A
gyógyszertárak listáján találkoztam a Fagyöngy névvel. Ezt szépnek
találom és méltónak arra, hogy patikát nevezzenek el róla. Elsősorban a
hangzás miatt, másrészt a növény hatékony tartalomanyagai okán. Mert
leveles-bogyós külleme megkapó, formája illik a karácsonyi ajándékok
közé. Szóval, hangulata van és kedves ünnepi szokás fűződik hozzá.
Emellett terápiásan is alkalmazzák.
A fagyöngy nem egyetlen
növényt jelez, hanem egy egész csoportot, melyhez az örökzöld Perennies
nemzetség különböző parazita cserjéi tartoznak. Az amerikai fagyöngyön
a Phoradendron leucarpum vagy a Phoradendron flavescens egyedeit értik,
noha egyéb speciesek még idesorolhatók. Európában a Viscum album
jelenti, amelynek három alfaja a platyspermum, az abietis és a laxum
sárgászöld, bőrszerű, elliptikus levelű és alig észrevehető sárgászöld
virágai vannak. Bogyói fehérek, gömb alakúak, ragadósak és decemberben
fejlődnek ki. Ismert egy vörös bogyós változat, a Viscum cruciatum,
amely Európa déli részén tenyésző lombhullató fákon nő.
A Viscum
album élősködő: vizet és tápanyagokat szív el az anyanövénytől, ezek
között gyümölcsfák: alma, citrom is találhatók, emellett két alfaj
egyedei a tűlevelűeken fordulnak elő.
Csókolj meg
A
Viscum albumot már az ősrégi időkben számos, még ma is élő legenda és
mítosz övezte. A fagyöngyöt és a tölgyfát, amelyen legtöbbször
élősködik, már a druidák nagy reverenciában tartották és úgy vélték,
örök védelmet nyújt tulajdonosának, mert óvja a mérgezésektől és
gyógyítja a betegségeket. Abban az időben a fagyöngy jelentette az új
év érkezését és lehet, hogy ez a magyarázata ma karácsonyi
dekorációként való felhasználásának is.
Az a szokás, hogy az
ajtó fölé vagy a szoba mennyezetének közepére helyezett fagyöngyágacska
alatt valakit akarva-akaratlanul megcsókolnak, csaknem mindenütt
ismert. Hogy ez pontosan honnan ered, nem tudjuk. Talán a XVI.
századból, amikor a csókot a fogamzásra és a termékenységre jótékony
hatásúnak gondolták. Más magyarázat szerint az ilyen csók házassági
ígéret, ami hosszú életet és boldogságot jelent. Állítólag az
etiketthez hozzátartozik, hogy a fagyöngycsokorról, amely alatt valakit
szájjal érintenek, le kell tépni egy bogyót, és ahol ez megtörtént, ott
már nem lehet többé csókolózni. Az is ki van már találva, hogyan kell
egy kiszemelt, de magát a kísérletnek alávetni nem akaró jelölttel
bánni; emellett azonban fontos szabály, hogy a letépett bogyót el kell
dugni, de nem szabad megenni.
Medicinális használat
A
fagyöngynek a fenti populáris használat mellett a gyógyításban is nagy
a reputációja. Tradicionálisan a vérnyomás csökkentésére használják, de
az még nem ismert, hogy a csók előtt vagy után hatékony. Leírták már
régen, hogy a kedélyállapotot javítja, a menstruációs panaszokat
csökkenti, termékenységet okoz, a fekélyeket, daganatokat, tumorokat
megszünteti, viszont az nem tűnik ki az irodalomból, hogy vajon egyedül
csak a Viscum album species felelős-e ezekért a hatásokért. A
középkorban és később a fagyöngyöt az epilepszia és más görcsös idegi
eredetű rendellenességek kezelésére használták. Ennek részben az volt
az alapja, hogy a fagyöngy növekedése fázisában nem érinti a talajt és
ezért megfelelő remédiumnak gondolták olyan betegségek gyógyításánál,
melyeknél a beteg a földre esik. Alkalmazták ezen kívül a csonttörések
terápiájában és a vajúdási fájdalmak csillapítására.
A
közelmúltban a hipertenzió, a magas vérnyomás eredetű fejfájás,
tachicardiák, vitustánc és hisztéria gyógyításában használták.
Németországban a fagyönggyel, amely friss és szárított fiatal virágos
ágakat és bogyókat tartalmaz, ízületi degeneratív gyulladásokat
kezelnek vagy kivonatukkal intradermális injekciók formájában
gyógyítanak. Palliatív terápiára is jó.
Fagyöngy ma
Kivonatát
Európában kiterjedten adják daganatos betegségek kezelésére, különösen
Németországban és Svájcban, ahol mellrák, méhrák, húgyúti, gyomor-bél
rendszeri, pankreatikus daganatos megbetegedések és a tüdőrák esetében
alkalmazzák. A konvencionális daganat-kemoterápia és radioterápia
kiegészítésére szolgál, de néha önállóan is rendelik. Vannak azonban
nagy számban olyan közlemények, melyek szerint hiányoznak a
bizonyítékok, hogy a fagyöngykivonat daganatos betegségekben hatékony
lenne. Az igaz viszont, hogy egymástól eltérően készített kivonatokkal
kezeltek és a rákos megbetegedés is különböző volt. Jelenleg új, átfogó
tanulmány készül, amely hatást a daganatos betegségekre típus szerint
vizsgálja és tisztázni akarják, hogy adott fagyöngypreparátum mire hat
leginkább.
A kivonatokat rendszerint subcután injekcióval viszik
be, ami néhány betegnél hőemelkedést okozhat s az injekció beadási
helye körül bőrreakciók jelentkeznek. Angliában pedig léteznek szájon
át alkalmazható készítmények.
Természetesen meg kell jegyezni,
hogy a fagyöngy összetétele bizonyos mértékig a gazdafától függ, melyen
növekszik. Ezen kívül ható komponenseinek aránya változik a földrajzi
helytől, környezettől, a begyűjtés idejétől, mikéntjétől és egyéb
növekedési tényezőktől. Többféle preparátum kapható, és ezek az
összetevők mennyisége és minősége tekintetében különböznek. A gyártók
egy része olyan vizes kivonatokat hoz forgalomba, melyek némelyike
fermentált. A készítményeken megjelölik, hogy a fagyöngyöt almafáról
vagy fenyőről szedték. Ezeket aztán más-más dózisban kell adni.
Feltüntetik azt is, hogy az adott szert milyen daganatra ajánlják annak
ellenére, hogy a hatás még minden részletében nem bizonyított.
A
fagyöngy fontos tartalomanyagai a lectinek (nagy molekulájú
polipeptidek) és a viscotoxinok (kis molekulasúlyú polipeptidek),
melyek a farmakológiai és toxikológiai hatásért felelősek:
immunszabályozó és citotoxikus aktivitásuk ismeretes. A növény ezen
kívül még alkaloidokat és flavonoidokat is tartalmaz. Néhány
fagyöngypreparátumot tartalomanyagaira, pl. a fagyöngylektinre
standardizálják.
Nem engedélyezett termékek internetes
hirdetésével találkozhatunk. Ezek vagy csak egyedül a fagyöngyből
készülnek, vagy más gyógynövényherbákból is, esetleg vitaminokból és
ásványi sókból. Ajánlanak kínai tradicionális orvosi termékeket, melyek
állati eredetű összetevőket tartalmaznak. A fagyöngybogyók mérgezők,
tehát csak törzskönyvileg regisztrált készítmények árusíthatók.
Forrás: Stájer Géza: Méregtől a gyógyszerig / Galenus 2004
|
Kommentáld!