Klímaturizmus - veti be az új szót a TreeHugger. Egyre többen vannak, akik a klímaváltozás fenyegetése alapján választanak úticélt nyaralásukhoz: megnézik, amit már nem láthatunk sokáig. A blog hét helyet sorol fel, amik éveken belül elveszíthetik vonzerejüket: lássuk, miről maradhatunk le örökre, ha nem indulunk mielőbb világ körüli útra.

if(typeof( window[ "modal_alatt_hidden" ] ) == "undefined"){ var modal_alatt_hidden = new Array(0); } modal_alatt_hidden.push("banner_cikkben_header_utan"); 

1. Nagy korallzátony, Ausztrália
A Föld legnagyobb korallzátonya Ausztrália északkeleti partjainál található - legalábbis egyelőre. A klímaváltozás miatt melegszik ugyanis a tengervíz, ami korall-fehéredést okoz, az pedig tömeges elhalást. Mivel több veszélyeztetett állatfaj is táplálkozik ezekkel a korallokkal, a közeljövőben ezek is kihalhatnak. A tudósok szerint 2050-re a Nagy korallzátony élővilágában a korallok végleg elveszítik túlsúlyukat.

2. Maldív-szigetek
Az Indiai-félszigettől délnyugatra fekvő szigetcsoport talán a legveszélyeztetettebb ország mind közül. A szigetek egy része alig 90 centire emelkedik ki az óceánból, számukra egy kisebb tengerszint-emelkedés is végzetes lehet. A homokos partok, türkizkék tenger és óriási korallzátonyok országa, ha valami csoda nem történik, száz éven belül lakhatatlanná válik. Ahogy azt korábban megírtuk, az állam elnöke a turizmusból befolyó összeget arra szeretné fordítani, hogy a süllyedő szigetek helyett a környéken vegyen szárazföldet a lakóknak - ezek szerint felkészültek a klímaturistákra.

3. Everglades Nemzeti Park, Florida, USA
A Föld legnagyobb mocsara alkotja az Egyesült Államok második legnagyobb nemzeti parkját. A szubtrópusi klímájú területen egyedülálló állat-és növényvilág alakult ki, számos veszélyeztetett fajjal. A tengerszint-emelkedés őket is veszélyezteti: a mocsaras-tavas vidék sérülékenyebbé válik az áradásokkal és viharokkal szemben, a tengervíz pedig a következő száz évben akár 14 kilométerrel is beljebb haladhat az Everglades területére.

4. Athén, Görögország
A klímaváltozást a levegőből először a mediterrán országok lakói érezhetik meg. A brit Centre for Future Studies jövőkutató intézet számításai szerint 2020-ra 40 fok fölé melegszik Athén nyári hőmérséklete, amihez még a nagyváros szmogkoncentrációja is járul. Bár az ókori épületek minden valószínűség szerint tíz év múlva is állni fognak, egyre kevesebb turista érzi majd úgy, hogy a látványért megéri elviselni a légzési nehézségeket.

5. Alpok
A tőlünk nem is olyan messze fekvő hegységnek szintén meggyűlik a baja a felmelegedéssel a következő években. A síelők elvándorlása már megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódni fog: az alacsonyabban fekvő lejtőket egyre ritkábban lepi be a természetes hótakaró. A "kihalófélben lévő" sípályák közt található például a népszerű ausztriai Kitzbühel is. Az új síparadicsomként mostanában felfedezett Kelet-Európában eközben a természetvédelem szinte teljes figyelmen kívül hagyásával épülnek új síközpontot - írta meg januárban a Szabad Föld Online is.

6. Churchill, Kanada
Kanadában, a Hudson-öböl mellett fekszik Churchill, a "jegesmedve-főváros". Október-november környékén rengeteg jegesmedve érkezik a környékre, hogy az öböl befagyott vizén fókákra vadásszanak, és a látványosságot évente tízezer turista figyeli. Ahogy azonban a víz melegszik, a jég egyre inkább visszahúzódik, és a jegesmedvék kénytelenek egyre több időt tölteni a parton, táplálékuktól távol - a WWF adatai szerint ez évről évre egyre több állat éhhalálához vezet.

7. Yulong-hegy, Kína
A kínai Jünnan tartomány egyik fő látványossága a Yulong-hegy gleccsere, ami tizenhat év leforgása alatt - 1982-től 1998-ig - 150 méterrel húzódott vissza a klímaváltozás következtében. A változó éghajlat a Yulonghoz tartozó Jade Sárkány hegyet is érinti: a ritka és védett fajok gyűjtőhelyeként szolgáló hegyen 30 állatfaj és 400 fafajta élvez védettséget, és a Kínában élő összes növény negyede megtalálható.