Természetvédelem: Hawaii pálma

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 441 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 441 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 441 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 441 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hawaii pálma

Brighamia rockii

Pozsgás és pálma egyben.

A vulkánpálma vagy hawaii pálma (Brighamia insignis) valaha a Hawaii szigetek bennszülött, állományalkotó növénye volt. Mára azonban a kihalás fenyegeti. A megmentésére tett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy szobanövényként mégis találkozhatunk vele.

Brighamia nemzetség

Brighamia nemzetség nevét William Tufts Brigham (1841-1926) után kapta, aki a honolului kultúrtörténeti múzeum első igazgatója volt. Birgham elkötelezett tudósként gyűjtötte be és kategorizálta Hawaii bennszülött növényeit, köztük a Birghamiát.

A bennszülött hawaii Brighamia nemzetségbe két faj tartozik: mindkettő veszélyeztetett és hasonló felépítésű faj. A B. insignis a Kauai és Niihau szigeteken, illetve a B. rockii a Molokai szigeten honos. Bár morfológiai felépítésük hasonló, genetikailag erősen különbözőek. (Am J Bot. 1998 Apr;85(4):528.) A harangvirág félék (Campanulaceae) családjának nemzetségét 1868-ban írták le először. A nemzetség két fajának 1-5 méter magas, elágazás nélküli húsos pozsgás szárán a végállású levelek koronát alkotnak. A levélszél ritkásan fogazott. A levélcsúcs lekerekített vagy kúpos. A levélnyél hiányzik, a levelek ülők. Az illatos virágok felálló vagy vízszintes virágtengelyen fürtben állnak. A vacok kehelyszerű, a szirmok fehérek vagy sárgák. A termés sok magvú húsos tok, amely az érés során megszárad.

A hawaii pálma (Brighamia insignis)

A vulkánpálma vagy hawaii pálma tudományos elnevezésében az insignis (lat.) név jelzi, hogy a növény előkelő, különleges. A Brighamia insignishawaii alula elnevezés lefordítva azt jelenti, káposzta a boton. Hawaii sziklaszirtjein, tengerparti meredélyein, sivár talajon nő kb. 750 m magasságban. A különlegesen széles levélrozetta, az átlagosan 1-2 méteres pozsgás szár, a csúcsuknál kiszélesedő levelek különleges formája teszi ezt a növényfajt igazán különlegessé. A levelek 12-20 cm hosszúak és 6.5-11 cm szélesek. A levélszél általában ép, de a csúcs felé néha fogazott.

Szeptember-október folyamán virágzik. Minden virágfürtöt 3-8, krémfehér vagy sárga virág alkot. Az öt sziromlevél alul 7-14 cm hosszú csővé forr össze. Megporzás után az összeforrt csövek kb. 1/3 részükig felnyílnak. A virágok mézillatúak. Kicsi termése két félből álló tok. Az érés folyamán a termés megszárad, felnyílik, és szétszórja magvait. Az apró magvak felszíne dudoros, ez különbözteti meg a növényt a vele közeli rokonságban álló B. rockiitól.

A nyers növényi részeket a korai időkben tüdővész kezelésére fogyasztották. Tengeri sóval szétmorzsolt leveleivel gyulladt sebeket borogattak.
Forrás

Nemzetközi növényvédelmi program

hawaii pálma virágaAz IUCN (International Union for Conservation of Nature) 2004. évi vörös listáján a hawaii pálma már a legveszélyeztetettebb fajok között szerepel. Egy a megmentésére irányuló projekt keretében a holland PlantPlanet társaság az üvegházaiban előállított és a piacon eladott hawaii pálmák után befolyó pénzzel támogatja a faj megmentésére irányuló IUCN programot. A program keretében a hawaii növényeket védő csoport szakemberei a növények virágait az eredeti élőhelyükön kézzel porozzák be, és a magvakat szaporítás céljából begyűjtik. A sikeresen kicsírázott palántákat eredeti élőhelyükre ültetik.
Forrás

A szobanövény

Magyarországon ritkán kapható, főleg gyűjtőktől szerezhető be. Szobanövényként tartható. A világos, szórt fényt, a magas páratartalmat kedveli. Két öntözés között hagyjuk a talajt kiszáradni. Víztartó szára lehetővé teszi, hogy akár 6 hetet is hawaii pálma szobanövénykibírjon víz nélkül. A pozsgásoknak megfelelően kell gondozni. Kaktuszföldbe ültessük, és kaktuszoknak való tápoldatra van szüksége a növekedési időszakban. Nyáron kitehető a szabadba, szélvédett árnyékos helyre. Ilyenkor van a növény pihenőideje. Időnként ajánlott permetezni. Szeptember elején vigyük be. Télire tegyük világos ablakba. Hamarosan gyönyörködhetünk virágjában. Kártevői a takácsatkák, levéltetvek, liszteskék. A fertőzött növények lehullatják levelüket, ha nem védekezünk a kártevők ellen pl. a levelek lemosásával. Szintén levélhullással reagál a hidegre, a száraz levegőre, vagy éppen a túl magas páratartalomra, ill. a túlöntözésre. Azonban a növény néhány hét pihenő után újra kihathat.

 

http://kertlap.hu/

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu