A műtő központi tere hátul szemben a mennyezetre szerelt MRI-vel
Az AMIGO (Advanced Multimodality Image Guided Operating) rövidítésű rendszer voltaképpen egy 500 négyzetméternél valamivel nagyobb alapterületű, három részre osztott műtőkomplexum, amelyben az orvosi gyakorlatban létező valamennyi fejlett képalkotó berendezést felsorakoztatták a háromdimenziós ultrahangtól az érvizsgálatokra használt angiográfiás röntgenen, a CT-n és a különleges módon a mennyezetre szerelt MRI-n át egészen a pozitronemissziós tomográfig, a PET-ig.

A több mint húszmillió dollárba került álomműtő nemcsak a klinikai gyakorlatban bizonyított – hiszen Jólesz professzor elmondása szerint a májustól indult próbaüzemet is beleszámítva már közel száz műtétet végeztek el benne –, hanem egyben a projekthez hétmillió dollárral hozzájárult NIH (Nemzeti Egészségügyi Intézet) részeként a klinikai gyakorlatban használt képalkotó eljárások országos kutatóközpontjának is számít. Ez azt jelenti, hogy itt csak olyan műtéti eljárásokat végeznek, amiket hagyományos műtőkben, vagy intervenciós radiológián nem tudnak megoldani.

Az Amerikai úti idegsebészeti klinikáról indult Jólesz Ferenc a képalkotó eljárások klinikai gyakorlatba való bevezetésén, elsőként az idegsebészetben való alkalmazásán legalább húsz éve dolgozik, és az AMIGO e tevékenységnek talán a kiteljesedése. A tervezéstől a rendszer elindulásáig több év telt el, és a munka befejezését az Obama elnök által a tudomány fejlesztésére, így az NIH-nek is juttatott támogatások gyorsították fel.

A The New York Times által is méltatott műtő legfontosabb előnye, hogy minden műszer, vizsgálóberendezés ott van kéznél, és az operáló team azonnal be tudja azt vetni, amelyikre a beteg minél jobb ellátása érdekében szükség van. Felmerülhet persze, hogy miért kellett ennyi pénzért mindent felhalmozni, amikor egy, mondjuk előző nap készített és a műtőben kirakott MRI- vagy PET-CT-felvétel is megtenné a hatását.

Jólesz Ferenc a megnyitón
– Ez sajnos nem igaz, mert például a koponya feltárásakor az agyfolyadék elfolyhat, és ettől az agy helyzete megváltozik, az agy szövetei megduzzadhatnak, és jóllehet a korábban készült felvételek megmutatják egy daganat pontos határait, ezek a képek a műtét előrehaladtával már nem adnak olyan pontos információt a sebésznek – indokolja a rendszer előnyeit Jólesz professzor. És az agy helyzete ilyenkor még viszonylag keveset, csupán néhány millimétert változik. A hasüregben viszont, attól függően, hogy a beteg a műtőasztalon hason, háton vagy oldalt fekszik, a szervek több centiméterrel is elmozdulhatnak a radiológiai részlegen korábban készült képekhez képest.

Ráadásul ma már egyre több műtétet egy kis lyukon keresztül, endoszkópos módszerekkel végeznek, és az operáció előtt ilyenkor ártalmatlan gázt fújnak be a testüregbe, hogy legyen elegendő hely a beavatkozáshoz. Ez pedig némileg minden hasi szerv helyét megváltoztatja. – „Semmi nincs az eredeti helyén” – fogalmaz Jólesz Ferenc. És mivel a legtöbb rosszindulatú daganat pontos kiterjedése szabad szemmel megkülönböztethetetlen a környező ép szövetekétől, az operáló orvosnak a rákos szövet tökéletes eltávolításához egzakt információkra van szüksége, amiket tökéletesen csak az ott helyben készített képalkotó eljárások biztosíthatnak. A műtétek sikere enélkül a sebész tapasztalatán, ügyességén múlik.

Az operációt ráadásul nemcsak a képalkotó eljárások segítik, hanem azok a számítógépes navigációs berendezések, amelyek a GPS-hez hasonló valós idejű háromdimenziós modellképpel segítik a műtőasztalon fekvő betegen beavatkozást végző orvost, aki így állapítja meg, hol van, amit a képeken lát a betegen.

Az AMIGO használatakor viszont, ha például MRI-képre van szükség, a műtét leáll, az oldalajtó kinyílik, a mennyezeten becsúszik az MRI-berendezés, a műtőasztalt körbefogja és elkészíti a szükséges felvételeket. PET-CT esetén pedig a beteg egy tálcán csúszik át a harmadik terembe, ahol a vizsgálat történik. Ezek néhány perces időigénye nem terheli az elaltatott betegeket.

Az MRI 3 Tesla térerősségű mágnese miatt pedig a műtétekhez MRI-kompatibilis műtéti eszközöket használnak, amelyekben a vasat titán, alumínium vagy speciális, mágnesnek ellenálló rozsdamentes acélok helyettesítik – tájékoztat a professzor, aki reméli, hogy néhány évtized múlva ez a komplex rendszer is el fog terjedni, ahogy a húsz éve általa kezdett idegsebészeti műtéteknél használatos MRI-készülékből is már több mint száz darab üzemel a világban. Jólesz Ferenc szerint egyébként a következő évtizedben az onkológiai sebészet fő diagnosztikai eljárásává a hagyományos képalkotó rendszerek által felismerhetetlen részleteket is láthatóvá tevő, molekuláris tulajdonságokon alapuló képalkotás válik, aminek legfontosabb eleme a specifikus információkat szolgáltató és az orvosi diagnosztikában még mindig a legdrágábbnak számító – hiszen a közelben egy rövid élettartamú izotópokat előállító speciális részecskegyorsítóhoz kapcsolódó – PET-berendezés. Ez pedig azért – már csak költségessége miatt is – gátat szab elterjedésének.