{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Philip Glass - Koyaanisqatsi","author_name":"mestervezeto","author_url":"http:\/\/network.hu\/mestervezeto","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/termeszetvedo.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=31812&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/termeszetvedo.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/termeszetvedo.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=31812&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/termeszetvedo.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Koyaanisqatsi - Kiz\u00f6kkent vil\u00e1g \/ Koyaanisqatsi - Life Out of Balance \/\r\nGy\u00e1rt\u00e1si id\u0151: 1983  \r\nsz\u00ednes, amerikai film \/\r\nRendezte: Godfrey Reggio  \r\n\u00cdr\u00f3: Alton Walpole   Godfrey Reggio   Michael Hoenig   Ron Fricke  \r\nGy\u00e1rt\u00f3: Institute for Regional Education, Santa Fe\r\nSzavazzon:   0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%\r\nSzerint\u00fcnk: 95%   \u00d6n\u00f6k szerint: 100%\r\n\t\r\n \r\n\r\n\tKritika\r\n\r\n\r\nGodfrey Reggio 1983-ra k\u00e9sz\u00edtette el p\u00e1ratlan deb\u00fct\u00e1l\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t, a Koyaanisqatsi-t. A sz\u00f3 egy hopi indi\u00e1n kifejez\u00e9s, amely \u201ekiz\u00f6kkent vil\u00e1g\u201d- ot jelent; arra utal, hogy az egykor egy b\u0151 \u00e9vtizedre hallgat\u00e1sba \u00e9s im\u00e1ds\u00e1gba burkol\u00f3dz\u00f3 szerzetes Reggio az emberis\u00e9g \u00e9s a term\u00e9szet kapcsolat\u00e1ban t\u00f6r\u00e9st \u00e9szlel \u2013 valami elt\u00e9r\u00edtette, torz\u00edtotta az egym\u00e1s mellett \u00e9l\u00e9st, a vil\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalom egyenletes fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s napjaink v\u00e1ltoz\u00e1sai olyan gyorsak, hogy id\u0151nk sincs meg\u00e1llni \u00e9s elgondolkodni azok ir\u00e1ny\u00e1n \u00e9s az \u00edgy felvet\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9seken. A hat\u00e1sos film megmutatja, hogy amit ma norm\u00e1lisnak, mindennapinak \u00e9l\u00fcnk meg, az kor\u00e1ntsem olyan term\u00e9szetes, mint hissz\u00fck, legt\u00f6bb\u00fcnk mai \u00e9lettere, \u00e9letst\u00edlusa pedig m\u00e1r r\u00e9g nem olyan, amivel a \u201enorm\u00e1lis\u201d jelz\u0151 k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban lehetne.\r\n\r\nA filmalkot\u00e1s teljes eg\u00e9sz\u00e9ben egy dial\u00f3gus \u00e9s szerepl\u0151k n\u00e9lk\u00fcli, zen\u00e9re kompon\u00e1lt v\u00edzi\u00f3\u00e1radat: a term\u00e9szet leny\u0171g\u00f6z\u0151 csod\u00e1ival ind\u00edt, \u00f3ri\u00e1si sivatagok szab\u00e1lyos homokbar\u00e1zd\u00e1it, vonul\u00f3 felh\u0151ket, form\u00e1l\u00f3d\u00f3 g\u00e1zokat, monument\u00e1lis hegyvonulatokat, v\u00e9gtelen \u00f3ce\u00e1nok \u00e9s erd\u0151k \u00e9rintetlen sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t t\u00e1rva el\u00e9nk. Majd ezt kontrasztba \u00e1ll\u00edtva szembes\u00fcl\u00fcnk a technika csod\u00e1ival, \u00e9p\u00fcletekkel, a v\u00e1rosiasod\u00e1s elidegen\u00edt\u0151 k\u00e9peivel, f\u00fcst\u00f6l\u0151 g\u00e9pek, er\u0151m\u0171vek zord l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1val, a felh\u0151karcol\u00f3k term\u00e9szetellenesen pog\u00e1ny sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel, a fejlett t\u00e1rsadalmak, csillog\u00f3 nagyv\u00e1rosok ny\u00fczsg\u0151 mindennapjaival, embert\u00f6megek v\u00e9gel\u00e1thatatlan rohan\u00e1s\u00e1val \u00e9s t\u00fcleked\u00e9s\u00e9vel, felgyors\u00edtott \u00e9s lelass\u00edtott aut\u00f3- \u00e9s emberoszlopokkal, a nagy\u00fczemek g\u00e9psorai mellett v\u00e9gzett ideg\u0151rl\u0151 monotonit\u00e1ssal, \u00e9s mindezek m\u00e9ly c\u00e9ltalans\u00e1g\u00e1val \u00e9s kong\u00f3 \u00fcress\u00e9g\u00e9vel.\r\n\r\nA leny\u0171g\u00f6z\u0151 v\u00edzi\u00f3t Philip Glass (Az \u00f3r\u00e1k, Kundun, Truman Show) hipnotikus, \u201eminimal art\u201d-k\u00e9nt aposztrof\u00e1lhat\u00f3 zen\u00e9je foglalja egyszer\u0171, de l\u00e9gmentesen illeszked\u0151 keretbe. K\u00e9p \u00e9s zene k\u00f6z\u00f6s l\u00fcktet\u00e9se \u00e9s h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 f\u00fazi\u00f3ja olyan t\u00f6k\u00e9letes egys\u00e9get alkot, amit Walt Disney 1940-es Fant\u00e1zia c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja \u00f3ta nem l\u00e1thattunk a v\u00e1sznon.\r\n\r\nA filmet vizsg\u00e1lva nem ker\u00fclhetj\u00fck el a p\u00e1rhuzamot az operat\u0151r Ron Fricke 1992-es Barak\u00e1j\u00e1val. Az ott m\u00e1r rendez\u0151k\u00e9nt is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 tehets\u00e9ges kameraman filmj\u00e9nek c\u00e9lja m\u00e1s, mint a Koyaanisqatsi-\u00e9: megmutatni a vil\u00e1g soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, annak minden sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel \u00e9s borzalm\u00e1val egy\u00fctt, a spiritualizmuson kereszt\u00fcl vizsg\u00e1lni ember \u00e9s term\u00e9szet viszony\u00e1t, \u00f6sszefoglalni, honnan j\u00f6tt\u00fcnk, hogy meg\u00e9rthess\u00fck, hol tartunk most. A Koyaanisqatsi sok gondolata, be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa visszak\u00f6sz\u00f6n a Baraka felejthetetlen k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt is.\r\n\r\nA film az id\u0151k sor\u00e1n tril\u00f3gi\u00e1v\u00e1 b\u0151v\u00fclt: a \u201987-es Powaqqatsi a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1t, a kult\u00far\u00e1k \u00e9s a f\u00f6ldi \u00e9let soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyidej\u0171s\u00e9g\u00e9t t\u00e1rja el\u00e9nk, a 2002-es Naqoyqatsi pedig a rendez\u0151 saj\u00e1t szavaival \u00e9lve a \u201eglobaliz\u00e1lt pillanatot ragadja meg, amiben \u00e9l\u00fcnk\u201d. Mindh\u00e1rom film a technol\u00f3gia k\u00f6r\u00fcl forog, a fejl\u0151d\u00e9s, iparosod\u00e1s \u00e9let\u00fcnkre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1val foglalkozik. A Koyaanisqatsi megmutatja, hogy a technol\u00f3gia \u00e9s a term\u00e9szet mennyire nem eg\u00e9sz\u00edti ki egym\u00e1st, a Powaqqatsi-ban a fejletlen kult\u00far\u00e1kra okozott hat\u00e1sokkal szembes\u00fcl\u00fcnk, a Naqoyqatsi-ban pedig m\u00e1r term\u00e9szet sincs, csak technol\u00f3gia van, \u00e1lk\u00f6rnyezet, egy \u00faj term\u00e9szet, ami nem kapcsol\u00f3dik az eredet\u00fcnkh\u00f6z. M\u00edg az els\u0151 alkot\u00e1s executive produceri teend\u0151it Francis Ford Coppola v\u00e1llalta mag\u00e1ra, a m\u00e1sodik\u00e9t vele kar\u00f6ltve George Lucas, a harmadik\u00e9t pedig Steven Soderbergh jegyzi.\r\n\r\nReggio maga is t\u00f6k\u00e9letesen l\u00e1tja filmjei mibenl\u00e9t\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t: \u201eNem vagyok k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151 Semmit sem akarok megmenteni. Hiszek benne, hogy az ember csak akkor menthet meg valamit, ha alternat\u00edv\u00e1t ny\u00fajt\u201d \u2026 \u201eNem hiszek az egyetemes v\u00e1laszokban. Minden, ami egyetemess\u00e9gre t\u00f6r, sz\u00e1momra fasizmus, mert figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja azt az alapvet\u0151 t\u00e9nyt, hogy mindannyian m\u00e1sok vagyunk\u201d. A Koyaanisqatsi nem akar elm\u00e9leteket gy\u00e1rtani vagy igazolni, magyar\u00e1zatokat adni, tan\u00edtani, \u00faj utakat, alternat\u00edv\u00e1kat mutatni, sem v\u00e1dolni \u00e9s hib\u00e1ztatni; egyszer\u0171en csak elgondolkodtat, provok\u00e1l, \u00e9s k\u00e9rd\u00e9seket tesz fel, a v\u00e1laszokat pedig a befogad\u00f3ra hagyja (\u00e9s teszi mindezt \u00fagy, hogy ek\u00f6zben leny\u0171g\u00f6zi n\u00e9z\u0151j\u00e9t) \u2013 \u00e9s innent\u0151l nevezhet\u00fcnk egy kult\u00farterm\u00e9ket m\u0171alkot\u00e1snak, m\u0171v\u00e9szetnek. A grandi\u00f3zus v\u00edzi\u00f3 felejthetetlen film\u00e9lm\u00e9nyt k\u00edn\u00e1l, egy var\u00e1zslatos filmk\u00f6ltem\u00e9nyt, melynek sz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9pei bizony besz\u00e9desebbek ezer sz\u00f3n\u00e1l \u2013 metaforikus befejez\u0151 k\u00e9psor\u00e1t pedig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sosem felejtj\u00fck el. \r\n\r\nPHILIP GLASS\r\n\r\nPhilip Glass az egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Baltimore-ban (Maryland) sz\u00fcletett, majd a Chicag\u00f3i Egyetem, illetve a New York-i Juilliard School of Music n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt szerzett diplom\u00e1t. Az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9t \u00e9vig Glass Nadia Boulanger tan\u00edtv\u00e1nya volt P\u00e1rizsban. K\u00f6zben p\u00e9nzkeres\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l Ravi Shankar indiai zen\u00e9j\u00e9t \u00edrta \u00e1t a jelenlegi, \u201enyugati\u201d kotta\u00edr\u00e1s szerint. Miut\u00e1n visszat\u00e9rt New Yorkba, a megismert keleti technik\u00e1kat \u00e9p\u00edtette be saj\u00e1t zen\u00e9j\u00e9be. 1974-ig sz\u00e1mos jelent\u0151s \u00e9s \u00faj\u00edt\u00f3 jelleg\u0171 darabbal rukkolt el\u0151, tucatnyi \u00faj zen\u00e9t szerzett egy\u00fcttese, a Philip Glass Ensemble, valamint a Mabou Mines Theater Company sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u0151 is k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ebben az id\u0151szakban sz\u00fcletett a Music in Twelve Parts, majd ezt k\u00f6vette a m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 opera, az Einstein on the Beach, amelyet Robert Wilsonnal k\u00e9sz\u00edtett 1976-ban.\r\n\r\nAz Einstein \u00f3ta Glass b\u0151v\u00edtette reperto\u00e1rj\u00e1t, amelyben ma opera-, t\u00e1nc-, kamara-, filmzen\u00e9k, illetve zenekari m\u0171vek is megtal\u00e1lhat\u00f3k. Martin Scorsese Kundun c\u00edm\u0171 filmj\u00e9hez kompon\u00e1lt zen\u00e9j\u00e9t Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k, m\u00edg Peter Weir The Truman Show (Truman Show) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1nak a zen\u00e9j\u00e9\u00e9rt Aranygl\u00f3busz-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. Stephen Daldry The Hours (Az \u00f3r\u00e1k) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek a zen\u00e9j\u00e9\u00e9rt Aranygl\u00f3busz-, Grammy- \u00e9s Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k, illetve elnyerte a Brit Film- \u00e9s Telev\u00edzi\u00f3s Akad\u00e9mia (BAFTA) d\u00edj\u00e1t a filmzene kateg\u00f3ri\u00e1ban. A The Illusionist (Az ill\u00fazionista) \u00e9s a Notes on a Scandal (Egy Botr\u00e1ny R\u00e9szletei) c\u00edm\u0171, a kritika \u00e1ltal is elismer\u0151en fogadott filmek eredeti zen\u00e9je tavaly jelent meg. Az Egy Botr\u00e1ny R\u00e9szletei zen\u00e9j\u00e9\u00e9rt Glasst Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k.\r\n\r\nA Glass \u00e9s tov\u00e1bbi hat nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9sz egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fcletett Orion c\u00edm\u0171 \u00faj m\u0171vet 2004-ben mutatt\u00e1k be a 2004-es ath\u00e9ni olimpia kultur\u00e1lis rendezv\u00e9nysorozat\u00e1nak keret\u00e9ben. Ugyanebben az \u00e9vben volt Glass 2. zongoraverseny\u00e9nek (Lewis \u00e9s Clark nyom\u00e1n) \u0151sbemutat\u00f3ja is az omahai Szimfonikus Zenekarral. Glass leg\u00fajabb szimf\u00f3ni\u00e1it (a 7. \u00e9s 8. szimf\u00f3ni\u00e1t) 2005-ben mutatta be a washingtoni Kennedy Kultur\u00e1lis K\u00f6zpont saj\u00e1t szimfonikus zenekara, a National Symphony Orchestra, valamint a Linzi Bruckner Zenekar a Brooklyn Academy of Music-ban. Szint\u00e9n 2005-ben volt a Waiting for the Barbarians c\u00edm\u0171 opera premierje, amely J.M. Coetzee k\u00f6nyve nyom\u00e1n sz\u00fcletett. Glass az indiai szellemi vezet\u0151nek, Sr\u00ed R\u00e1makrisn\u00e1nak \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket a The Passion of Ramakrishna c\u00edm\u0171 zenekari m\u0171vel, amelyet el\u0151sz\u00f6r 2006-ban hallhatott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g az Orange County Performing Arts Centerben.\r\n\r\nGlass term\u00e9kenyen dolgozott 2007-ben. Ebben az \u00e9vben t\u00f6bb beharangozott m\u0171vel \u00e1llt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, \u00edgy a Book of Longing-gal, valamint az Appomattox c\u00edm\u0171 oper\u00e1val, amely az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9t dolgozza fel. 2007 \u00e1prilis\u00e1ban az English National Opera \u00e9s a Metropolitan Opera k\u00f6z\u00f6s rendez\u00e9sben \u00fajra sz\u00ednre \u00e1ll\u00edtotta Glass Satyagraha c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1t, amelyet 2008 \u00e1prilis\u00e1ban l\u00e1that a New York-i k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Woody Allen leg\u00fajabb, Cassandra\u2019s Dream (Kasszandra \u00e1lma) c\u00edm\u0171 filmje, amelynek zen\u00e9j\u00e9t Glass szerezte, 2008 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a mozikban.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/1\/_\/31812_327339_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"31812"}