"Ez a szöveg komolyan veszélyezteti a koppenhágai tárgyalási folyamat sikerét" - jelentette ki a dán tervezetről Lumumba Stanislas Dia Pin, szudáni főtárgyaló, a G77 csoport vezetője, aki mindazonáltal világossá tette: "A G77 tagjai nem fognak kivonulni a tárgyalóteremből az egyeztetések e végső szakaszában, mivel egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak Koppenhága kudarcát". "Egy méltánytalan megállapodást ugyanakkor nem vagyunk hajlandók aláírni.

Nem tudunk elfogadni olyan javaslatot, mely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja" - hangsúlyozta a G77 vezetője. Már november vége óta tudni lehet, hogy a házigazda Dánia kormánya kidolgozott több nem hivatalos megállapodás-tervezetet, melyeket azután széles körben köröztetni kezdtek. Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter már november 30-án "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte az egyik ilyen tervezetet. Ettől kezdve egészen kedd délutánig nem esett szó az állítólagos anyagokról, ekkor azonban a Guardian brit lap megjelentetett honlapján egy írást, amelyről azt állította, hogy a dán kormány nem hivatalos javaslata egy leendő "Koppenhágai Egyezmény" tartalmára vonatkozóan.

A tervezet 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. A fejlett országok összesített kibocsátását tekintve mintegy megköveteli az anyag csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad, bár az időpontot pontosan nem jelöli meg. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok - kivéve a legszegényebbeket - elköteleznék magukat bizonyos megszabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, melyek teljesülését 2020-ig százalékos mutatókkal mérnék. Ezek konkrét értékét jövő héten rögzítenék a tárgyalásokon.

Su Wei kínai tárgyaló azt mondta, bár még nem olvasta a szöveget, annyit kijelenthet, hogy túl korai kibocsátási csúcsévről beszélni a fejlődő országok esetében. A fejlődő országok a rájuk vonatkozó konkrét kibocsátás-csökkentési célok mellett azt is nehezményezik, hogy a tervezet szerint az ENSZ szerepe a jövendő koppenhágai egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében - részben legalábbis - átszállna a Világbankra. Ugyancsak kritizálták a fejlődő országok, hogy a dokumentum különbséget tesz a legkevésbé fejlett és egyéb fejlődő országok között.

Lumumba Stanislas Dia Pin, a G77 vezetője a fejlett országok által biztosítani tervezett évi 10 milliárd dolláros gyorssegélyről úgy vélte, "elhalványul" ahhoz a több mint 1000 milliárd dollárhoz képest, amelyet a gazdag országok bankrendszerük megmentésére fordítottak. Kim Carstensen, a WWF Globális Klíma Kezdeményezésének vezetője is kritizálta a kiszivárgott dán javaslatot: "A gazdag és nagy hatalommal bíró országoknak kedvez, ahelyett, hogy az országok többségének érdekét nézné, azé a többségét, akik fair és ambiciózus megoldást követlenek".

Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi felelőse és Connie Hedegaard, a konferencia dán elnöke, a kedélyeket csillapítandó hangsúlyozta, hogy a november 27-i keltezésű szöveg nem hivatalos, és csak egy lehetséges álláspontot tükröz. "A szöveg semmilyen körülmények között nem egy új klímaváltozási paktumra vonatkozó 'titkos dán javaslat'. Ilyen szöveg nem létezik" - húzta alá Hedegaard, hozzátéve, hogy számos tárgyalási szöveget használnak majd a különböző álláspontok tesztelésére.

A dán tervezetre válaszképpen szerdán megjelent egy Kínának tulajdonított vázlatos ellenjavaslat. Ez 2012-től öt-nyolc éves időtartamra a kiotóinál radikálisabb, kötelező erejű vállalásokat írna elő a fejlett világnak. A fejlődő országok, köztük Kína szerepét egy külön szerződés szabályozná, mely alapján ezek az országok szintén lépéseket tennének a klímaváltozás ellen, de nem jogilag kötött formában, és konkrét célértékek nélkül.