2013. december 1-jén életbe lépett három, a Syngenta és a Bayer által gyártott rovarölő szer korlátozása az Európai Unióban.

A tudományosan szilárd, jogszerű, és az európai gazdák és fogyasztók általános érdekeinek védelmében született tilalmat a két vállalat jogi úton támadta meg. A mai napon a Greenpeace International, az Európai Méhészkoordináció és további 4 környezet- és fogyasztóvédő szervezet jelezte az Európai Bíróságon, hogy beszáll a perbe a két agrovegyipari cég ellen, mert mindenképpen meg kívánják védeni a méhekre káros három rovarölő szer részleges uniós korlátozását.

A 2013. december 1-jén életbe lépett tilalom a Syngenta és a Bayer által gyártott három, a neonikotinoidok közé tartozó rovarölő szert érint: a tiametoxámot, illetve azimidaklopridot és a klotianidint. Az Európai Bizottság a tilalmat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelése alapján hozta, amely a vegyi anyagok méhekre gyakorolt veszélyeire fókuszált. A korlátozás az uniós tagállamok körében jelentős politikai támogatottságot kapott.

A Greenpeace nemzetközi szervezete szintén a mai napon mutatta be annak a tudományos szabadföldi kutatásnak az eredményeit, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek több módon találkozhatnak a rovarirtó vegyszerekkel, mint gondolnánk. A vizsgálat bemutatja, hogy azon haszonnövényeken megjelenő növekedési (guttációs) cseppek, melyek vetőmagjait bizonyos neonikotinoid rovarölő szerekkel kezelték (csávázták), nagyon jelentős koncentrációban tartalmazták a vegyszereket. Ez a mennyiség akár a folyadékból szomjukat oltó méhek halálát is okozhatja.

„A három vegyszer részleges korlátozása csak egy kis, de nagyon is szükséges lépés annak érdekében, hogy megmentsük az európai méheket. Így meg kell védenünk a korlátozást is azon agrovegyipari cégek támadásaitól, akik saját anyagi érdekeiket tartják szem előtt” – mondta Marco Contiero, a Greenpeace brüsszeli agrárkampányosa.

Az EFSA korábban a szükséges tudományos adatok hiányát állapította meg; a Greenpeace International ezért az év elején elvégzett kísérletében olyan kukoricanövények guttációs cseppjeit vizsgálta, melyek vetőmagja az azóta uniós korlátozás alá eső tiametoxámmal (gyártója a Syngenta) vagy klotianidinnal (gyártója a Bayer) volt kezelve, csávázva. A kutatás megállapította, hogy a kukoricanövény által kiválasztott guttációs folyadékban az érintett rovarölő szerek a szántóföldi permetezésnél engedélyezett, sőt akár annál jelentősebb hatóanyag-koncentrációban is jelen lehetnek. Ezek a cseppek tehát a méhek számára jelentős mérgezési kockázatot jelentenek. Az ehhez hasonló mérgezési lehetőségek pillanatnyilag még alig vizsgált, a beporzókra leselkedő veszélyforrások.

„Különösen fontos számunkra, hogy pont Magyarországon sikerült bemutatni ezen vegyszerek jelenlegi használatának veszélyeit, ahol a döntéshozók a méhgyilkos neonikotinoid rovarölők tilalmát az utolsó pillanatig ellenezték. Megállapítottuk, hogy az ilyen vegyszerekkel kezelt vetőmagokból kihajtott haszonnövények sarjadási cseppjei a méhek és más beporzók számára heteken át halálos dózisban tartalmaznak rovarölő szereket. Ez még egy faktorral növeli a neonikotinoidok méhekre kifejtett, eddig is elfogadhatatlan szintű kockázatait. Számunkra ez azt is jelenti, hogy a jelenleg életbe lépő korlátozás megalapozott, sőt annak további erősítése, kiterjesztése szükséges” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace Közép és Kelet Európai vegyi anyag szakértője.