztere.

A tanácskozás elsődleges témája a 2015-ben megkötendő globális éghajlatváltozási megállapodás lesz.

Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek idei tanácskozásán (COP 19) miniszteri szinten tárgyalnak majd arról, hogyan lehet biztosítani a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges anyagi forrásokat. A Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új globális klímamegállapodást 2015-ig kellene elfogadni.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) közzétette legújabb értékelését és arra figyelmeztetett, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi szinten folytatódik 2020-ig, akkor az elkövetkező évtizedekben sokkal nehezebben, magasabb költséggel lehet csak megakadályozni, hogy a globális felmelegedés növekedése ne haladja meg a 2 százalékot, az iparosodás előtti szinthez viszonyítva.

A klímakonferencia célja, hogy rábírják a Kyotói Egyezmény aláíróit, hogy önként növeljék felajánlásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, hisz ha a most elfogadott programot tartják csak be, 2020-ban akkor is legalább 8-12 gigatonna széndioxid (CO2) kerül a légkörbe.

Az országok megállapodtak abban, hogy 2020-ig 100 milliárd dollárt teremtenek elő, de eddig ez csak elvi megállapodás, mert a gyakorlatban konkrét felajánlás nem érkezett.

Az OXFAM egyik munkatársa szerint a klímaváltozás hatással van az éhezésre és az élelmiszer termelésre. „Végre pénzt szeretnénk látni, amiből a fejlődő országokban élők túlélhetik az éghajlatváltozás hatásait.”

Az egyik legnagyobb segélyszervezet arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás problémáját a gazdag államok okozták a több évtizeden át folytatott üvegházhatású gázkibocsátással, miközben a következményektől leginkább a szegény országok szenvednek.

A konferenciától egyik állam sem vár áttörést.

GreenProfit