A Bagolyvédők Baráti Köre nem törekszik nagy bázisra, jelentős fejlődésre, nincs nagy  költségű fenntartása, nem akarja növelni éves költségvetését sem, csupán el szeretné érni, hogy amire lehetősége van, éves tevékenységét fenntarthassa és végezhesse.


       A "Nimfea" Természetvédelmi Egyesület 1994-es szövetséggé formálódásakor előtérbe kerültek azok a kezdeményezések, melyek az egyesületen belül egy adott környezet-, vagy természetvédelmi feladat megoldását tűzték ki célul.
    Ekkor, 1994. december 4-én alakult meg a Bagolyvédők Baráti Köre is, mint a "Nimfea" Természetvédelmi Egyesület bagolyvédelemmel foglalkozó munkacsoportja.

       A csoport a mai napig az egyik legkisebb létszámú, legkisebb költségvetésű tagszervezet, hiszen nem törekedtünk nagy tömegbázisra, sem nagy költségvetésre, sokkal inkább arra, hogy az elnyert támogatások döntő része terepi munkára jusson. Így költségvetésünkből közel 30 % jut kutatási, állomány-felmérési kiadásokra, 50 % odú készítésekre és kihelyezésekre (gyakorlati természetvédelemre) 15 % szemléletformáló programokra míg a maradék működési költségekre.
       Ezeket a tevékenységeket támogatta a Környezetvédelmi Minisztérium a Központi Környezetvédelmi Alapból (pl. tábori pályázat, KKA "h" keret, üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja), a Soros Alapítvány és a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány és a Független Ökológiai Központ. Támogatásaikat ezúton is köszönjük, csakúgy a pályázataink elbírálóinak a felénk irányuló megelőlegezett bizalmat.

       A baglyok sajnos viszonylag kiesnek a magyar természetvédelem látószögéből, pedig egy-két faj kivételével mindenképpen egy ritkuló rend, akik nagyon is méltóak az odafigyelésre.
    A réti fülesbaglyok fészkelése a mezőgazdasági munkának esik gyakran áldozatul, amit csak a túzokhoz hasonló szabadtéri állományvédelemmel lehet óvni. A kuvik, - a hodályok és magtárak ismert fészkelője - a tudatlanság áldozata lehet. Többnyire lehetetlenné teszik megtelepedését, költését zavarással, rosszabb esetben üldözik (a nevéhez fűződő régi babonák miatt) is. A gyöngybaglyok, valaha gyakori templomtorony-fészkelők voltak (sőt sok még frissen megjelent irodalom is így ismerteti őket) a galambok piszkító tevékenységének estek áldozatul, a galambokat ugyanis egyre kevesebben fogyasztják, így a hasznuk is megszűnt. Így a "templomszolgák", kántorok, harangozók, vagy esetleg papok igyekeznek minden lehetséges bejáró nyílást eltömíteni, hogy ne jusson be galamb. Ám ezzel együtt a gyöngybaglyok is kiszorulnak a tornyokból.

       Munkánkkal szeretnénk felmérni a hazánkban is költő bagoly fajok állománynagyságát, a költő párok megtelepedését elősegíteni. Elsősorban az Alföldön is honos fajokat előtérbe helyezve: a réti és erdei fülesbaglyot, a macskabaglyot, a kuvikot és kiemelten a gyöngybaglyot.

Eddigi tevékenységeink bemutatása

A Tevékenységeink, kutatásaink
A bagolyvédelem alapjait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől örököltük, akiknek sok aktív programja miatt véleményünk szerint viszonylag kevés ideje jut a baglyokkal történő foglalkozásra. Mi tehát önállóan (működési területünkön) elkezdtük a baglyok teljes állományfelmérését, ami vonatkozott mind a költő, mind az áttelelő populációkra. Elsősorban az egyre ritkuló gyöngybaglyot céloztuk meg. Szerény költségvetésünk arra sem volt elég, hogy az egyik faluból a másikba történő utazásokkor téríteni tudjuk az útiköltséget.
A másik fő tevékenység a bagolyköpet vizsgálatok voltak, amiket fészkelő és áttelelő helyekről gyűjtöttünk.

Bagolyköpet vizsgálatok
A baglyok elsősorban kis termetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit, mint a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja, egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagoly köpetek fajspecifikusak, vagyis adott fajra jellemzőek (tehát más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy mint a macskabagolynak, stb.), ez alapján a bagoly látványa nélkül is megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. Ezek a köpetek összegyűjtve jól elemezhetőek- analizálhatóak, ha azokat szétbontjuk és a bennük található csontokat, elsősorban koponyákat megvizsgáljuk. Az épen maradt koponyák alapján egyértelműen megállapítható, hogy milyen rágcsáló vagy énekesmadárfaj volt az adott bagoly tápláléka. A bagoly köpet vizsgálatok megmutatják, hogy milyen állatfajokkal táplálkoznak az egyes bagolyfajok. Következtetni tudunk az adott terület rágcsáló faunájára, hiszen a baglyok gyakran ejtenek zsákmányul számunkra az adott területről eddig nem ismert rágcsálófajt, melyek igen rejtett életmódjuk következtében nagyon ritkán, vagy nem is kerülnek szem elé. A bagoly köpetek fajösszetétele mindig precízen követi a rágcsálófajok állományváltozásait, gradációit (elszaporodásait).
Önkénteseink segítségével rendszeresen gyűjtjük a bagolyköpeteket az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeiről, a gyöngybaglyok köpeteit az előfordulási helyeikről, a macskabaglyokét a számukra kihelyezett költőládákból gyűjtjük össze. A gyöngybagoly köpeteket fészkelőhelyeik környékén gyűjtjük.
Az összegyűjtött köpeteket aztán szintén önkénteseink segítségével szétbontjuk és a bennük található csontok alapján megállapítjuk, hogy milyen állatfajokat fogyasztottak a baglyok.

Állományfelmérés
Hazai bagolyfajaink viszonylag eltérő élőhely- és fészkelőhely igényeik következtében csak fajspecifikus módszerekkel vizsgálhatóak. Állományfelmérő munkáink során arra törekszünk, hogy minden alkalmas fészkelőhelyen elsősorban tél végén, kora tavasszal, tehát a szaporodási időszakban megbizonyosodjunk az adott faj jelenlétéről, hiányáról. A gyöngybaglyok (Tyto alba) elsősorban hodályokban, állattartó telepek padlásán, templomtornyokban fészkelnek, és a költési időn kívül is megtalálhatóak fészkelőhelyeiken, így költési időn kívül is könnyen felmérhető faj. Munkánk során ellátogatunk minden hodályba, állattartó telepre, magtárhoz, tanyához, templomhoz, hogy meggyőződjünk jelenlétükről, vagy esetleg hiányukról. Ott, ahol a gyöngybagoly jelen van, költési időben is visszalátogatunk, hogy sikeres költésükről megbizonyosodjunk, illetve a szükséges védelmi teendőket végrehajtsuk. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) telente elsősorban a települések templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin gyülekeznek nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre. Tagtársainkkal évről évre felmérjük a hagyományos gyülekező helyeket, figyeljük a baglyok számának változását a tél folyamán. Új programunk segítségével szeretnénk az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeit a lehető legtöbb helyen iskolások segítségével felmérni. Célunk, hogy minél több település, minél több iskolája részt vegyen a programban. A programban részt vevő diákok ajándékokban részesülnek. A fokozottan védett réti fülesbagoly (Asio flammeus) esetében ellátogatunk azokra a pusztákra, mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, ahol korábbi években költött, vagy jelenlétét tapasztaltuk. Mivel a réti fülesbagoly a talajon fészkel, így fészekalja gyakran esik a kaszáló vagy arató munkagépek áldozatául. Kiemelten fontos feladatunk a veszélyeztetett fajok fészkének megtalálása, a fészekaljak védelmének megszervezése. A kuvik (Athene noctua) elsősorban a tanyák, magtárak, állattartó telepek és hodályok jellemző, kis testű baglya. Egykoron "halálmadárnak" nevezték, teljesen alaptalanul. A hozzáfűződő hiedelmek alapja, hogy előszeretettel táplálkozik lámpatestek, a tanya ablakon kiszűrődő fények közelében. Mivel elsősorban éjszakai ízeltlábúakkal táplálkozik, melyek gyakran gyűlnek a lámpák köré, így a kuvik is azokra a helyekre jár vadászni, ahol nagy számban talál a lámpatest köré gyűlt lepkéket és más rovarokat. A tanyákon késő éjszaka akkor égett a petróleum-, vagy viharlámpa, ha a házban nagy beteg, vagy haldokló feküdt. A tanyaablakon kiszűrődő fényre odagyűltek a rovarok és persze megjelent a kuvik is jellegzetes kiabálásával, melyre a lakók természetesen azt hitték, hogy a halál közelít. Aztán meglátták az ablakban kíváncsiskodó kuvikot, aki csak napi betevőjére vadászott az ablak fényénél és azt hitték, hogy az ágyban fekvő életéért jött. Így ragadt rajta a "halálmadár" név és ahol érték űzték és pusztították e kis baglyot. Ahol sikerült sarokba szorítani, ott vagy agyonütötték, vagy megfogták és élve kiszegezték a kapura, hogy a halált távol tartsák a háztól. Szerencsére napjainkra ezek a babonák a legtöbb helyen már feledésbe merültek, de még mindig akad rá példa, hogy kuvikok hasonló sorsra jutnak. Célunk, hogy a megmaradt babonát, téves hiedelmeket a baglyokkal kapcsolatban szétoszlassuk, védelmüket elősegítsük. A tanyasi élet és a külterjes állattartás háttérbe szorulásával sajnos e kis baglyunk állománya is megfogyatkozott. Önkénteseink segítségével ellátogatunk azokra a helyekre, ahol potenciálisan előfordulhat és megbizonyosodunk jelenlétéről, költéséről. A macskabagoly (Strix aluco) elsősorban erdőkben fészkel, természetes faodvakban. Táplálkozása rendkívül változatos, így köpeteinek vizsgálatai által kaphatjuk egy adott terület kisemlős-faunájáról a legteljesebb képet. Elsősorban az Alsó-Tisza hullámtéri erdeibe helyeztünk ki és helyezünk jelenleg is a Kiss Ferenc Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) munkatársaival együttműködésben macskabagoly számára költőládákat. A költőládákból összegyűjtött köpetek pedig elemezzük.

Szabadtéri állomány-védelem
A szabadtéri védelmet az előzetes állományfelmérésre alapozzuk. Az állomány felmérés során információkat szerzünk az előfordulási- és költő-helyekről így tudunk gondoskodni azok hatékony védelméről. A veszélyeztetett fészkek védelmét is az előzetes információk segítségével tudjuk megszervezni. A baglyok megtelepedését alkalmas helyeken odúk kihelyezésével segítjük. Odú kihelyezés a macskabagoly, erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik esetében jöhet szóba az Alföldön, hiszen elsősorban ezek a fajok költenek itt. A réti fülesbagoly a talajon fészkel, így védelmük a fészkük aktív védelmével oldható meg. Munkánk során feltárjuk az egyes fajok veszélyeztető tényezőit, melyek kivédésére, enyhítésére stratégiát dolgozunk ki.

Szemléletformálás
A bagoly fajok hatékony védelmének igen jelentős eleme a szemléletformálás. Célunk, hogy minél több emberrel, elsősorban fiatalokkal ismertessük meg a hazánkban költő baglyokat, a rájuk leselkedő veszélyeket és lehetőséget nyújtunk, hogy ki-ki aktívan részt vehessen védelmükben akár önkéntesen is. Szeretnénk eloszlatni a megmaradt tévhiteket nem csak a baglyokkal, hanem a denevérfajokkal kapcsolatban is.

Denevérvédelem
Bagolyvédelmi munkánk során számos esetben tárunk fel denevér gyülekezőhelyeket is. A baglyok mellett a denevérek védelmét is felkaroltuk, hiszen meglehetősen veszélyeztetett emlősökről van szó. Sajnos a denevérekhez még több tévhit kapcsolódik, mint a baglyokhoz, így aktív tudatformáló tevékenységünkkel szeretnénk az emberekhez közelebb vinni ezt a szintén rejtett életmódú állatcsoportot. Azt kívánjuk elérni, hogy ne féljenek az emberek a denevérektől, és ne bántsák őket, ha berepül a lakásba, vagy gyülekezőhelyre találnak lakásuk padlásán, vagy pincéjében. A közhiedelemmel ellentétben a denevér nem ragad az ember hajába. Repülő ízeltlábúakkal táplálkoznak, így számunkra semmilyen kárt nem okoznak ezek az állatok. Munkánk segítségével szeretnénk feltárni egyes denevérfajok gyülekezőhelyeit, megtelepedésüket odútelepek kialakításával segítjük. Feltárjuk azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek negatívan befolyásolják a térség denevérállományait és ennek megfelelően próbálunk védelmük érdekében stratégiát kidolgozni.

Új programunk:
Erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése

A Bagolyvédők Baráti Köre (BVBK) és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület új programot indít a 2003/2004 telére, az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérésére.
A programban elsősorban iskolások segítségét várjuk, akik lakóhelyükön a templomkertekben, temetőkertekben közösen mérnék fel a fákon nappalozó fülesbaglyok számát.
Az erdei fülesbaglyok (Asio otus) telente elsősorban a települések templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin csapatosan gyülekeznek nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre. A baglyok rendkívül hasznos állatok, hiszen a mezőgazdasági földeken kárt okozó rágcsálókkal táplálkoznak, ezért védelmük érdekében információkat gyűjtünk a gyülekezőhelyek elhelyezkedéséről és a nappalozó baglyok számáról.

A programba bekapcsolódó tanulók ajándékot kapnak és cserébe annyit kérünk, hogy címünkre juttassák el, hogy lakóhelyükön pontosan hol és hány bagoly gyülekezik télen.
A programba bekapcsolódni kívánók számára adatlapokat biztosítunk, melyen megtalálhatóak azok a kérdések, melyekre kíváncsiak vagyunk az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyekkel kapcsolatban.

A programmal kapcsolatban részletes információk a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Bagolyvédők Baráti Körének honlapján (www.nimfea.hu) kaphatóak.

Jelentkezési lap letöltése	- Ms-Word formátum
	- Adobe Acrobat ( PDF) formátum
Adatlap letöltése	- Ms-Word formátum
	- Adobe Acrobat ( PDF) formátum

Kapcsolat:

- Monoki Ákos -

biodiverzitásvédelmi programvezető

Elérhetőség:
Központi telefonszámunkon 56/361-505
Mobil - csak munkaidőben: 70/270-7157, vagy 20/450-12-80
Központi levélcímünkön: 5421, Túrkeve, Postafiók 33. sz.
E-mail címe: akos@nimfea.hu

Kérjük, látogasson el anyaszervezetünk, a NIMFEA Természetvédelmi Egyesület honlapjára is

ÁLLATSZIMBOLIKA
Amit az emberek a baglyokról gondolnak

David Lynch óta mindenki tudja, hogy a baglyok nem azok, amiknek látszanak, de ez nem a Twin Peaks rendezõjének elsõdleges felismerése. Nincs olyan nép, melynek mitológiájában ne vált volna jelképpé. Általában az alvilággal és a halállal társítják, de egyes helyeken úgy hiszik, a bagoly hozza a születendõ gyermek lelkét a túlvilágról.

A görög Athéne baglya még a tudás és bölcsesség szimbóluma volt, a kereszténységnek köszönhetõen azonban egyértelmûen a rossz ómenné vált és a boszorkányok madaraként vált közismertté.

A római mitológia
Bagolyhuhogást hallani az elkerülhetetlen halál biztos jele a római szerint, Julius Caesar, Augustus, Commodus Aurelius és Agrippa halálát mind elõre jelezte ennek a madárnak a feltûnése. A korai római birodalom egyik hiedelmének megfelelõen egy halott bagoly kiszegezése a ház ajtajára elûzi a gonoszt. Egy másik római elképzelés szerint a boszorkányok bagollyá változva szívják ki a csecsemõk vérét.

A római hadsereget is egy bagoly feltûnése figyelmeztette a közelgõ szerencsétlenségre, mielõtt vereséget szenvedett a Tigris és Eufrátesz közötti síkságon. Egy második századi jósnõ, Artemidorus szerint bagollyal álmodni az jelenti, hogy egy utas hajótörést szenved vagy kirabolják.

A római mitológiában Proserpine-t (Persephoné) az alvilág istene, Plutó (Hádész) akarata ellenére az alvilágba viszi, de mindaddig megengedi, hogy idõnként visszatérjen anyához, Ceres-hez (Demétér), a mezõgazdaság istennõjéhez, azzal feltétellel, hogy nem eszik semmit, amíg az alvilágban tartózkodik. Ascalpus azonban meglátta, amint ott megevett egy gránátalmát, és mivel el is árulta ezt, tettéért bagollyá változtatták. (Zárójelben a görög mitológia megfelelõ isteneinek nevei találhatók.)

A folklór
A néphiedelem általában a sötétséget a halállal társítja és így a bagoly, éjszakai madár révén nagyon rossz hírnévnek örvendhet. Az irodalomban is, különösen a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi költészetben, nagyon gyakran a "végzet madaraként" szerepel. A néphit szerint, ha egy bagoly kiállt miközben elrepül egy beteg ablaka elõtt, az annak közelgõ halálát jelzi.

Emellett a baglyot idõjóslásra is használták pl. Angliában, egy rikoltó bagoly hûvös, hideg idõt, vagy vihar közeledtét jelezte. Ha rossz idõben hallatta a hangját, akkor az az idõ jobbra fordulását jelentette. Egy másik ugyancsak angol hiedelem szerint, ha egy olyan fa körül járunk körbe, amelyen egy bagoly ül, az addig forgatja a fejét, követve minket a tekintetével, amíg kitöri a saját nyakát.

A régi angol népi gyógymódok egyike, hogy az alkoholizmust bagolytojással kezelték. A gyermekeknek nyers bagolytojást kellet adni ahhoz, hogy az egész életében megvédje õt a részegségtõl. Emellett a fõtt bagolytojásnak látásjavító hatást tulajdonítottak.

Egy tizenkettedik századi prédikátor, Odo of Cheriton szerint a bagoly azért lett éjszakai madár, mert ellopta azt a rózsát, amely a szépség jutalma lett volna és ezért a többi madár megbüntette és éjszakai életmódra ítélte.

Mi még a bogoly?
Az amerikai indián kultúrákban: A különbözõ amerikai indián törzseknél nagyon sokféle hiedelem alakult ki a bagoly körül. Az apacsoknál például bagollyal álmodni a közelgõ halál biztos jele. A csiroki sámánok a bagolytojást betegséget és rontást hozó eszköznek tartották. A navajó indiának legendája szerint, a teremtõ Nayenezgani azt mondta a bagolynak miután megteremtette: "az elkövetkezõkben az emberek a te hangodra figyelnek majd, hogy megtudják, mit rejt a jövõjük". A zuni törzsbeli anyák bagolytollat tesznek a csecsemõik mellé, hogy nyugodt legyen az álmuk.
Afganisztán: a bagoly kovakövet és vasat ad az embernek, hogy tüzet csiholhasson, cserébe pedig tollakat kap tõle
Közép-Afrika: a bagoly a bantu varázsló bizalmasa
Kelet-Afrika: a bagoly rontást hoz a gyerekekre
Nyugat-Afrikában: a bagoly a boszorkányok és a varázslók hírvivõje, a bagoly sírása rossz ómen
Algéria: ha egy alvó nõ kezébe teszed egy bagoly jobb szemét, az mindent elmond neked, amit tudni akarsz
Arábia: egy õsi értekezés szerint a nõstény bagoly feltehetõen két tojást tojik, amibõl az egyik hajhullást okozhat, a másik pedig megállíthatja azt
Arktikus térség: egy kislányt hosszú csõrû madárrá varázsoltak, de ettõl annyira megrémült, hogy nekirepült egy falnak, és belapította arcát és csõrét: így keletkezett a bagoly
Ausztrália: a denevérek a férfiak, a baglyok a nõk lelkei -- ennek megfelelõen a baglyok szent állatok
Aztékok: egyik gonosz istenük egy baglyot hordott a fején
Babilon: a bagoly-amulettek megvédik a nõket szülés alatt
Borneó: a Legfelsõ Létezõ bagollyá változtatta feleségét, miután az titkokat árult el a halandóknak
Karthágó: a város elfoglalása elõtt Agathocles hadserege fölött baglyok jelentek meg és rászálltak pajzsaikra és sisakjaikra, elõre jelezve a gyõzelmet
Kelta: a bagoly az alvilág jelképe
Kína: a bagoly a villámlással (mivel megtöri az éjszaka sötétjét) és a dobolással (mivel megtöri a csendet) társítják. Ha a bagoly képmását helyezzük a lakás minden sarkába, megvéd a villámlástól. A bagoly Yang típusú szimbólum.
Franciaország: ha egy terhes nõ bagolyhuhogást hall, az azt jelzi, hogy kislánya születik majd
Inkák: tisztelték a baglyot szép fejéért és tojásáért
Írország: ha egy bagoly berepül egy házba, azonnal meg kell ölni, ha elrepülne, elviszi a ház lakóinak szerencséjét
Izrael: a bagoly a vakság és az elhagyatottság jelképe
Litvánia: amikor a keresztény katonák beléptek a helyi pogány istenség templomába, az bagoly képében távozott onnan
Mexikó: a bagoly kelti az északi hideg szelet, a déli meleg szelet a pillangó, a bagoly az élõk és holtak világa között repül
Mongólia: a baglyok éjszaka berepülnek a házakba és letépik az emberek körmeit
Románia: a vezeklõ bûnös lelke Hóbagoly képében száll a mennyországba
Erdély: a farmerek úgy ijesztik el a baglyokat a földjeikrõl, hogy meztelenül járnak rajta
Oroszország: a vadászok bagolykörmöt visznek magukkal, mert ha meghalnak, ennek segítségével felmászhatnak a mennyországba
Szibéria: a bagoly egy segélynyújtó szellem
Spanyolország: a legenda szerint a bagoly a legszebben énekelõ madár volt, amíg meg nem látta a keresztre feszített Jézust, azóta azonban csak azt kiálltja, hogy 'cruz, cruz' (kereszt, kereszt)
Amerika: ha bagolysírást hallasz, kiálts vissza és fordítsd ki a ruhádat
Wales: ha egy bagoly hangja hallatszik a házak között, akkor egy hajadon elvesztette a szüzességét. Ha egy terhes nõ bagoly huhogását hallja éjszaka, mikor egyedül van, akkor áldott lesz a gyermeke

(Forrás: transindex.ro)