Azt elfelejtettem mondani, hogy ez mivel a Fórumról való, némely mondat utal az ott foglalkozó esetre, de azért így is érthető.

Válasz

Jelen pillanatban pont erre az ítéletre vártam. Petrasovics Annáék nem kerültek a vádlottak padjára, megúszták 13 millió forint pénzbüntetéssel. De nem csak ezek szerepeltek vádpontok közt, hanem nagy területen végeztek illegális erdőirtást. A jövőhéten remélem lesz időm átnézni az ítéletet és akkor befejezem a sztorit. ÉS van róluk még egy sztori ami a vége lesz, ami még egyáltalán nem kapott sehol sem nyilvánosságot.

Válasz

* Hozzászólás szerkesztése


Gondolom azt nem is kell írnom, hogy nem ez lehetett az első szállítmányuk. Amit lefoglaltak csak az volt 180 kamionnyi, de ettől jóval több érkezhetett. De akkor hol vannak? Magyarországon nagyon könnyű eltüntetni az illegálisan bejövő szemetet. Első lépésben ott vannak a kommunális szeméttelepek. A szeméttelepek üzemeltetőinek észlelniük kellett volna, hogy a szállítmányokkal valami nem stimmel, de a tarifa megfizetése után, nem érdeklődtek a származási hely felől. Pedig általában ezek már válogatott műanyag szemetek voltak, hisz Németországban már 2005-ben bevezették, hogy a háztartási szemetet is válogatni kell, mely jelentősen megnövelte a szemét díját. Elvileg, ha a szemét az illetékességi területén keletkezik, akkor köteles a hulladéklerakó telep fogadni a szemetet. Ezek a szemetek, már ránézésre sem származhattak a környékről. Viszont a szállító cég környékbeli volt, akkor gond nélkül lerakhatta. Ha pedig a hulladék bekerül egy telepre, akkor az ártalmatlanítási technológiától függően akár 48 órán belül beazonosíthatatlanná válik Így a rendőrség csak azokat a szemeteket vizsgálhatja, melyeket a depókban talál. A szeméttelepekkel való kapcsolat sajnos bizonyíthatatlanná válik a rövid eltüntetési idő miatt.
A másik megoldás a megsemmisítésre a cementipari kemencékbe való szállítás és égetés. A műanyag magas fűtőértéke miatt (a gumik is ide tartoznak) kedvelik is. Viszont csak a nedves technológiával működő gyárak tudják fogadni a műanyagot és az autógumikat. Ilyennel Magyarországon a Holcim Hungária Zrt. égetői rendelkeznek. Petrasovits Anna cége a Bazax kft rendelkezett szerződéssel a Holcimmal, azon belül a Ecorec Hungária Kft.-vel elektronikai hulladék műanyag részének a beszállítására, ami ugyebár nem azonos a Németországból származó műanyag szeméttel, de a tényleges beszállítást tagadta a Holcim. Azaz, csak szerződés volt, de az égetőkbe valójában nem szállítottak műanyag szemetet. Az előző írásokban említett cégektől csak egy dologban különbözött P. A. cége, hogy ők legalább rendelkeztek engedélyekkel. Jelen pillanatban 13 engedéllyel rendelkezik a cég ( ha valakit nagyon érdekel a Szarvasgede, Aranyos-pusztai ( 020/2 hrsz.) engedély, nálam megtalálható, igaz más ügy).
Miközben az Alföldön sorra bukkantak fel a szemétbálák, az ország másik részén Komárom-Esztergom megyében, Ácsot is találtak egy jó nagy adaggal a műanyag szemétből.

Válasz

A német szemét nem Magyarországon robbant először. Előtte Csehországban kerestek olyan lelkes környezetbarát Föld védőket, mint Petrasovits Anna és barátai. Ott sokkal több szemetet értek „tetten”, mint KisHazánkban és drágábban is vitték oda. Míg nálunk 80 eurót ért tonnánként, addig 100 eurót kellett fizetni az „ártalmatlanításért” a cseheknél. A cseh szemét botrány után várható volt, hogy nálunk fog felbukkanni a szemét, de a hatóságok ezzel nem törődtek. Az első bejelentést is egy állampolgár tette meg, aki sejtette, hogy egy tanyán annyi mennyiségű szemétnek semmi keresni valója nincs. Mit ad isten fülön is csípték a sofőrt, aki azon nyomban bevallotta, hogy nem csak ide hordja a szemetet, hanem van egy másik lerakat is. A cseh botrány után 2006-ban németországi cégek - mintát is hozva - telekürtölték a magyar piacot, lenne 10 ezer tonna felesleges szemetük. Gyors fejszámolással bárki kiszámolhatta, hogy a Németországban tonnánként 200 eurós költségnek töredékéért Magyarországra lehet szállítani a szemetet, vagyis a különbözeten osztozkodva akár több százmillió forintot is lehet keresni az ügyleten. Az óvatosabb magyar vállalkozók visszautasították a gyanús szállítmányok fogadását. Ám akik hajlamosak a zavarosban való halászásra, mint például az olajszőkítésben is edzett kunbajai polgármester, Halász István és lelkes segítői, a jelek szerint nem riadtak vissza. Jogos volt bátorsága hisz, mint már említettem, meg is úszta a börtönbüntetést 2002-ben, amikor is jogerősen börtönre is ítélték, ám Petrétei József igazságügyi miniszter előterjesztésére Mádl Ferenc államfőtől kegyelmet kapott.. Ilyen támogatással a háta mögött bátran bele is kezdhetett bármilyen illegális tevékenyégbe. Halász család több tagjának a nevén lévő és elsődlegesen élelmiszer-kereskedelemre alapított Szinkron 99 Kft. 2005 márciusában műanyag csomagolóeszközök gyártásával bővítette a tevékenységét, azaz már várták a szemetet. Bár a nyilvántartás szerint a cég soha nem kért és így nem is kapott engedélyt hulladékgazdálkodásra, Halászékat ez nem igazán zavarta abban, hogy vállalkozzanak a zömmel műanyag szemét átvételére. A kereskedés duplán megérte nekik, hisz nem maradtak üresen a visszfuvarok, mert odafelé magyar színesfémhulladékot vittek német feldolgozócégeknek. ( Itt jegyezném meg, hogy egy másik ügyből kifolyólag találtunk olyan céget, ahol a köztudatban - nevezzük -ruha nagykereskedésnek foglalkozik, suttyomban pedig szemet szállít.) A kunbajai polgármester érdekelt volt egy fuvarozási vállalkozásban is, a Pető-Trans Kft. ben. (azóta felszámolták) Üzlettársa, Pető Ferenc pedig fémkereskedelemmel is foglalkozott: féltucatnyi bebukott cége után 2006 márciusában Kőrös-Top Autóbontó és Szolgáltató Kft. néven újat alapított. Pető pedig Petrasovits Anna férjének, Czakó Ignácnak volt az üzlettársa. Amikor kibukott a szemétbotrány, akkor Czakóék próbálták a felelősséget Petőre hárítani, hogy ő szervezte le az üzleteket, de egy későbbi esetből majd kifog tűnni, hogy ugyan olyan sárosak, mint a többiek, hanem, jobban, Ugyan ehhez az érdekeltségi körhöz tartozott Kotvits János is, aki követve üzlettársait ,belevágott a szemét bizniszbe. De múlt nélkül nincs ember ebben a társaságban. Ő például 1997 és 2000 között csaknem 5 ezer tonnányi cukrot hozott be Szlovákiából anélkül, hogy megfizette volna annak félmilliárd forintra rúgó közterheit, No commt. De legalább tudom, hogy komoly üzleti vállalkozásba csak pettyes múlttal lehet belefogni, főleg, úgy ha illegális. Na, neki is lett egy cége a Pet-KLK Kft. , ami meglepő módon műanyag-feldolgozással foglalkozott. A csapat otthonosan mozgott a betyárvilág tanyavilágában, ahol, mint köztudott jól lehet rejtőzködni.. Nem véletlenül egyezik meg számos olyan település neve, ahol szemétbálákat találtak, azokkal, ahol néhány évvel ezelőtt még szeszt vagy olajat pancsoltak. Sőt mi több, Halász urat többször is polgármesterré választották. 1994 és 1998 után 2006-ban is. Pedig ismerték a környéken és tudták is, hogy mivel foglalkozik.

Válasz

Magyarországon mindig is volt olyan terület a rendszerváltás után, ahol milliárdokat lehetett elvonni, ellopni különbözős legális vagy illegális cselekmények által. A 90 évek első felében az olajszőkítésből alapozták meg sokan a vagyonukat, de volt, aki nem elégedett meg az akkor felhalmozott vagyonnal vagy kevesellte a felhalmozódott adózatlan jövedelmet. Az „olajszőkítés” biznisz után jövedelmező iparág lett a borhamisítás vagy a cukor biznisz. Sokan nem is tudják, hogy a borhamisítás virágkorában nem csak a pancsolók kerestek jól, hanem a cukorkereskedők is. Volt olyan „borgazdaság” ahova kétkamionnyi cukrot szállítottak. Cukor nélkül pedig nem létezik borhamisítás! Nem véletlenül röppent fel egy időben az a hír hogy zárjegyet kapna a cukor. Kiskőrös térségének országgyűlési képviselői javasolták először a répacukor jövedéki termékkörbe sorolását, mint a borhamisítás magakadályozásának leghatékonyabb módját. Így akár a cukor útját is figyelni lehetett volna. A nélkülözhetetlen alapanyag gyártói, forgalmazói azonban mindeddig túlélték a szigorításra vonatkozó kezdeményezéseket, holott hangjukat sem lehetett hallani érdekeik védelmében. Megtették ezt helyettük mások, bár a törvényhozók is többnyire inkább a téma napirendről való levételében jeleskedtek, mintsem érvek felsorolásában. A képviselőket feltüzelő szőlősgazdák pedig a mai napig sem értik, miért kezelik tabuként a cukorforgalmazás megszigorítását. Valahogy ez is elsikkadt, mint annyi minden és erről maguk a politikusok tehetnek. A borkultúránk meg alsó felső szinten virágzik, csak nem egy fajta „bor” terméket fogyasztanak.
Az Eu-ba való belépésünk pedig új jövedelemforrást biztosított a csalóknak, ügyeskedőknek. Már nem csak az állampolgárok utazhattak szabadon, hanem a szemét is határok nélkül bejöhetett Magyarországra. A 2007-es német szemétbotrányt egy külföldi szemével jelenthette azt is, hogy Magyarország Európa Kínája, ahogy Kína a világ legnagyobb szemétbegyűjtő helye. De addig, míg Kína hasznot hajt a szemétből, itt csak egyes vállalkozóknak hozott hasznot és nem legálisan. Amikor egyik uniós országból megy szemét a másik uniós országba akkor különböző jelzéseket kap a szemét rakomány, hogy egy esetleges ellenőrzéskor azonosítható legyen a szállítmány.

Zöldlistás
Hasznosítható hulladék, közvetlenül a megfelelő hulladék-feldolgozóba kell eljuttatni, az EU területén szabadon szállítható.
Sárgalistás
A szállítást az érintett országok hatóságainak be kell jelenteni, akik különböző, a szállítással kapcsolatos feltételeket szabhatnak. Ha 30 napon belül nem reagálnak a bejelentésre, úgy a válasz hiánya hallgatólagos beleegyezésnek számít.
Vöröslistás
A legveszélyesebb anyagokat tartalmazó hulladék, a bejelentési kötelezettség erre is ugyanúgy vonatkozik, mint a sárgalistásra, azonban hallgatólagos jóváhagyásra itt nincs lehetőség.

Ezekkel, a jelzésekkel lehet ügyeskedni a szállítmányok körül.. Gondolom, sejtitek melyik jelzést, alkalmazhatják a gondtalan útmenethez. A nálunk lefoglalt szemetek is a nagytöbbségében zöld listás volt. Holott már a helyszíni szemlék alapján szemmel láthatóan is sárga jelzéssel kellett volna bejönnie az országba. A köztudatban jobbára úgy maradt meg az egész szemét botrány, hogy kommunális szemét került lerakásra illegálisan Magyarországon, holott elenyésző része volt az. . Az elsődleges megállapításokkal ellentétben, a németországi szemétbálákban nem háztartási hulladék, hanem kereskedelmi, ipari hulladék van/volt. Márpedig ez a sárga listás hulladék besorolás alá esik, ami a szelektíven válogatott zöld listás hulladéktól eltérően bejelentés köteles a küldő ország részéről. Szóval a cinkosság már odakint megvolt. Csak hogy jobban értsétek: ha a német fél jelezte volna, hogy KisHazánkba érkezik X. magyar kft által sárga jelzésű szemét, akkor a magyar hatóság a cégek engedélye hiányában megtagadhatta volna a kérelmüket. Viszont zöld jelzéssel jöhetett szabadon. Szarvasgedén ettől sokkal durvább dolog történt , de ezt majd később. Támogatást meg innen is, meg onnan is fel lehet venni a szemétre.
A nyilvánosságra került magyarországi esetben négy hazai, és öt német cég felelőssége állapítható meg. A magyarországiak között van a kunbajai polgármester családjához köthető Szinkron '99 Kft., a Petrasovits Anna és férjéhez, Czakó Ignác nevéhez fűződő Bazax Kft., a Kőrös-Top Kft. és a Tf-Security Kft. A német hatóságok a Leutkircher Wertstaf, a Helmut Sima, a Reiner Wertstaff Recycling, a Willy Böhme, és a Wertstaf-zentrum ellen indítottak eljárást. És itt még hiányzik egy két cég név, ami kimaradt a híradásokból.

Válasz

Én erről írtam egy hosszabb lélegzetű cikket. A GreenProfit fórumon jelent meg. Egyelőre még csak a regisztrált felhasználók láthatják, de másolok be nektek belőle, hogy képbe legyetek. De nagyon hosszú. Kávét bekészíteni.

Eredeti helye: http://zsenill.extra.hu/forum

Válasz

Tovább feldolgozásra?Erre hivatkoztak! Azért kíváncsi lennék hogyan!
És még mire lettek volna képesek ,ha le nem buknak!

Válasz