Természetvédelem: 4. Energiamegtakarítás - muszakiak.hu

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 430 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 430 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 430 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természetvédők közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 430 fő
  • Képek - 7132 db
  • Videók - 298 db
  • Blogbejegyzések - 827 db
  • Fórumtémák - 24 db
  • Linkek - 17 db

Üdvözlettel,

Természetvédők vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


 

 

 

Napjaink egyik kulcsfontosságú feladata, hogy újabb lehetőségeket találjunk az energia hatékony és ésszerű felhasználására. Nem csak a környezettudatos gondolkodás elterjedése, a fosszilis energiaforrások korlátozott mennyisége és a kimerülőben lévő készletek teszik sürgetővé a probléma megoldását, hanem az egyre növekedő energiaárak is.

 

Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki. A jelentős energiafogyasztásnak a gazdasági következményeken túl környezetkárosító hatása is van. Az energiatakarékos üzemeltetésű lakások építésével, illetve az épület ilyen módon történő felújításával csökkenteni lehet a lakosság energiafelhasználását és ezzel egy időben a meglévő épületállomány fizikai állapota is javul, melynek következtében az értéke növekszik.

 

A magyarországi lakásállomány összetételének és műszaki állapotának vizsgálatai szerint a külső térelhatároló falak szempontjából a magyarországi lakóépületek fele gyenge hőszigetelésű, és csak elenyésző mértéke mondható jónak. A jelenlegi hőtechnikai mutatók javíthatók utólagos hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével. A felújítás különösen időszerű, hiszen a lakások a nem megfelelő hő-, hang- és vízszigetelése pazarló energiafogyasztást eredményez. Ezért a felújításon belül az energia megtakarítást eredményező felújítások kiemelt figyelmet érdemelnek.

 

Az energiaárak növekedése következtében a családok jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik közüzemi díjakra. A lakosság részéről egyre fokozottabban jelentkezik az igény a fűtési rendszerek átalakítására, korszerűsítésére, a megújuló energiák felhasználására. A fűtési rendszer felújítása azonban csak az épület hőszigetelésével együtt elvégezve hoz megfelelő eredményt.

 

A felhasznált energiaigényt csökkenthetjük a megújuló energiák hasznosításával is. Motivál bennünket az alternatív energiák hasznosítása azért is, mert a becslések szerint másfélszer akkora az energiapazarlás hazánkban, mint az unió fejlett országaiban. Másrészt pedig EU általi célkitűzés, miszerint 2020-ra a megújuló energiák a jelenlegi három-négy százalékos mérték helyett húsz százalékos arányt kell, hogy elérjenek Magyarországon. A megújuló energiaforrások hasznosítása során az előállított energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani.

 

Már a fenti tényezőkből is egyértelműen látható, hogy az energiafelhasználás az épületüzemeltetés során kiemelkedő jelentőségű. Az üzemeltetéssel járó energiafelhasználást nemcsak a költséges beruházást igénylő tényezőkkel tudjuk szabályozni és csökkenteni, hanem az otthonunkban lévő fogyasztási eszközök megfelelő és takarékos használatával, karbantartásával illetve a használati szokások megváltoztatásával is.

Az ember-épület-energia kapcsolatrendszert nagyon sok paraméter befolyásolja. Minden paraméter figyelembevétele lehetetlen, de ismeretük bizonyos mélységig hozzátartozik az optimális megoldás megtalálásához.

 

Mivel a lakossági energiafogyasztás részaránya közel negyven százaléka az összes energiafogyasztásnak, célszerűnek tartottuk ezen csoport energia megtakarítási lehetőségeinek feltárását cikksorozatunkban, az alábbi témakörök szerint:

  1. Az energiaháztartást befolyásoló tényezők és hatásai
  2. Energia megtakarítás korszerűsítéssel
  3. Energia megtakarítás megújuló energiák alkalmazásával
  4. Energia megtakarítás a háztartásokban a használati szokások megváltoztatásával


Az energiaháztartását befolyásoló tényezők, és az energiatudatos felújítás hatásai

Épületeink túlnyomó többsége már építésükkor sem felelt volna meg a mai hőtechnikai követelményeknek. Azóta ezen tulajdonságaik még inkább romlottak a külső mechanikai és időjárási hatások miatt.

A felújítás legégetőbbé akkor válik, ha a lábazat vagy a falak nedvesedni kezdenek, avagy beázik a tető, a falsarkok penészednek vagy csupán a fűtés és világításkorszerűsítéssel akarjuk csökkenteni magas fűtési költségeinket.

 

Ezeken kívül azonban még számos olyan egyéb ok van, amely az épületek felújítása mellett szól. Az egyik legfontosabb ezek közül az épület tartószerkezetére gyakorolt hatás. Ha az utólagos hőszigetelést helyezünk el a fal külső síkján, akkor ezzel a tartószerkezetet is védjük a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, ezáltal növeljük annak élettartamát és értékét. Mivel a hőveszteség szerkezetenkénti megoszlása épületenként más és más, nem lehet egyértelmű recepttel szolgálni, hogy milyen épületszerkezeti felújítás a leghatékonyabb és melyikkel párosítva vezet leginkább eredményre.

 

Az energiaháztartást befolyásoló tényezők feltárását követően érdemes megvizsgálni, hogy a leghatékonyabb eredményt milyen változtatással érünk el, melyik csökkenti a hőveszteséget a legnagyobb mértékben, és melyik térül meg leggyorsabban, hiszen csak igen kevesen engedhetnek meg maguknak egy komplett felújítást.

A legideálisabb természetesen a komplett felújítás és szemléletváltoztatás a lakáshasználat során, ugyanis ennek eredményeképpen mintegy 30-60%-os energia-megtakarítást érhetünk el.

 

Egy épület komplett felújítása a következő tényezők feltárását és annak megszüntetését vagy korszerűsítését vonja maga után az alábbiak szerint:

  1. Nedvességhatások, megoldások
  2. Falazat hőhídképződései, utólagos hőszigetelése
  3. A nyílászárók hőhatásai, hőérték javítása
  4. A tető, illetve a tetőfödém hőszigetelése
  5. Pincefödém, padozatok hatásai és hőszigetelése
  6. Árnyékolók, szellőztetések, lakáshasználati szokások
  7. Tájolás, átalakítás, hozzáépítés
  8. "Hőcsapdák" építése, télikert, erkélyek, loggiák beüvegezése.

 

A felsorolásból annak nem építészeti jellege miatt szándékosan kihagytuk a fűtési rendszer új viszonyokhoz alakítását, amely bizonyos esetekben igen komoly beavatkozást igényel, hiszen a hőszigetelés különböző mértékben csökkenti a különböző helyiségek hőigényét. A fűtési rendszert tehát mindig gondosan az új viszonyokhoz kell igazítani, melynek megvalósítása gondos mérlegelést igényel, melyre a következő cikkükben térünk ki részletesen.

Nézzük sorra, melyek azok a tényezők, melyek alapvetően meghatározzák az épületeink energiaháztartását.

 

1. Nedvességhatások, megoldások

Az épületszerkezetet állagának romlása komoly energiaveszteséget okozhat mindamellett, hogy a lakhatás minőségét is befolyásolja. A nedvesedések miatt a fűtési költség akár 30 %-kal is növekedhet, ugyanis a párolgás hőelvonással jár, ezért a legfontosabb feladatunk a beázások és a vizesedések megszüntetése. Kétféle nedvesedést különböztethetünk meg: az egyik a felszívódó nedvesség a másik pedig a kondenzációs nedvesség. A felszívódó nedvesség könnyen megkülönböztethető a kondenzációs nedvességtől: a nedvesedett felület jól elhatárolt, sókivirágzás lép fel, magasabb a nedvességtartalom, a penészesedés nem jellemző. Amennyiben a szerkezetben a nedvesedés a csapóeső miatt következett be (felszívódó nedvesség), akkor célszerű vízzáró külső felületkezelést alkalmazni. Az átnedvesedés oka lehet a sérült vízszigetelés, lecsapódás, beázás. Átnedvesedett szerkezeteknél a megfelelően kialakított utólagos hőszigetelés megoldást jelenthet, mivel a belső felület hőmérséklete megnő, ezáltal magasabb nedvességtartalmat engedhetünk meg a belső térben a felületi kondenzáció és penészképződés veszélye nélkül. Ha magasabb a megengedett nedvességtartalom, kevesebbet kell szellőztetni, vagyis csökken a szellőzési hőveszteség.

 

2. Falazat hőhídképződései, utólagos hőszigetelése

A falak hőszigetelése kiemelt fontosságú a hőháztartás befolyásoló tényezők vizsgálatakor, ugyanis ez a területe a szigetelésnek rendkívül érzékeny, mivel a lakóépületeken a hőhídak nagymértékben megszakítják a falazatokat. A fal szigetelése történhet kívülről, szinte beburkolva az egész épületet. Ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy a hőhidakat és a kapcsolódó szerkezetet is megfelelően szigeteljük, mivel azoknál a hőhidaknál, ahol eddig semmilyen penészesedés, páralecsapódás nem jelentkezett, előfordulhat, hogy a ház hőszigetelését követően jelennek meg ezek a problémák. Amennyiben a hőhíd megmarad, annak belső falfelületi hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a hőszigetelés előtt volt, azaz a pára hamarabb lecsapódik rajta, és könnyebben jelentkezik penészesedés, ami addig nem volt észlelhető. Hogy ne következzen ez be, a hőhidakat részlegesen szigeteljük.
A falak és egyéb szerkezetek utólagos szigetelésénél az egész felület teljes szigetelését kell elvégezni a külső oldalon ahhoz, hogy a hőszigeteléssel a várt eredményt érjük el.

 

Hőszigetelés belül
A lakások belső szigetelése praktikus ötletnek tűnik, de valójában nem megfelelő. A belső hőszigetelés elhelyezése után a falfelület hőmérsékete kisebb lesz, ugyanis a hőszigetelő anyag a belső meleget leszigeteli a fal felületétől, így annak a hőmérséklete csökken. A falfelület és a szigetelőanyag közötti részen a pára lecsapódik, a szerkezetbe jutva nedvesedés és a penészesedés alakulhat ki.

 

A többrétegű falazat
A legtökéletesebb szerkezet, amely mind nyáron és mind télen kiválóan szigetel a többrétegű falazat. Felépítését tekintve belül egy jól szigetelő téglafalból, egy hőszigetelő rétegből és kívülről egy védőrétegből áll. A védőréteg lehet akár tömör kisméretű téglából vagy egyéb burkoló elem, vagy kőburkolat. Ezeket a külső rétegeket közvetlenül a hőszigetelés elé építik, légrést hagyva az átszellőztetéshez.

 

Az utólagos szigetelés hatása
Az utólagos hőszigetelésnek kedvező hatását nem minden esetben a fogyasztás csökkenésével tudjuk lemérni, annak egyéb hatásai is jelentős szerepet képviselnek a komfortérzetünkben. Az ember hőérzete nem csak a levegő hőmérsékletétől függ, hanem a falakétól is, hiszen azok hősugárzásos kapcsolatban állnak az emberrel. Ha a falak hidegek, a levegőt jobban fel kell fűtenünk ahhoz, hogy a hőérzet kellemes legyen. Szigetelés után az adott léghőmérsékletet jóval kevesebb energia felhasználásával biztosíthatjuk, mindamellett melegebbnek, komfortosabbnak érzzük a szobát, kevesebbet kell szellőztetni, megszűnik a penészesedés. Ezek a hatások elsősorban az emberi komfortérzet, illetve az épület épületfizikai tulajdonságainak javulásában jelentkeznek.


A hőszigetelés következtében a hőszükséglet jelentősen csökken, viszont a lakások elektromos berendezései, a benne lakók, valamint az ablakon bejutó napsugárzásból származó hőnyereség változatlan marad, ez akár 10-15 fokos hőemelkedést is okozhat. Emiatt később lehet a fűtést elkezdeni, illetve tavasszal korábban befejezni, mely által a fűtési idény hosszát tudjuk csökkenteni.


A külső oldali hőszigetelés a falszerkezet hőtároló képességének hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, mivel a hőszigetelés kifelé nem engedi a hőt. Az ablakokon bejutó sugárzást a falak elnyelik, tárolják és éjszaka leadják, ezáltal a hőigény napi ingadozása csökkenni fog. A hőtárolás kedvező hatása esetleges éjszakai takarékos fűtést eredményezhet, amely további megtakarításokat tesz lehetővé.

 

3. A nyílászárók hőhatásai, hőérték javítása

Komfortot befolyásoló jelenség, amikor a hideg napokon a nyílászárók mellé ülve egyik oldalunk fázik annak ellenére, hogy a hőmérő ugyanannyit mutat, mint a szoba egyéb helyén. Ez azzal magyarázható, hogy a belső falak sugárzása kisebb mértékben befolyásolja hőérzetünket, mint a hűvösebb külső. A nyílászárókban az üveg fokozott hőszigetelésűre történő cserélésével a belső felület hőmérséklete megemelkedik, és a kellemetlen aszimmetrikus érzés megszűnik. Az ablakok két- illetve háromszoros üvegezése, az üvegre gőzölt fémbevonat valamint az ablaküvegek közé töltött nemesgáz mind az optimális hőszigetelést segíti elő, de biztosítja a fokozottabb hangszigetelést is, ami viszont az ablak élettartamának kedvez.


Amikor az építkezés során a nyílászárók a helyükre kerülnek szigetelő anyaggal vonják körbe őket annak érdekében, hogy még a kis réseken se tudjon a fűtés távozni, vagy a hideg beáramolni. Télen ugyanis az ablak üvegezése, a kerete, az üveg szélének rögzítésénél kialakuló hőhíd és a szellőztetés által okozott hőveszteség miatt az ablak körül energia-veszteség alakul ki.


Az idő múlásával a nyílászárók állapota is változik, amennyiben nem megfelelő, akkor a nyílászáró résein távozó levegővel akár a fűtési energia 30%-a is távozhat. Legelső feladatunk felmérni a nyílászáróink állapotát, majd mérlegelni, hogy elegendő-e a nyílásainak és a csatlakozásainak a tömítése elegendő-e, vagy teljes cserét igényel. A régi ablakok hő- és hangszigetelésén leggazdaságosabban úgy tudunk javítani, ha szigetelőcsíkkal leszigeteljük. Ezek a szigetelőcsíkok öntapadók és rendkívül rugalmasak, habszivacsból és gumiból készülnek. Ha a meglévő szerkezetek már nem tömíthetők a nyílászárók cseréjét kell megvalósítani, amely történhet úgy, hogy a meglévő tok a helyén marad, és abba kerül az új ablak, vagy a teljes ablakcserével. Az ablakcsere esetén, vagy a tömítés elhelyezésekor amennyiben a meglévő egyéb szerkezeteket változatlanul hagyjuk, előfordulhat falnedvesedés, penészesedés, amelyet nem a beépített új nyílászáró eredményez, hanem a szellőzés csökkenésével az épület belsejében levő nedves levegő jobban fel tud dúsulni és az hamarabb lecsapódik a hidegebb felületen.
A nyílászárók tömítése vagy a teljes nyílászáró csere általában a leglassabban megtérülő beruházásnak számít, viszont komoly minőségi változást eredményez.

 

II. Energia megtakarítás kazánhatásfok javítással

Hazánkban jelenleg a földgázfogyasztás a teljes energiafogyasztás kb. 30%-át teszi ki, ezért mindenképpen foglalkoznunk kell a gázüzemű tüzelőberendezések hatásfokának javításával. A földgáz égése által kinyerhető kondenzációs hő mintegy 11%, melynek maximális hasznosítására olyan tüzeléstechnikai feltételeket kell teremteni, melyek következtében jó hatásfokú tüzelőberendezés üzemeltethető.

 

A hatékony energiaforrás és a fűtési rendszert kapcsolata
Ha a hőtermelő berendezésünk hatásfokán szeretnénk javítani, illetve ha szükségessé válik a régi gázkazánunk cseréje, célszerű kondenzációs kazánt beszerezni. A hatásfok javításához az általunk kiválasztott energiaforrás a fűtési rendszerünk számos elemét eleve meghatározza. A kondenzációs kazán alacsonyabb fűtővíz-hőmérsékletet állít elő, ezért a helyiségek hőigényének biztosításához nagyobb hőleadó felületek szükségesek. Ezt nagyobb radiátorokkal, vagy a meglévő fűtési rendszerünk felületi fűtéssel történő kiegészítésével érhetjük el. Amennyiben a külső szerkezeti hőszigetelés illetve a fokozott hőértékű nyílászáró csere megtörténik, előfordulhat, hogy a kondenzációs kazánnal előállított alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel a meglévő radiátorfelülettel is a kívánt helyiséghőmérsékletet biztosítani tudjuk.

 

A kondenzációs kazánok működési elve
A kondenzációs folyamat, azaz a vízgőz hőjének visszanyerése a legfőbb megtakarítási lehetőséget biztosítja. A kondenzációs hőkazán a kéményen kiáramló füstgázt alacsony hőmérsékletre hűti, mint a hagyományos gázkazánok. Ennek hatására a füstgázban lévő vízgőz kicsapódik, így a kondenzációs energiatartalmát is hasznosítani tudjuk, csökkentve a fűtési rendszerünk energiaveszteségeit. A füstgáz hűtése a radiátorokból érkező vízzel történik, ezért a hőmérsékletét a megfelelő hatás elérése érdekében alacsony értéken kell tartani. A kazánok modulációs teljesítményszabályozással rendelkeznek, a jelentkező igénynél a láng kis intenzitással ég, takarékoskodik a földgázzal. A kazánok felszereltsége és korszerűsége függvényében további megtakarítás érhető el modulációs szivattyú és jó minőségű szabályozó berendezés alkalmazásával. A kondenzációs hőhasznosítás mellett jelentős előny a tökéletes égés, a kis szennyezőanyag-tartalmú égéstermék és a kazán jó szabályozhatósága.

 

A meglévő fűtési rendszerhez megfelelő energiaforrás megtalálása
A meglévő fűtési rendszerünkhöz nem mindig tudunk elvárásainknak megfelelő energiaforrást találni. Amennyiben a földgázzal való üzemeltetést kívánjuk megszüntetni fűtési rendszerünkben, az alábbi műszaki megoldások közül választhatunk:
- A vegyes tüzelésű kazánok esetén szinte mindennel tudunk hőenergiát előállítani. Hátrányuk a roppant alacsony hatásfok, a magas károsanyag-kibocsátás, nem vagy nehezen üzemeltethető egy rendszeren gázkazánnal.
- Faelgázosító kazánok hatásfoka egyenrangú az atmoszférikus égésterű gázkazánokénak. Hátránya a magas beruházási költség, a tüzelőanyag tárolótér helyszükséglete és a rendszeres utántöltés időigénye.
- A hőszivattyúval történő energiahasznosításnál azt a hőenergiát hasznosítjuk mint a hűtőgépeknél az elvont hőenergia, annyi különbséggel, hogy ott az feleslegessé válik a hőszivattyúknál pedig hasznosul.

 

III. Energia megtakarítás egyéb kisegítő fűtési eszközök által

Egyre gyakrabban használják ismét a cserépkályha-, vagy kandallófűtési alternatívát a fűtési szezon kezdetén, illetve a végén, amikor csak az esti órákban van szükség felmelegíteni egy-egy helyiséget, vagy akár rásegíteni a központi fűtésre. Gazdaságossága tehát abban is mérhető kombinálva egyéb fűtési módozatokkal, hogy a fűtési idény lerövidülhet.
Új építésű lakások esetében kialakíthatunk kandalló fűtést akár a lakás teljes fűtésére is mindamellett, hogy kiegészítő fűtésként is remekül megállja a helyét.

 

Cserépkályha vagy kandalló a gazdaságosabb fűtőeszköz?
Egy tűztérbetétes kandalló szerkezeténél fogva sem takarékos annyira, mint a cserépkályha. Az igaz, hogy rögtön meleget ad a tűztérbetét szemben a cserépkályha átmelegedésével, amely néha pár órát is igénybe vesz a begyújtást követően. Utána viszont lényegesen tovább tárolja a meleget, mint a kandalló, mert a cserépkályha sugárzás és vezetés útján adja le a hőt környezetének. Előnye, hogy a meleget időben egyenletesen osztja szét, intenzív fűtés esetén a kályha meleget halmoz fel, majd a tűz gyengülése és a kályha lezárását követően a meleget egyenletesen adja le.


Abban az esetben tudunk jó döntést hozni, ha mérlegeljük, hogy a leendő fűtési eszközünkkel mit szeretnénk megvalósítani, és a lakóknak mire van szüksége. Főfűtési rendszernek mindenképpen a cserépkályhát célszerű választani. Amennyiben nem rendszeresen szeretnék használni a fűtőeszközt, de gyorsan meleget és a tűz általi kellemes érzetet kívánjuk megteremteni, a kiegészítő fűtésre kiválóan alkalmas egy jó minőségű megfelelő teljesítményű tűztérrel ellátott kandalló.

 

A cserépkályha és a kandallófűtés közötti különbséget a használati tulajdonságok, a hőtartás és a hőleadás módja adja.

 

Cserépkályha:

  • samott tűztér füstjáratokkal, a csempéken keresztül sugározza a hőt; 1 csempe 1 légköbméter befűtésére alkalmas kiegészítő fűtésként,
  • a kályha átmelegedéséhez 1-1,5 óra szükséges,
  • 20 kg fa elégetése (kb. 2-3 óra) után 20-24 órán keresztül sugározza a meleget.


Kandalló:

  • Zárt vaskályha, melyben a burkolat és a kályha közötti részben légkeringetés által a szellőzőkön keresztül adja le a hőt.
  • Azonnal adja a meleget.
  • 20 kg fa elégetése (kb. 2-3 óra) után rövid idővel a kandallóbetét kihűl, újra kell fűteni, vagy folyamatosan pótolni kell a tüzelőanyagot.

 

1. A cserépkályha a fűtési rendszerben

A cserépkályha fűtés a hőtartó, illetve hő leadó képességét figyelembe véve vaskályhával vagy a gázkonvektorral szemben még mindig felveszi a versenyt, sőt ezen tulajdonságok tükrében gazdaságos működése első helyre emeli.


A cserépkályhák használatuk során idővel kiégnek, elhasználódnak, melynek következtében elvesztik optimális hatásfokukat, hőtartó képességüket. A hatásfok csökkenés azon mérhető le, hogy nő a felfűtési idő és csökken a hőtartó képesség. Ezért bizonyos időközönként át kell építeni őket, amely a belső szerkezet felújítását jelenti. A felújítás újabb 15-20 évvel megnöveli cserépkályhájának élettartamát és javítja hatásfokát.

 

Hőlégfűtésű cserépkályha
A hőlégfűtésű cserépkályha elsősorban kb. 70% konvekcióval és kisebb mértékben sugárzás útján adja le a hőt. Ez a módozat a helyiség levegőjét használja fel a meleg továbbítására. Ezért állandó fűtésre inkább a hagyományos cserépkályha, míg kiegészítő fűtésre pedig a hőlégfűtéses változata felel meg. A hőlégfűtéses kályhák öntöttvas vagy acélbetét szerkezetűek, melyet a kályhacsempe burkolat vesz körül. A levegő a talapzat alatt kerül bevezetésre, majd a tűztér által felmelegedve a kályha felső szellőzőrendszerén áramlik ki. A levegő mozgása a hőmérséklet különbségből adódik, így a meleg a kályha felső áttört csempéinél tud távozni, ezzel felmelegítve környezetét.

 

Gáztüzelésű cserépkályha
A cserépkályhák fűtésük szerint különbözőek lehetnek, amelyek miatt belső szerkezetük is különbözik egymástól. A gáztüzelésű cserépkályha egyesíti a praktikus, kényelmes gáztüzelést és a cserépkályhákra jellemző jó hatásfokú hőtartó és hő leadó képességet.

 

2. A kandalló a fűtési rendszerben

A fűthető kandallók használhatók a lakás teljes, vagy kiegészítő fűtésére. Amennyiben a kívánt teret kizárólagosan kandallóval kívánjuk fűteni általában zárt vagy nyitott-zárt tűzterű kandallóval lehet megoldani. Kiegészítő fűtésre használhatók az általában nyitott tűzterű kandallók, amelyek a meglévő fűtés hatását fokozhatják a fő fűtési idényben. Természetesen ezek elő- és utószezonban alkalmasak a lakás levegőjének temperálására is.

 

Központi fűtés kandallóval
Központi fűtési kandallók azok a berendezések, amelyek épületgépészetileg nyitott vagy zárt tűzterű kandallóegységet alkotnak, és a sugárzó hőn kívül központi hőtermelőben több helyiség fűtésére elegendő hőt állítanak elő, illetve azt valamilyen hordozóközeggel továbbítják a fűtendő helyiségbe. A központi hőtermelő egység kandallóban való elhelyezésének előnyei és hátrányai is vannak. Előnye az amúgy is megépített kandalló további hasznosítása. A zárt tűzterű kandallókba, építőszekrénybe szerelt központi fűtési betét jó konstrukció esetén 5-8%-kal gazdaságosabb bármely azonos üzemű, külön helyiségben elhelyezett kiskazánnal szemben. A fűtés továbbítására a légcirkulációs és a meleg vizes megoldás, valamint a kettő kombinációja lehetséges, természetesen a kandalló sugárzó és felületi fűtési hőjének figyelembevételével.

 

Légfűtés kandallóval
A légfűtés előnye a kis beruházási költség, a rövid felfűtési idő, és az egyes helyiségek fűtése könnyen szabályozható, ezáltal takarékos az üzemeltetése. Hátrányai között szerepel a légcsatornák által közvetített hang és szag és a nehéz tisztíthatóság. A ventilátorral működő légfűtő berendezés előnye, hogy kisebb légcsatornákon gyorsabb a felfűtés, jobbak a szabályozási feltételek. Hátrányos viszont az, hogy a ventilátor üzemeltetése külön energiabázistól történik ezért nagyobb az áramfogyasztás. A légfűtés során beépített egyszeres vagy kettősfalú kandallóbetétek segítségével hasznosítják az elveszett hőmennyiség nagy részét. A beépített kandallóbetét a sugárzás és a füstgáz melegét átadja a légkamrának, melynek levegője a hőmérséklet-különbség hatására áramlani kezd, és a csatlakozónyíláson keresztül fűti a helyiséget. A nagyobb hatásfok eléréséhez szükséges, hogy a hőcserélő felület a lehető legnagyobb részén érintkezzék a fűtési levegővel. A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás a lakás centrumában elhelyezett kandalló, így sok légcsatornát és költséget takaríthatunk meg, és így érhető el a legjobb hatásfok is.

 

Melegvíz-fűtés kandallóval
A meleg vizes fűtőberendezés kialakítási lehetőség, ha az épület központi fűtési hálózatában hasznosítjuk a kandallóban termelt melegvizet. Elő- és utószezonban így megoldható a teljes fűtés, télen a kiegészítő fűtés és a hőcserélőkön keresztül a teljes melegvíz-ellátás. A korszerű fűtési rendszerek fejlesztésének eredményeként kandallókat, főként kandallóbetéteket ma már az összes energiahordozó-fajtához gyártanak. Ezek közül a gázüzemű kandallónak két változata ismert: a zárt tűzterű kandalló üvegezett ajtóval az égőterében ég a gáz, a fűtés légcsatornákon keresztül és sugárzó hővel történik. A másik, amikor a nyitott vagy zárt kandallók alternatív égőtérrel, zárt égőrendszerben, meleg vizes központi fűtési kazánként üzemelnek.

 

IV. Fűtéskorszerűsítés-nyílászárócsere és a kéménygondok

A földgáz árának állandó és várható növekedése ösztönzőleg hat az utólagos hőszigetelésre és a fűtési rendszerek korszerűsítésére. Ez a nyílászárók fokozott légzárásúra cserélését, valamint a fűtőkészülékek korszerűbbre és jobb hatásfokúra való kiváltását jelenti, ami érzékelhető energia-megtakarítást jelent. Az ajtók, ablakok fokozott légzárásúra történő cseréjével szinte minden esetben a fűtési költségek csökkentése a cél, és sok esetben nem mérlegeljük ennek a lakás légellátására gyakorolt hatását, A nem megfelelő légáramlás miatt megindulhat a páraképződés és a penészesedés, de ennél súlyosabb probléma a szükséges légellátás hiánya miatti füstmérgezés, mely gyakran végzetes kimenetelű. Vitathatatlan, hogy szoros összefüggés van a nyílászárócsere és kéménybalesetek számának ugrásszerű növekedése között.

 

A szellőztetési szokások változása is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szinte elfelejtünk szellőztetni, mivel a konyhai elszívók utólagos beépítésével a lakásban lévő szagokat meg tudjuk szüntetni. A külső tér felé egyetlen nyílás maradt a kémény, amely valójában légbevezető elemmé válik, sajnos akkor is, amikor eredeti rendeltetésének megfelelően a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés füstgázait kellene kivezetni. A nyílászáró csere utáni balesetveszély azonban azonnal, szinte észrevétlenül is kialakulhat.

 

További veszélyforrás, hogy a több tíz évvel ezelőtt beépített egyfokozatú gázkazánok mára technikailag elavultak, fizikailag elhasználódtak, eljött az ideje a cserélésüknek. Annak ellenére, hogy a készülékcsere mind a gázszolgáltató, mind a kéményseprő vállalat felé bejelentés-köteles, mégis sok esetben csak az engedély megadása szinte csak formalitás. Pedig a korszerűbb berendezések jó hatásfoka alacsonyabb füstgázhőmérsékletet, ezzel pedig nem lineárisan csökkenő kéményhuzatot jelent. Ezért nem egyszer előfordul, hogy az a kémény, amely a régi kazán esetén tökéletesen működött, a korszerű kazánnál már nem felel meg. Ez a hiba kiküszöbölhető lenne, ha előzetesen elvégeznék a kémény terhelhetőségének vizsgálatát, valamint a beépítendő készüléket nemcsak a fűtési hálózathoz, hanem a kéményhez is illesztenék. A kazáncserénél figyelembe kell venni a kazánteljesítmény mértékét is, mivel a központi fűtési kazánok átlagosan 50 % mértékben túlméretezettek, ami nemcsak túlfogyasztást okoz, hanem gyorsabban tönkre is mennek.

 

Nem szabad elszívó ventillátorokat felszerelni nyitott égésterű berendezésekkel egy légtérben, mert az visszaszívja az égésterméket.

A kémény az épület egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amely a káros égéstermékek biztonságos elvezetését szolgálja. A jól megtervezett, és modern technológiával készített kémények gazdaságosabb energia felhasználást, környezetkímélőbb megoldást jelentenek amellett, hogy a vagyon- és egészségmegőrzésben is fontos szerepet töltenek be.

Mivel a lakossági energiafogyasztás részaránya közel negyven százaléka az összes energiafogyasztásnak, ezért nagy szükség van a lakossági fogyasztás racionalizációjára is.

 

Amikor a lakosság által elfogyasztott energiahordozók hatékonyságának növeléséről esik szó, nem feltétlenül kell költséges beruházásokkal megvalósítható energia megtakarításra gondolnunk. A fogyasztási szokásaink tudatosabbá tételével is jelentős megtakarítást érhetünk el. Az energiatakarékos háztartási eszközök, a kevés áramot fogyasztó számítógépek használatával, az optimalizált autóhasználattal, de a szelektív hulladékgyűjtéssel- mindamellett, hogy energiát takarítunk meg - aktívan kivehetjük részünket a környezet tehermentesítéséből.

 

Sajnos néha a háztartásokban észre sem vesszük, hogy feleslegesen pazaroljuk a most már egyre drágábbá váló energiát. Pedig elég lenne egy csepp odafigyelés, pár apró trükk, és máris az energiatakarékos életmód útjára léptünk.

 

A következő sorokkal az otthoni energiahatékonyság növeléséhez szeretnénk néhány egyszerű ötlettel szolgálni, melyeket betartva nemcsak önmagunknak, de a környezet erőforrásaival is takarékoskodunk. Nézzük sorra, hogy a különböző energia felhasználó eszközeinkkel és a használati szokások változtatásával hogyan lehet hatékonyan energiát megtakarítani.


I. Takarékoskodás a konyhában

A házimunkák során a legtöbb energiát a konyhában való sütés-főzés-hűtés emészti fel, ezért külön foglalkozunk a konyhában végzett tevékenységek általi energia megtakarítási lehetőségekkel.

 

1. Főzés közbeni energia megtakarítás lehetőségei

 

A korszerű energiagazdálkodás első szabálya, hogy minden olyan főzési műveletet, mint például a vízmelegítést, kávéfőzés, tehát amire van célkészülék, azzal készítsük el. Sokkal kevesebb energia kell a tojásfőzőben a tojás elkészítéséhez, mint nagyobb teljesítményű főzőlap és külön edény felfűtéséhez. A kávé főzése egy villamos kávéfőző készülékkel lényegesen kevesebb energiát igényel, mint főzőlapon.

 

  • A villamos főzőedények és villamos serpenyők jobb hatásfokkal, gyorsabban dolgoznak, mint a főzőlapon az edény.
  • A megemelt teljesítményű, gyors főzőlap időt takarít meg, de nagyobb energiafogyasztás szükséges hozzá.
  • Ha a gázláng vagy a főzőlap túlér a lábas alján, és így a szükségesnél nagyobb főzőlapot használunk, akár 30 százalékkal több energiát fogyasztunk el a szükségesnél.
  • Kisebb átmérőjű főzőlapon ugyanaz a mennyiségű étel ugyan hosszabb idő alatt, de kevesebb energiával főzhető meg.
  • Ha az étel felforrt, vegyük kisebb fokozatra a főzőlapot.
  • A légkeveréses edényben 20-30 %-kal gyorsabban és 30-50 %-kal kevesebb energiával lehet főzni, mint a tűzhelyen.
  • A főzőlap üzeme akkor gazdaságos, ha a munkafelülete tiszta, szennyeződésmentes, mert a legjobb a hőátadás ekkor érhető el.
  • Tartsuk tisztán a sütőt. Nem csak esztétikai okokból, hanem azért is, mert a tisztán tartott sütő jobban visszaveri a hőt, így energiát takarítunk meg.

 

Használati szokások változtatásával elérhető megtakarítások

  • Amit lehet, azt gőz nyomása alatt (kuktafazékban) célszerű főzni. Az idő és az energia megtakarítása elérheti a 30-40 %-ot. Ennél az eljárásnál az ételek csak gőzzel érintkeznek, ezáltal a vitaminok és ásványi sók vesztesége jelentősen csökken.
  • Amennyiben kuktát használunk, lezárást követően célszerű gyorsan felfűteni, s amikor már forr lehet egészen kicsire kapcsolni, mert a főzési idő alatt az éppen elég, nem szükséges tovább forralni, mert az túlfűtést jelent.
  • A zöldségeket ne főzzük bő lében, csak pároljuk, így a kevesebb víz melegítésével energiát spórolunk meg.
  • Ha fedő nélküli főzünk több energiát használunk fel.
  • Párolt ételek nemcsak egészségesebbek, de energiatakarékosabb a főzés is.
  • Ha a sütünk, minél több ételt süssünk egyszerre, vagy egymás után, a felmelegített főzőlap felfűtésének energiáját megspóroljuk.
  • Energiát spórolhatunk, ha a sütőt pár perccel azelőtt kikapcsoljuk, ahogy az étel elkészül, mert a sütőben van még annyi tartalékenergia, ami készre süti az ételt.
  • Ne nyitogassuk a sütő ajtaját, csak akkor, ha feltétlenül szükséges, ez ugyanis hőveszteséget jelent.
  • A sütőt előmelegíteni csak a kelt tésztákhoz szükséges, egyéb esetben pazarlás az előmelegítés.

 

Hűtésre használt gépek energiatakarékos használata
A hűtő- és fagyasztókészülékekre a katalógusokban megadott villamos fogyasztási értékek az optimális feltételekre vonatkoznak. Energiatakarékossági szempontból is fontos a megfelelő hűtőkészülék kiválasztása. Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda mellé felesleges több csillagos hűtőszekrényt vásárolni, mert a hűtőszekrényben lévő mélyhűtő rekeszt nem lehet kihasználni. Ilyenkor célszerűbb a csillag nélküli, hátlap-elpárologtatós hűtőszekrényt választani. A tényleges fogyasztást jelentősen befolyásolja: a készülék belső és környezeti hőmérséklete, elhelyezése és karbantartása, a készülék kezelése, az ajtónyitogatások száma és a nyitva tartási idő.

 

A hűtőszekrény helyes, illetve helytelen használata közötti különbség a tényleges energiafogyasztásban nagy különbséget is jelenthet!

  • A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni, és rendszeresen tisztítani kell. A szellőzőrács szabad keresztmetszetének csökkenése kb. 10 %-kal növelheti az energiafogyasztást.
  • A fagyasztóládában nehéz megtalálni, amit keresünk, ezért sokáig van nyitva az ajtaja, miközben szökik a hideg levegő. A fagyasztószekrény könnyebben átlátható, de ajtónyitáskor abból is kiáramlik a hideg levegő. A fiókos fagyasztó a legjobb megoldás: jól átlátható, és ha mindennek megvan a helye, csak egy fiókot kell kihúzni, így kevesebb hideg szökik el.
  • Rendszeresen ellenőrizni kell a hűtőkészülék ajtajának zárását, és a zárófelület tisztántartását.
  • A hűtő- és fagyasztókészülékeket jól szellőztetett és száraz helyiségben kell üzemeltetni. A készülék elhelyezésénél a környezeti hőmérsékletre, esetleges napsütésre különösen ügyelni kell. A környezeti hőmérséklet 1 fokos emelkedése a névleges 25 fokos értékhez képest 5%-kal növeli az energiafogyasztást.
  • Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételeket, mert plusz energiát igényel a lehűtése.
  • A mélyhűtött élelmiszert felhasználás előtt a hűtőszekrényben célszerű felolvasztani.

 

A mosogatógép energiatakarékos használata

  • A gazdaságos mosogatáshoz teljes töltés érdekében célszerű az edényeket, esetleg több étkezés edényét összegyűjteni.
  • Az előmosogató programot naponta célszerű bekapcsolni: ha a mosogatógép mosogatóterét teleraktuk szennyes edénnyel, legalább naponta egyszer futtassuk le az előmosogató programot. Ez nem túl drága, mert az erősen szennyező ételmaradékokat feloldja, és a valóságos mosogatást az energia intenzív felhasználásával valósítja meg.
  • A mosogatógéppel történő mosogatás alkalmával nem szükséges folyó melegvízben az edényeket előmosogatni. Ez csak felesleges drága hőenergiát használ fel.
  • Ha a mosogatandó edények kevésbé szennyezettek, elég a mosogatógép tartalmát rövid programmal, rövidebb mosogatási idővel, mérsékelt hőmérsékleten elmosogatni.
  • A mosogatandó mennyiség helyes elhelyezésével a mosogató térben: a nagy darabokat az alsó részben kell elhelyezni, és a tisztítandó edények felületét minden oldalról kell érnie a mosogatóvíznek, azonban a forgó kerék karját az elhelyezett edényekkel forgásában nem szabad akadályozni.

 

II. Fűtési, szellőztetési, árnyékolási szokások megváltoztatásával elérhető energia megtakarítás

A fűtés korszerűsítése egyik alternatíva arra, hogy energiát takarítsunk meg, melynek hatékonyságátnövelő tényezőket az előzőekben tárgyalt részekben már kiemeltük, ezért ezzel itt nem foglalkozunk részletesen. Jelen esetben a meglévő fűtési rendszer optimális használatával elérhető megtakarításokra hívjuk fel a figyelmet.

A passzív napenergia hasznosításával a fűtési időszakban a fűtési energiával takarékoskodhatunk. Ennek érdekében a fűtési időszakban a lehető legkevesebb ablakfelületen használjunk függönyt, hogy a téli besugárzás minél kedvezőbb feltételekkel jusson a lakásba és a nap energiájának felhasználása leghatékonyabb legyen.

 

Fűtési szokások változtatásával elérhető energia megtakarítás
A lakások jelentős hányadában gázüzemelésű központi fűtéssel találkozhatunk, melyek használata során a különböző használati szokások és alkalmazások nagymértékben meghatározzák a felhasználásra kerülő energia mennyiségét:

  • A gázmérőt rendszeresen olvassuk le, ezzel hozzászoktatjuk magunkat a takarékos gázfelhasználáshoz.
  • Ügyeljünk a tökéletes égésre! Az égésnyílások elszennyeződése tökéletlen égést és többletenergia felhasználást okozhat.
  • Engedjünk elegendő friss levegőt a helyiségbe a gázkészülék tökéletes működéséhez.
  • A fűtési szezon kezdetekor tisztíttassuk ki a gázkészüléket, és végeztessük el a karbantartást, fűtőtesteket légtelenítsünk, így a maximális hőmennyiséget érjük el optimális energiafelhasználással.
  • Egyszerű megoldással is csökkenthetjük a fűtési költségeinket: a sötétítő függönyöket húzzuk szét amennyire csak lehet és/vagy cseréljük le a függönyökkel együtt a fűtőtestig érő méretűre.

 

Időkapcsoló használata
Központi fűtés használatakor az időkapcsoló órával ellátott hőfokszabályozóval a nap különböző időszakaira más és más hőmérsékletet állíthatunk be. Ezzel a napszaknak azon részében, amikor nem tartózkodunk otthon a kézi vezérlés helyett a programozó segítségével beállíthatjuk, hogy hazaérkezésünk előtt mennyi idővel kapcsolja be a fűtést. Éjszaka szintén energiát takarítunk meg az időkapcsoló használatával úgy, hogy mire felkelünk meleg lakás fogad bennünket. A termosztáton történő 1 fokos hőmérsékletcsökkentéssel, vagyis a szobahőmérséklet 1 fokkal való csökkentése körülbelül 6 százalékos energia megtakarítást eredményez.

 

Szabályozható radiátorok alkalmazása
A központi fűtésű lakásokban célszerű a kívánt hőmérsékletet helyiségenként hőmérséklet-szabályzókkal beállítani és radiátorra szerelhető szeleppel a szükséges fogyasztást szabályozni. Azokban a lakásokban, ahol az egyes helyiségekben külön szabályozhatóak a radiátorok, további takarékosságot érhetünk el, ha optimalizáljuk a szoba hőmérsékletét. A szabályozhatóság nyomán 12-18 százalékos fűtésenergia-csökkenés érhető el.

 

  • A konyhában nem szükséges fűteni amikor főzünk vagy sütünk, ebben az esetben a helyi hőmérséklet szabályozással csökkenthetjük a felhasznált hőmennyiséget.
  • A hálószobában kimondottan kellemes, ha pár fokkal hidegebb van, mint a nappaliban, hiszen az alacsonyabb hőmérsékletben az alvás pihentetőbb. Ha csak 2 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet éjszakára, már 10 százalék energiát takarítottunk meg.

 

Tükörfólia használatával nyert energia
A falra szerelt radiátor mögé alufólia vagy egyéb hővisszaverő réteg felhelyezésével jelentősen kevesebb energiát nyel el a fal, s több meleg marad a szobában. Ezzel 5-6 százalékos energia-megtakarítás is elérhető.

 

Páratartalom növelésének hatása a hőérzetre
Szobai párologtatóval a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is jobb hőérzetet nyújt.

 

Szellőztetési szokások változtatásával történő energiamegtakarítás
A szakszerű szellőztetés az egyik legjelentősebb területe az energiatakarékosságnak. Az ésszerűtlen szellőztetés akár évi 20 % többletkiadást is okozhat! Egy kis odafigyeléssel nyáron klimatizálást, télen pedig a fűtési költségeinket tudjuk ezáltal is csökkenteni.

  • Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig, pár percig egy-egy helyiségben, hogy a szobákban a benti levegő a külső friss levegőre kicserélődjék, ugyanakkor a falak, berendezési tárgyak nehogy lehűljenek mivel azok felfűtése energiapazarlás. Így a levegőt a fűtőtest viszonylag könnyen és gyorsan fel tudja melegíteni.
  • A szellőztetetést amennyiben lehetséges ne párás időben végezzük.
  • Leghatékonyabban akkor járunk el, ha kereszthuzatot csinálunk pár percre, így a levegő hamarabb kicserélődik.
  • Élettani és komfort szempontból a helyiségek folyamatos légcseréjére nyáron is szükség van. Megfelelő szellőztetési szokásokkal jelentősen csökkenthető a lakások nyári felmelegedése: az éjszakai folyamatos átszellőztetéssel lehűtjük a nappal felmelegedett szerkezeteket és ha napközben leárnyékoljuk az ablakokat és lehetőleg nem szellőztetünk, akkor a meleg levegőt kizárva elviselhető légállapotokat teremtünk. Mesterséges szellőztetéssel lehetőségünk nyílik friss levegőt áramoltatni a lakás egyéb helyiségéből mint például a pince.

 

Árnyékolási szokások megváltoztatásával elérhető energia megtakarítás
A nyári hővédelem egyik legkézenfekvőbb megoldása az árnyékolás. A jó árnyékoló a nap energiájából keveset enged át, sokat ver vissza, és a kevés elnyelt energiát a külső tér felé sugározza.
Az árnyékoló szerkezetek a napsugárzásnak csak egy részét engedik át, más részét visszaverik vagy elnyelik. Az elnyelt hányadtól a szerkezet felmelegszik és hőátadással ill. sugárzással fűti közvetlen környezetét. E mechanizmus miatt a külső térben elhelyezett árnyékoló naptényezője kisebb, mint az ugyanolyan de a belső oldalon elhelyezetté, mert az előbbi a külső környezetet, míg az utóbbi a helyiséget melegíti.

 

Sötétítő függöny, redőny használata

  • Télen a korai alkonyat és sötétedés után érdemes mielőbb behúzni a függönyöket ezzel ugyanis jelentős mennyiségű meleg kiszökését gátoljuk meg. Az üvegfelületek mivel rosszabb hőértékkel bírnak mint a falak, különösen a régi ablakok esetén, igen rosszul tartják bent a meleget.
  • A hosszú, földig érő függönyök otthonosságot és eleganciát kölcsönöznek a lakásnak. Ha azonban radiátorral fűtünk, érdemes széthúzni őket, vagy olyat választani, ami nem takarja el a fűtőtestet, mert az akadályozza a meleg áramlását.
  • A redőny használata a sötétítés mellett különösen nagy szerepet játszik a nyílászárók külső szigetelésében, ezért az esti órákban sötétedéskor mindenképpen használjuk ezt a hatékony eszközt. A redőny és a zsalugáter energiát takarít meg, mert nem engedi kiszökni a meleget.

 

III. Gazdaságos vízhasználat

 

  • Fantasztikus kikapcsolódás egy nehéz nap után belemerülni a tele töltött fürdőkádba, de ha takarékosan szeretnénk élni, célszerű gyakrabban a zuhanyt választani: míg a fürdőkádat 100-150 liter vízzel töltjük fel, addig egy 10 perces tusolás alatt is csak 50-70 litert használunk el.
  • A toalett öblítéséhez nem feltétlenül szükséges ivóvizet használnunk: ha összegyűjtjük az esővizet, illetve az úgynevezett szürke szennyvizet (mosógép és a fürdés vizét), jelentős ivóvízmennyiséget takarítunk meg. Egy öblítéssel ugyanis kb. 10 liter csapvizet használunk el.
  • A vízcsap csepegését és a vécék víztartályának szivárgását azonnal meg kell szüntetni, mert egyetlen csöpögő csap havi 150-200 liternyi vizet pazarol el értelmetlenül. Ráadásul legtöbbször csak a gumitömítés vagy a gyűrű cseréje megoldást jelent, amely nem nagy beruházással jár.
  • Egykaros keverőcsap és zuhany használata: Rengeteg vizet pazarolunk el, míg a kétcsapos csaptelepen beállítjuk az optimális vízhőmérsékletet, ezért helyette érdemes egykarú csaptelepet használni.
  • Perlátor beszerelése akár 50 százalékos vízhasználat-csökkenést is eredményezhet a perlátor beépítése, egy aprócska készüléké, mely a vízsugárhoz levegőt kever. A jobb csaptelepekbe automatikusan beépítik, de pótlólag is felszerelhető.
  • Termosztatikus csap- és zuhanytelep kissé nagyobb beruházást igényel, de a vízhőmérséklet pontos beállítása révén sok víz megtakarítható a termosztatikus szabályzóval szerelt csapokkal, melyek ráadásul önmagunk leforrázásától is megóvnak.

 

Melegvíz-előállítás, és felhasználás optimalizálása

  • Az alacsonyabb hőmérsékleten tárolt víz hatása kedvezőbb a melegvíz-tároló gazdaságos működésére és az élettartamára. Mivel egy átlagos család teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékát jelenti a melegvíz előállítása, egyáltalán nem mindegy, hány fokra melegíti a kazán vagy bojler a vizet. A hőveszteség 60 fokos vízhőmérsékleten 53%, a vízkőképződés 26%, 40 fokon viszont a hőveszteség már csak 20% és nincs vízkőképződés.
  • A elektromos melegvíz-tárolókat célszerű külön mért villamos energiával működtetni, ezzel is 53-63% költségmegtakarítás érhető el.
  • Ha nyaralni megyünk, vagy huzamosabb ideig vagyunk otthonunktól távol mindenképp kapcsoljuk ki a vízmelegítő készüléket, legyen az gáz- vagy villanyüzemű.
  • Amennyiben rendelkezünk napkollektorral, legtakarékosabban a melegvíz-előállítást azzal tudjuk megoldani.

 

 

IV. Fényoptimalizálás-energiamegtakarítási lehetőségek

Az energiatakarékos világítás megvalósítására ható használati szokásokkal befolyásolható tényezőket az alábbiakban soroljuk fel.

 

A természetes fény kedvezőbb hasznosítása
Engedjünk be lakásunkba, amikor csak az év- vagy napszak engedi napfényt, használjuk ki a lehető legjobban a természetes fény által nyert ingyen energiát és nem utolsó sorban az egészségre ható pozitív hatását.
Ha mégis mesterséges megvilágításra van szükségünk, olyan világítóeszközöket célszerű elhelyezni, melyek a falakat és a plafont is megvilágítják s ezzel természetesebb fényhatást érhetünk el. A mesterséges megvilágítás fontos kritériuma, hogy a természetes fény hatását keltse, adott helyen a végzett tevékenységnek megfelelő megvilágítást adja, mindemellett pedig költségtakarékos üzemeltetést tegyen lehetővé.

 

Világítási rendszer kedvező kialakítása
Az otthon töltött idő jelentős hányadában mesterséges világítást szükséges alkalmaznunk, ezért meg kell vizsgálnunk, melyek azok a tényezők, melyeket figyelembe véve célszerű kialakítanunk, hogy hol, mivel és hogyan világítunk. Egy lakás villamosenergia-költségének 15-30%-át a világítás teszi ki, ezért mindenképpen célszerű a világítás kialakításánál ésszerű, gazdaságos megoldásra törekedni.

 

Megtakarítás a megvilágítás helyes megválasztásával
Mivel más megvilágítás szükséges az olvasáshoz, beszélgetéshez, TV-nézéshez illetve a konyhai munkákhoz, először azt kell megterveznünk, hogy az egyes tevékenységekhez milyen megvilágításra van szükségünk. A világítást attól függően, hogy csak tevékenységünk közvetlen környezetét világítja-e meg vagy a teljes helyiséget, két fő csoportra, helyi és általános világításra osztjuk. A munkához szükséges megvilágítási igényt általában helyi világítással elégíthetjük ki, mert ez lehetővé teszi, hogy a helyiség egyéb helyén kisebb megvilágítást alkalmazzunk, s így kisebb teljesítményű lámpákkal, végeredményben takarékosabban oldjuk meg. Sok helyen az izzólámpa és a fénycső egy helyiségben együtt is alkalmazható. Természetesen nagyon fontos a fénycsövek színárnyalatának a megválasztása, mert a lakásokban csak a meleg színárnyalatú fénycsövek felelnek meg. Energiatakarékossági szempontból a fénycsőnek az előnye az izzóhoz képest, hogy fényhasznosítása kb. ötször nagyobb, ez azt jelenti, hogy egy 20 W-os fénycső fényárama egy 75-100 W-os izzó fényáramával egyenlő.

 

Csak ahol szükséges, ott világítsunk
Meglepően sokat takaríthatunk meg azzal, hogy ahol nincs szükségünk vagy csak helyi megvilágításra, ott nem használjuk az általános világítást. Takarékosabb és célszerűbb a jó megvilágítás érdekében is helyi világítást használni például az íróasztalnál asztali lámpát, vagy a konyhában főzéshez a pult fölötti neoncsövet beüzemelni.

Az energiatakarékos világításra ható tényezők: A világítással való takarékosság nem azt jelenti, hogy kevés fénnyel világítsunk, vagy hogy egyszerűen lekapcsoljuk a világítást.

  • A takarékosság ott kezdődik, hogy feleslegesen nem világítunk. Lakásból való eltávozáskor lekapcsolunk minden fényforrást, és nem világítunk olyan helyiségekben sem, ahol huzamosabb ideig senki nem tartózkodik.
  • Ne kapcsoljuk ki az izzókat hagyományos körték esetében 5 percnél, a kompakt és neon fénycsövek esetében 15 percnél rövidebb időre, mert a felkapcsolás annyi energiát fogyaszt, mintha a fénycsővel negyed órán át folyamatosan világítottunk volna.
  • Ha az izzólámpára nagyon rövid ideig nincsen szükségünk és kikapcsoljuk az lényegesen lerövidíti az élettartamát, hamarabb sor kerül a pótlására, így ez gazdaságtalan energia-megtakarítási lehetőség. Az izzólámpával takarékoskodni csak akkor tudunk, ha 10 percnél hosszabb időre nincs szükségünk izzólámpára és akkor kapcsoljuk ki.

 

Nagy fényhasznosítású fényforrások alkalmazása
A fénycsövek a háztartásokban hosszú idő óta használatosak a konyhában, a munkaasztal megvilágítására vagy a fürdőszobában a tükrös szekrény vagy toalettszekrény fölé elhelyezve melyek azonos megvilágítás-erősség mellett az izzólámpák áramigényének csak 20-30%-át használják fel.
Kompakt izzók használata: Az általánosan elterjedt izzólámpának a hatásfoka mindössze 6%, a hagyományos izzóhoz mérve a halogénizzóé már 12%-os, melynek használatával 20% energia takarítható meg. Az energiatakarékos, kompakt fénycsövek nagy fénykibocsátó képességgel, saját előtéttel rendelkeznek. Az energiatakarékos világítótesteknek viszonylag kicsi a felületük, a fénykibocsátó képességük nagyobb az izzólámpákénál, áramfelvételük viszont egyötöde, illetve egynegyede annak. Előnyük, hogy élettartamuk 4-10-szerese az átlagosan mintegy 1000 órás izzólámpáknak. A hagyományos világításnak kompakt fénycsövekre való cseréje kevesebb, mint egy év alatt megtérül.

 

Kedvező hatásfokú és megfelelő lámpatestek kiválasztása

  • Ha fényerősség szabályozós villanykapcsolót használunk, állíthatjuk a fény intenzitását, így mindig csak a szükséges megvilágítást használva csökkenthetjük az energiafogyasztást.
  • Alkalomszerű kivilágítás: Az egész helyiség többsugárzós lámpatestekkel történő megvilágítása nemkívánatos árnyképződéshez vezet a munkaterületen, játszóhelyen vagy pihenőhelyen. Az erre a célra kialakított világítótestekkel a megvilágítandó felületet takarékos energiafelhasználással, erősebben, zavaró árnyképződés nélkül világíthatjuk meg.
  • A közvetett világítás kellemes környezetet, jó érzést teremt, de amennyiben szükség van a helyiség teljes megvilágítására, az nagyobb teljesítményű és számú világítótesttel érhető el.
  • A lakásunk falainak különböző színre festése is nagymértékben befolyásolhatja a helyiségben használandó világítóeszközöket. A fehér fal a világító sugarak 80%-át, a sötétzöld kb. a 15%-át, a fekete csak a 9%-át veri vissza. A beépítendő világítási teljesítmény tehát függ a helyiség falszínének fény elnyelő, illetve visszaverő képességétől is.

 

V. Háztartási, számítástechnikai és szórakoztató elektronikai gépek használata

A háztartási gépeink kiválasztásánál első és legfontosabb követelmény az energiahatékonyság szempontjából, hogy csak akkora teljesítményű háztartási készüléket vásároljunk, amire valóban szükségünk van, ezáltal nem fogyasztunk feleslegesen energiát. Bármilyen háztartási gépet vásárolunk, ügyeljünk arra, hogy mindig a kisebb energiaosztályút válasszuk.

 

Energia megtakarítás a mosás közben

  • Kerüljük a ruhával csak félig töltött mosógép használatát, vagy ha van rá mód, ilyenkor mindenképp kapcsoljuk be a fél adag funkciót, mely kevesebbet vizet és áramot használ.
  • Amennyiben mosáskor 60 fokos mosóprogramot választunk nem szükséges előmosást és 95 fokos programot alkalmazni, így 35-40 % villamos energia takarítható meg.
  • Mosógép előszabályozó használatával is energiát takaríthatunk meg .Az áztatási programok révén alacsonyabb hőmérsékleten lehet mosni, ez további energia-megtakarítást eredményez. Ebben az esetben az előmosástól el lehet tekinteni.
  • A mosásnál általában a hidegvizet elektromos úton kell felfűteni, mely egyes esetben elérheti az egész mosás energiaszükségletének akár 80%-át is. A szabályozó ellenőrzött úton, folyamatosan meleg vízzel szolgálja ki mosógépet, mellyel minimálisra lehet csökkenteni az energiafogyasztást.
  • Energetikai szempontból az a legoptimálisabb mosás, ha a melegvizet napenergia felhasználásával nyerjük. Kiváltképp igaz ez a nyári hónapokra, amikor a napkollektoros rendszer által előállított melegvízzel teljes egészében ki tudjuk elégíteni a mosáshoz és tisztálkodáshoz használt melegvízszükségletünket, mindemellett hozzájárulunk a kollektoros rendszer kihasználtságának növeléséhez, ezáltal tovább csökkentve az energiára fordított kiadásokat.

 

Energia megtakarítás számítástechnikai eszközök használata közben
A villanyáram-felhasználás egyre fontosabb szereplője a számítógép, amely, mivel egyre többet üzemel minden lakásban, egyre több áramot is fogyaszt. Az áramfogyasztásán az operációs rendszer energiafelhasználásának beállításával és a képernyőkímélő feketére váltásával javíthatunk; de ha épp nem ülünk a gép előtt, a legjobb, ha kikapcsoljuk a monitort, mely addig sem fogyaszt áramot. Általában bekapcsoljuk a számítógépet és a perifériákat (nyomtató, fax, stb.) és amikor befejezzük a rajta végzett tevékenységet, egyszerűen ott hagyjuk, és más tevékenységet végzünk. A számítógép egy bizonyos idő után ugyan készenléti módra vált, de az igazi megoldás, ha kikapcsoljuk. Egy 300 W-os készülék 5 órai üresjáratban fölöslegesen 1500 W-ot fogyaszt, ami egy hónapban 45 kW-ot jelent.

 

Energia megtakarítás a szórakoztató elektronika alkalmazásakor
Minden távirányítóval rendelkező készülékünk 5-10 W készenléti teljesítményt fogyaszt (TV, rádió, DVD, stb.), ha csak távirányítóval kapcsoljuk ki, és nem a készüléket magát, akkor bizony egy-két energiatakarékos égő fogyasztását használják fel.

 

  • Kerüljük a készenléti módot: Ne hagyjuk készenléti állapotban a háztartási és szórakoztatóelektronikai eszközöket, mert azok havi vagy éves szinten ebben az állapotban is számottevő mennyiségű áramot pazarolnak el.
  • A töltőket - különösen a mobiltelefon töltőket - mindig húzzuk ki a konnektorból a használatot követően, mert ha nincs rájuk csatlakoztatva készülék, akkor is vesznek fel áramot.
  • Ha csak azért, hogy szóljon valami a lakásban, ne kapcsoljuk be a TV-t.

 

Hasonló tippek az energiatakarékosság honlapján találhatóak.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a lakásunk energiafelhasználását nagymértékben csökkenthetjük a háztartási gépeink kapacitásának maximális kihasználásával, fűtési, szellőztetési és árnyékolási szokásaink megváltoztatásával, energiatakarékos és hatékony lakás megvilágítás alkalmazásával valamint a felesleges energiafogyasztást eredményező készenléti állapotú készülékek kikapcsolásával.

 

(forrás: muszakiak.hu)

Címkék: energiamegtakarítás fény fűtés hűtés korszerűsítés környezetvédelem mosás nyílászáró panel takarékosság világítás épület

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu