GMO – a patkány nem éli túl?

A fajtatulajdonos szerint kétséges a rákkeltő hatás

Amint arról már beszámoltunk, a Food and Chemical Toxicology egyik számában (a tudományág legfontosabb szakmai orgánumában) megjelent lektorált tanulmány szerint tömegesen rákos daganatokat és súlyos szervelváltozásokat találtak olyan patkányoknál, amelyeket kizárólag a Monsanto nevű amerikai cégnek a világ számos országában engedélyezett génkezelt kukoricájával etettek. Ez volt az első hosszú távú, több évig tartó vizsgálat a szóban forgó GMO-kukorica egészségügyi hatásaival kapcsolatban.

Egy Monsanto ellen tiltakozó Greenpeace-aktivista génmódosított rizst visz az amerikai cég pekingi kirendeltségére
Reuters - Jason Lee A kutatásban az NK603-as, a Round up nevű totális gyomirtóval szemben ellenálló kukoricafajtával kísérleteztek (a totális jelző azt jelenti, hogy ahová a hatóanyagot kiszórják, ott minden növény elpusztul –kivéve a mesterségesen rezisztenssé tett GMO-kukoricát). Az eddigi vizsgálatok során általában 90 napon át etették kísérleti állatokkal a génkezelt magokat, ám ez csupán a patkányok serdülőkorának megfelelő időtartam, az állatok átlagosan 700 napig élnek. A University of Caen kutatócsoportja szerint az NK603 kukoricával, illetve az eddig teljesen veszélytelennek nevezett Roundup gyomirtót csupán határérték alatti koncentrációban tartalmazó vízzel táplált patkányok szignifikánsan rövidebb ideig maradtak életben a kontrollcsoport tagjainál, a hímek fele és a nőstények 70 százaléka kétéves kora előtt elpusztult. A 24. hónapra a nőstények 50-80 százalékában alakultak ki tumorok (átlagosan több mint három). A káros hatást valószínűleg a gyomirtó szer és a génkezelt növény együttesen okozza – ugyanakkor azoknál a patkányoknál, amelyek a szennyezett vízből és a kukoricából is kaptak, sokkal nagyobb arányban alakultak ki károsodások, mint azoknál, amelyek csak a vízből ittak.

Gilles-Eric Seralini, a Caeni Egyetem kutatócsoportjának vezetője a hírügynökségeknek nyilatkozva fenntartotta, hogy közvetlen összefüggést találtak a génkezelt táplálék és a daganatok megjelenése között. A tudós úgy véli, hogy a patkányok teljes életciklusát végigkövető teszt reálisabb képet ad a kockázatokról, mint a korábbi, 90 napos etetési kísérletek, amelyekre a GMO-növények engedélyezését eddig alapozták.

Más szakértők – beleértve a fajtatulajdonos Monsantóhoz köthető kutatókat is – ugyanakkor cáfolni igyekeztek az eredményt. A Monsanto egy rövid közleményt is kiadott az általuk problémásnak tartott vizsgálati momentumokról: többek között azt kifogásolva, hogy a vizsgálathoz használt kukorica forrása és minősége nem egyértelmű (megjegyzendő, hogy a fajtatulajdonosokat épp amiatt kritizálják a legtöbben az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban, hogy nem biztosítanak alapanyagot a tőlük független vizsgálatokhoz), a tanulmányban bemutatott adatok nem elegendőek a megfelelő következtetések levonásához, és az új eredmények nincsenek összhangban a korábbi vizsgálatok megállapításaival. (Ez utóbbi állításnak némiképp ellentmond, hogy a Greenpeace – egy kisebb volumenű, szintén Franciaországban elvégzett vizsgálat adatai alapján – már 2007-ben jelezte, hogy az NK603-as kukorica – az egyik legelterjedtebb génkezelt kukorica a világban – toxikus lehet, és sürgette a termesztési engedély visszavonását, illetve az engedélyezési rendszer felülvizsgálatát. Ugyanerre a konklúzióra jutott a 2009-ben az International Journal of Biological Sciences című szaklapban publikált tanulmány is, amely – három GMO-kukorica egészségügyi hatásait vizsgálva – szintén talált negatív élettani hatásokat az NK603 jelű kukoricával táplált patkányoknál, főként a hímek esetében.

Czepó Mihály, a Monsanto engedélyeztetésért felelős munkatársa lapunk kérdésére azt válaszolta: nem gondolja, hogy akár a növényvédőszer-hatóanyagok vagy a genetikailag módosított szervezetek engedélyezési eljárásait módosítani kellene a francia eredmények miatt (bár Magyarországon nem termesztenek génkezelt haszonnövényeket, a Roundup hatóanyaga, a glifozát több engedélyezett gyomirtóban és kombinált készítményben is jelen van a piacon, a Levegő Munkacsoport által megrendelt vizsgálatok szerint nyaranta olykor az ivóvízből is kimutatható).

A kísérleti állatok többségében tumorok alakultak ki
Darvas Béla, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a francia tanulmányban nem találta meg – vagy csak nagyon is kétséges formában – a leírt hatások meggyőző bizonyítékait. – Igazán megterhelő munkát végeztek –200 állattal két évig folyt a kísérletes munka –, de ez még mindig nem elég. Azt gondolom, hogy az élettartam-vizsgálatokat még a piaci bevezetés előtt, hiteles módon és az eredményeiket nyilvánosságra hozva a fajtatulajdonosnak kellett volna elvégeznie. Indokoltnak látom a cikk egyes állításait érintő kritikákat –amelyeket jó esetben további vizsgálatok követnek majd –, mint ahogy azt is biztosra veszem, hogy tovább erősíti azoknak a fogyasztóknak az ellenállását, akik eddig is fenntartásokkal kezelték a génmódosított tartalmú élelmiszereket.

Darvas kérdésünkre kifejtette: az európai engedélyezés rendszere takarmányozási, illetve táplálkozási területeken nagyon engedékeny, miközben például a környezettudományi területen dolgozó kutatók sokkal kritikusabbak. Az utóbbiak sok helyen nem tanácsolták Európában a GMO-növények engedélyezését, ugyanakkor az előbbiek megengedő véleménye miatt Európa területére nagy mennyiségű módosított szója és kukorica került be, amit takarmányozási célra használtak fel. A kutató szerint a mostani eredménytől függetlenül is át kell gondolni az ellentmondásos engedélyezési gyakorlatot, és sokkal több élelmiszerbiztonsági vizsgálatot kell kiemelten finanszírozni a jövőben.

Az Európai Bizottság időközben felkérte az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (European Food Safety Authority, EFSA), hogy vizsgálja meg a francia tanulmány megállapításait. A vizsgálatnak része lesz a kutatás körülményeinek áttekintése is. Eredmény az év végére várható