Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természetvédők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Újabb információ egy jövevényfaj tömeges megjelenéséről | |
A következőkben némi információ a hazai irodalomból:
A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg egy kelet-ázsiai,
mérsékelt övi faj, fő táplálékát levéltetvek és pajzstetvek képezik.
Lárvája, valamint a kifejlett rovar jelentős mennyiségű tetűt fogyaszt
naponta, ezért előszeretettel alkalmazzák a biológiai védekezésben. Európában szabadföldi és üvegházi kártevők ellen forgalmazták. Elsőként Ukrajnában kezdték el alkalmazni az 1960-as években, majd 1982-től Franciaországban, 1993-tól Görögországban, 1997-től Belgiumban. Szabadon élő egyedeit elsőként 2001-ben találták meg Németországban, Frankfurt környékén. Angliában 2004-ben bukkantak rá az első egyedekre, melyek nagy valószínűséggel Belgiumból érkeztek, ugyanis a fajt az Egyesült Királyságban a mezőgazdaságban nem használták. Ma már 13 európai országban tudnak önfenntartó populációkról, s a faj terjedését több országban is monitorozó központok segítségével követik nyomon. Első hivatalos, hazai megjelenését 2008 februárjában Szigetszentmiklóson jegyezték fel, de ezt megelőzően is voltak már szórványos megfigyelések (Baja, Báta). A harlekinkatica igen változatos megjelenésű A harlekinkaticát Magyarországon hivatalosan sosem alkalmazták a biológiai védekezésben, így a nálunk felbukkant egyedek nagy eséllyel Ausztriából érkeztek, ahol korábban már regisztráltak megtelepedett populációkat. Mivel a harlekinkatica nem túl válogatós a táplálékát illetően, a levéltetű-állomány meggyérülése esetén szívesen fogyaszt el más rovarokat is, így például a rokon katicafajok petéit, lárváit. Ez a viselkedés negatívan érinthet egyéb őshonos, amúgy hasznos rovarfajokat is (pl. fátyolkákat). Relatív nagy mérete és a testében felhalmozott rossz ízt adó és mérgező anyagok még az amúgy sérülékeny lárvát is nehezen fogyaszthatóvá teszik más rovarok számára. A hazai fajokkal ellentétben nagy távolságokat képes repülni, így terjedése gyors lehet, az adott területre gyorsan és nagy tömegben bevándorló egyedek komoly konkurensei lehetnek a természetes állományoknak. Időnként nagy tömegben fordul elő Intenzív terjedésének az ökoszisztémára nézve legnagyobb veszélye, hogy az amerikai és európai példákhoz hasonlóan kiszoríthatja a jelenleg nálunk élő katicafajokat. Mindamellett, hogy eleszi előlük a táplálékot, ha nincs elég levéltetű, akkor gyakran el is fogyasztja a többi katicafaj petéit és lárváit. Versenyképességét növeli, hogy míg az európai katicafajoknak évente egy, esetleg kettő nemzedéke van, addig a harlekinkaticának általában kettő, de délebbre akár négy nemzedéke is lehet. Nagyobb távokat képes megtenni, mint a magyarországi fajok, a növényvédő szerekkel szemben pedig sokkal ellenállóbb. További információ: www.coleoptera.hu/harlekin Összeállította: Mórocz Attila |
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!