A vizsgált ujjcsontdarabka

A Max Planck Intézet szívességéből

Kiderült, hogy a régészek egy olyan fiatal lányka ujjcsontját és két fogát találták meg, aki egy mára leszármazás nélkül kihalt, eddig azonosítatlan, a kutatók által Gyeniszovainak elnevezett homofajhoz tartozott. Úgy vélik, hogy annak ellenére, hogy a Gyeniszovai embertől eddig kevéske lelet került elő, több tízezer éve Ázsia nagy részét belakhatták rokonai. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a Gyeniszovai ember antropológiailag közelebb állt a Neander-völgyihez, mint fajunkhoz, a modern emberhez.

A lipcsei Max Planck Intézet munkatársa, Svante Pääbo vezette kutatócsoport a lányka ujjcsontjából tudott DNS-mintát kinyerni, ebből sikerült feltérképezni a Gyeniszovai ember génállományát, ami óriási bravúrnak számít ilyen ősi csontdarab esetében.

Megállapították, hogy a lányka nagy valószínűséggel sötét bőrű, barna hajú és barna szemű volt, és olyan fajhoz tartozott, amelyen belül nagyon kicsi volt a genetikai különbözőség. Ennek talán az volt az oka, hogy a Gyeniszovai emberek kis pionír csoportból fejlődtek ki viszonylag rövid idő alatt és sokasodtak annyira, hogy benépesíthették Ázsia egy részét. Mindez olyan gyorsan történhetett, hogy nem alakulhatott ki közöttük genetikai sokféleség – nyilatkozta Svante Pääbo a Live Science munkatársának.

A kutatók összehasonlították a Gyeniszovai ember genomját a Neander-völgyi és a világ különböző pontjairól származó 11 modern ember genetikai állományával. Egyértelműen megállapíthatták, hogy a Gyeniszovai ember keveredett a mai emberrel, minthogy génjei 3-5 százalékban megtalálhatók a mai emberben, de csak az Ausztráliában, Új-Guineán, a környező szigeteken és Dél-Amerikában élő népcsoportokban, Európában viszont nem – mondta el David Reich, a Harvard genetikusa, a kutatás egyik résztvevője a Live Science munkatársának. Ez arra utalhat, hogy fajunk és a Gyeniszovai ember között nem közvetlen párosodás történt, hanem a Gyeniszovai ember közeli rokonán, a Neander-völgyin keresztül keveredett a mai emberrel.

A kutatás hozott más meglepő eredményeket is. Kimutattak a mai emberben olyan génvariációkat, amelyek nincsenek meg a Gyeniszovaiban. Mintegy 100 000 génmutáció alakult ki a mai emberben, miután fajunk és a Gyeniszovai közvetlen ősei – a genetikai vizsgálatok szerint mintegy 800 000 éve – a törzsfejlődés fáján külön fejlődésnek indultak. Ezek nagy része az agyi funkciókat és az idegrendszert érintik. Megtalálható közöttük például az is, amelynek mutációja okozza az autizmust. Ez a megfigyelés rendkívüli fontosságú lehet a jövőben, mert segít megválaszolni azt az alapvető kérdést, mi tette a mai embert olyan különlegessé, miért válhatott az emberfajok között mára az egyetlen túlélővé, és érhetett el ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas technológiai és kulturális fejlődést, noha a Neandervölgyinek sem volt kisebb agytérfogata, sőt a testméreteihez képest még nagyobb is volt, mint a mai emberé –mondta el Pääbo a Live Science munkatársának.

A kutatók kiderítették azt is, hogy 34, csak a mai emberben megtalálható génmutáció betegségekkel áll összefüggésben, ezek közül néhány bőr- és szemmegbetegedést okozhat. Chris Stringer, a londoni Natural History Museum munkatársa szerint elképzelhető, hogy ezek a mutációk azért fejlődtek ki a mai emberben, mert az afrikai körülményektől – ahol mindhárom faj kifejlődött – elszakadva már nem volt szükség a szem és a bőr nagyfokú védelmére. Stringer azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a Gyeniszovaiaknak azért volt alacsony genetikai változatossága, mert csak bizonyos földrajzi régióban terjedtek el. Svante Pääbo a Live Science munkatársának elmondta, hogy a Gyeniszovai génvizsgálata különösen közel áll hozzá, mert ez az első eset, hogy egy eddig ismeretlen, mára kihalt emberfajt génvizsgálattal és nem az antropológia segítségével tudnak azonosítani és megismerni.