Az államfő az ENSZ-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb, szeptember végén közzétett jelentése szerint az évszázad végére két Celsius-fokkal emelkedik a Föld felszíni hőmérséklete, aminek következtében a mostanihoz képest fél-egy méterrel emelkedik a tengerek vízszintje, és még gyakrabban lesznek árvizek, másrészről pedig aszályok is. A prognózis szerint az évszázad közepére teljesen eltűnhet az északi-sarki jégtakaró.

Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek - amelynek létrehozását az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet kezdeményezte -, az a célja, hogy összefoglalja és értékelje az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. 

Áder János úgy fogalmazott: "Nyugodtan mondhatjuk, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy most már nem kopogtatni kell a döntéshozók ajtaján a változtatás szándékával, hanem ideje dörömbölni." Az államfő szavai szerint "ideje emlékeztetni mindannyiunkat közös felelősségünkre" és a jövő generációkért viselt felelősségre.  Az államfő felidézte: 36 éve, Argentínában volt az első olyan világtalálkozó, ahol az ENSZ égisze alatt, és kizárólag a víz kérdésével foglalkoztak. A mostani a második találkozó, lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, vagyis a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek a világ minden tájáról érkezett résztvevők - hangsúlyozta az államfő.   Az államfő megköszönte az ENSZ főtitkárának "cselekvő támogatását" ahhoz, hogy létrejött a budapesti konferencia.

Ban Ki Mun a sajtótájékoztatón azt mondta: "meggyőző és lenyűgöző", hogy milyen sok ország képviselteti magát a víz-világtalálkozón, ezek az országok felismerték: a víz közös ügyük.  Az ENSZ főtitkára nagyra értékelte, hogy Áder János kiállt a víz ügyének jelentősége mellett. Magyarország fontos szerepet tölt be abban, hogy a vízzel kapcsolatos kérdések széles körben ismertté váljanak - vélekedett. A magyar államfő hisz abban: politikai akarat szükséges ahhoz, hogy kezeljék az éghajlatváltozás miatt kialakuló helyzetet - tette hozzá.   Ban Ki Mun kiemelte: mivel minden ország érdekelt az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák megoldásában, jövő szeptemberre csúcstalálkozót hívott össze. Az eseményre meghívta Áder Jánost is.

Tízből négy ember nem jut tiszta vízhez

"A víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen veszítünk el" - mondta az államfő nyitóbeszédében. Kifejtette: a Földön minden tíz emberből négy nem jut elegendő egészséges ivóvízhez, és ha nem sikerül változtatni a folyamaton, akkor huszonöt év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben. Más helyeken értékes termőterületek száradnak ki, vízbázisok szennyeződnek el.

Ez az út nem járható tovább, ellenkező esetben olyan globális kiszolgáltatottság alakul ki, amely miatt nagy árat kell fizetnie az emberiségnek - mutatott rá. Áder János kiemelte azt is, hogy a víz ügye minden földrész közös gondja, egyaránt érint fejlődő és fejlett országokat. 

"A víz az élet forrása, az emberi civilizáció fejlődésének forrása, a teremtés adománya" - hangsúlyozta Áder János. A négynapos konferencián, amelyet a magyar kormány, az ENSZ és a Víz Világtanács együttműködésében rendeznek meg, mintegy háromezren vesznek részt, köztük Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, s más magas rangú nemzetközi tisztségviselők, kormányok képviselői és szakemberek.

Áder János rámutatott, hogy ilyen világtalálkozót 36 éve tartottak. "Nincs újabb 36 évünk, hogy az előttünk álló kihívásokra választ találjunk. Ismerjük a problémákat, az okokat, és rendelkezésünkre álló technológiákat is ismerjük, egyetlen dolgunk van: hogy közösen munkához lássunk" - mondta az államfő.

A találkozón a résztvevők a tervek szerint ajánlást fogalmaznak meg az ENSZ közgyűlésének a 2015 utáni fejlesztési célokkal kapcsolatban. A tanácskozás szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek. A témakörök között szerepelnek a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a jog a tiszta ivóvízhez, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tározására és újrahasznosítására.

ENSZ-főtitkár: A víz a fenntartható fejlődés kulcsa

A víz a fenntartható fejlődés kulcsa, az egészségügyi, a biztonsági helyzet és a gazdasági fejlődés szempontjából is nagyon fontos - mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Budapesti Víz-világtalálkozó megnyitóján kedden. A világszervezet vezetője fontos együttműködési területként emelte ki az élelmiszerbiztonságot és a szanitációt, továbbá az éghajlatváltozást. Közölte, hogy jövőre az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozót hív majd össze. Ban Ki Mun hangsúlyozta: méltányosabban, bölcsebben kell felhasználni a vizet, és ebből a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét.

UNESCO-főigazgató: Egymilliárd ember nem jut ivóvízhez

Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója szerint aggasztó a helyzet a világon, majdnem egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, másfél milliárd embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi ellátáshoz. A megoldás az államokon belüli és az államok közti együttműködés. Irina Bokova azt hangsúlyozta a négynapos Budapesti Víz-világtalálkozó megnyitóünnepségén, hogy az együttműködés nem választás kérdése, hanem kötelezettség. Mindenhol szükség van rá, államokon belül és államok között, mert csak így lehet biztosítani a fenntartható fejlődést az egész világon.